Rész, Fejezet

  1       1,      1|            midőn visszatér, mint egész ember veheti kezébe a kormányrudat,
  2       1,      1|          kitárta azt előtte. A kőszívű ember sorba nézte őket, s azalatt
  3       1,      1|           folytatá szigorúan a kőszívű ember. Kijelöltem előre, akihez
  4       1,      1|                áztatá azt.~ ~A kőszívű ember lehunyta szemeit, és tanácsot
  5       1,      1|                nagy, hatalmas, kőszívű ember elmondja, mi parancsolnivalója
  6       1,      1|                nagy, hatalmas, kőszívű ember aztán, mikor érezte, hogy
  7       1,      2|               TEMETÉSI IMA~ ~A kőszívű ember temetése csak egy hét múlva
  8       1,      2|             egyforma látvány. A gazdag ember fájdalma csak olyan alázatos
  9       1,      2|               Valóban igen keményszívű ember volt a néhai - viszonzá
 10       1,      2|            tekintsd, mi volt a halandó ember, de számítsd be neki azt,
 11       1,      3|                mellett.~ ~Mikor minden ember úgy szereti, úgy nem fél
 12       1,      4|          vissza, a fekete frakkos ifjú ember a malachit terembe sietett.~ ~
 13       1,      4|               esztendő van, s addig az ember nem él meg csupa leánynézésből.
 14       1,      4|                azt akarják, hogy ha az ember egy szép leányra ránéz,
 15       1,      4|              ki maguk közt, hogy ez az ember reggelig megfagy a fán,
 16       1,      5|             vezető folyosón.~ ~Egy ősz ember, simára borotvált arccal
 17       1,      5|              mégis igaza volt! Az igaz ember. Kár, hogy legalább meg
 18       1,      5|           valahogy. Becsületes, jámbor ember az, hagyjátok szaladni.~ ~
 19       1,      5|        ásítanak és horkolnak, mint más ember. Engem meg nem ijesztesz
 20       1,      6|             bárók, akiknél kezdődik az ember, s a hercegek, akiknél kezdődik
 21       1,      6|              vagy fesztelenül mulat az ember, csakhogy a társaság nem
 22       1,      6| összeszögellésekre alakultak, amit más ember arcán gyöngéd kedveskedésnek
 23       1,      6|            fülébe -, ez igen nevezetes ember.~ ~- Én megengedem neki.~ ~-
 24       1,      6|               állásban; valami szegény ember pedig nem emelkedhetik hozzá,
 25       1,      6|           járjon a lépcsőn, ahol annyi ember megfordul?~ ~- Ah, azok
 26       1,      7|               gondolt felőlük: ez szép ember, az kiállhatatlan, ez tréfás,
 27       1,      7|           szűrve a szót -, hogy minden ember... Palvicz Ottó!~ ~Ennél
 28       1,      8|              ön, amit akar. Magamforma ember kap rajta, ha valami ismeretsége
 29       1,     10|              alá. Ott pihent a kőszívű ember, kit szíve és a balzsamok
 30       1,     10|             fogom kérni, anyám.~ ~- Új ember vagy, mindenki fog keresni;
 31       1,     10|               kísérteni - kőszívű nagy ember?" ~ ~A nagy ember csak mindig
 32       1,     10|         kőszívű nagy ember?" ~ ~A nagy ember csak mindig büszkén nézett
 33       1,     11|          Hiszen az most totaliter okos ember.~ ~Rideghváry úr bölcs mosolygásra
 34       1,     11|         szemektől sem átallja magát az ember.~ ~A díszes társaság tehát
 35       1,     11|                akadt közöttük egy okos ember, aki ez indítványt megdöntötte
 36       1,     11|               ki éljen. Nekik csak egy ember az "éljen"; a többit majd
 37       1,     12|              hogy nem született minden ember nemesembernek? Hát én mért
 38       1,     12|  nyughatatlankodok, hogy legyen minden ember gróf. Pedig ez nekem ipen
 39       1,     12|     törvinyeket deákul; minden simplex ember nem belekotorászhatta; most
 40       1,     12|              túlkiabálta őket, ha száz ember ordított ellene, ő olyan
 41       1,     12|                úgy elhallgasson minden ember. A fekete toll azután magátul
 42       1,     13|           fenekére. Vele együtt madár, ember, hajó, raktár és részvénytársulat.~ ~
 43       1,     13|               bizalmasan a duodez nagy ember. - Előfogatokat és relais-ket
 44       1,     13|            társaságban. Ez a hidegvérű ember imponál mindenütt, hol gyöngébb
 45       1,     13|                elfogadtatott, s e nagy ember a jelen pillanatban csak
 46       1,     13|             falhoz, szörnyethal. Olyan ember, aki háromnak a perifériáját
 47       1,     13|           magát olyankor, mikor minden ember helyet kér a földön.~ ~-
 48       1,     13|             szállásán. Gyönge idegzetű ember volt.~ ~Gyermekkorátul fogva
 49       1,     13|            ahhoz, mikor egy ideggyönge ember elszánja magát, hogy odamenjen
 50       1,     13|             Csodák történtek, s minden ember úgy vette e csodákat, mint
 51       1,     13|           közeledik a naphoz.~ ~Minden ember kibeszéli, amit szívén hordoz.
 52       1,     13|               Beszéde elragadó. Minden ember szíve sebesebben dobog utána,
 53       1,     14|                ragadja ez a félelmetes ember!~ ~Olyan korán, amint csak
 54       1,     14|           prédikálja nekik, hogy egyik ember csak azért szegény, mert
 55       1,     14|             apácákat védelmezni; de az ember azt tekinti, hogy nők, s
 56       1,     15|              Saját csapatjában van két ember, aki őt le fogja lőni.~ ~-
 57       1,     15|              higgye el nekem, hogy egy ember életéről, nem, két ember
 58       1,     15|               ember életéről, nem, két ember életéről - ó, Istenem -,
 59       1,     15|         parancsol nekem sem Isten, sem ember többé. Egyedül te parancsolsz,
 60       1,     17|              beszélni ez a sokszegletű ember?~ ~Azt még csak találgatni
 61       1,     17|                azalatt, amíg a halandó ember a költészet képzelmének
 62       1,     17|              Magam is osztom azt; okos ember józan felfogással nem vetheti
 63       1,     17|        világtól egészen távol esik; az ember menekülhet ez egész társadalomtól,
 64       1,     17|               semmi! Ön egy nem látott ember! Ki adna önnek feleséget?
 65       1,     17|       mereszteni a nyakát. Most már az ember valami. Nagy valami.~ ~-
 66       1,     17|         növényélet volt. Most lett már ember.~ ~Ami vágyainak zenitjét
 67       1,     17|            bennünket soha! Légy boldog ember! Eredj azokkal, kik most
 68       1,     17|               A halál olcsó. Te boldog ember leendsz, és új családot
 69       1,     17|             azt akarom, hogy te boldog ember légy. Ugye, megengeded nekem,
 70       1,     17|            remélhessem, hogy te boldog ember fogsz lenni?~ ~Jenő nagyot
 71       1,     18|               elmondom, hogy amit csak ember valaha kiszenvedett, az
 72       1,     18|           mellett esküdött kétszázhúsz ember, egy sárguló erdő közepett
 73       1,     18|              hozzád, hanem ha gavallér ember vagy, maradj a helyeden,
 74       1,     18|       Haricskapuliszka lesz itt minden ember számára! Lukulluszi vendégség!
 75       1,     18|       szorított meg.~ ~- A Duna még jó ember, de a March rossz ember.
 76       1,     18|                ember, de a March rossz ember. Azt te nem ismered.~ ~-
 77       1,     18|                golyó. Azt hiszi, ez jó ember, hadd idvezüljön!" De azért
 78       1,     18|                sem jó barát. A legelső ember, aki a menekvő csapatot
 79       1,     18|               tréfát csinálunk. Minden ember kötözze be a nyeregtakaró
 80       1,     18|       házigazdájától Richárd. A jámbor ember juhos gazda volt, élete
 81       1,     18|            szédület, egy félrelépés, s ember és ló összezúzva hever ott
 82       1,     18|              Ott, ahova most betértek, ember nem fogja őket többé üldözhetni.~ ~
 83       1,     18|                Tehát csak előre, ahogy ember és ló bírja!~ ~Délutánra
 84       1,     18|         haladtak naphosszat végig. Nem ember, de még madár sem járt a
 85       1,     18|                 hogy minden tűznél egy ember ébren maradjon, aki vigyázzon
 86       1,     18|              aki azt kívánta, hogy egy ember minden tűznél ébren maradjon;
 87       1,     18|           tanakodni. Megy előre minden ember, ameddig bír, aki nem bírja,
 88       2,     19|    legtitkoltabb terveit. Ozoránál egy ember gyalog oda és vissza kétszer
 89       2,     20|              az a szellem, hogy minden ember az állam ügyeivel foglalkozzék,
 90       2,     20|                a haditudomány, mint az ember képzelné.~ ~Csak parancsolni
 91       2,     20|                  Azt persze nem minden ember tudja, hogy a nagyságos
 92       2,     20|               hogy minden erős jellemű ember papucs alatt van; ez az
 93       2,     20|               a vendéget. Egyék minden ember otthon. Istentelenség azt
 94       2,     20|            életrendéből kiforgatja. Az ember feláldozza a vendégeknek
 95       2,     20|              édes érzelem az, mikor az ember azt látja, hogy a rendelete
 96       2,     20|             sincs.~ ~- Jaj, de szigorú ember vagy te, kedves barátom!~ ~-
 97       2,     20|         következése lehet annak, ha az ember a búzavirágszín atillára
 98       2,     20|       élelmezési biztos vagy! Négyezer ember ellátása van rád bízva.
 99       2,     20|           egymás után.~ ~Azalatt egyik ember jön, a másik megy. Minden
100       2,     20|       szomjaznak, mikor más becsületes ember káromkodnék, ők csak énekelnek,
101       2,     20|             előtte annyi kétségbeesett ember próbálgatott, akit elővett
102       2,     20|                 Milyen jó az, mikor az ember vénségére beáll kisdiáknak,
103       2,     20|                attól nemcsak meghal az ember, de pokolra is jut. S ha
104       2,     20|              pokolra is jut. S ha száz ember van egy rakáson, ahova az
105       2,     20|              öregember vagyok. Beteges ember vagyok. Katona nem vagyok.
106       2,     20|              világban sohasem tudja az ember, hogy az ellenséget hol
107       2,     20|            Baradlay Ödön, ő még fiatal ember.~ ~Ödön intézkedett is.
108       2,     21|            adománnyal, ami nélkül nagy ember nem lehet senki - hidegvérrel.~ ~
109       2,     21|              Az egész csapatban minden ember sírt és nevetett. Huszárok,
110       2,     21|              Nem gondolt reájuk? Rossz ember! Várjon, ezt megmondom édesanyánknak!~ ~
111       2,     22|             torkában a hangot, hogy az ember azt hitte volna, most mindjárt
112       2,     22|            hitte, hogy még lesz belőle ember. Az mind nem volt ránézve
113       2,     22|              furcsa legény alakja. Egy ember, aki egyszerre gyáva is,
114       2,     22|                el van csüggedve minden ember; hogy még az éjjel odább
115       2,     22|              Nem is értenek hozzá. Oda ember kell, aki az ökröket tanulmányozta.
116       2,     22|               csakúgy álmodik, mint az ember. Aztán olyankor megbomlik,
117       2,     22|               csepp jót sem akar ez az ember, s idején találta komolyan
118       2,     22|          vállára csap a betyárnak.~ ~- Ember kend a talpán, Boksa Gergő!
119       2,     22|            adja vissza az ökreimet. Jó ember a nímet! Visszaadta egy
120       2,     23|              lombja fedi ezt már! Ezer ember közül egy ha tudja, mi volt
121       2,     24|                a napban volna, ahol az ember fejének a pondus specificuma
122       2,     24|            volt az hozzá; hívebb, mint ember szokott lenni: mint egy
123       2,     24|             egy napot, és igen csendes ember lesz belőle.~ ~Amint egyedül
124       2,     25|        Mindenki hálás egymás iránt; az ember védi a fát és annak tollas
125       2,     25|               gyermekét. Láthatja nap, ember és Isten.~ ~És gyönyörködhetik
126       2,     25|            valamennyi között a kőszívű ember arcképe.~ ~Valamennyien
127       2,     25|              fegyvernek ki nem találta ember, kitalálta ő.~ ~Akkor még
128       2,     25|           békén hagyja? Hogyan jár egy ember száz kolerabeteg között
129       2,     25|  legfenyegetőbb kép előtt.~ ~A kőszívű ember képe az.~ ~És beszél vele:~ ~-
130       2,     26|               magát az országútra, egy ember, egy ló meg nem szabadul
131       2,     26|               egész világon nincs több ember, aki jobban tud gyűlölni,
132       2,     26|              egész világon egyetlenegy ember volt, akit szerettem szívvel,
133       2,     26|      szenvedéllyel, bűnömmel; egyetlen ember, aki csinálhatott belőlem
134       2,     26|        Baradlay megölte. Még egy másik ember volt a világon, ki, ha nem
135       2,     27|             sebesen, mint a gőzgép. Az ember bámulja, hogy nem vágja
136       2,     27|                mondja róla, hogy derék ember, kedves ember, affábilis,
137       2,     27|               hogy derék ember, kedves ember, affábilis, respektábilis
138       2,     27|               affábilis, respektábilis ember.~ ~Maga és felesége gömbölyű,
139       2,     27|             kis hivatalért? Nem minden ember jobban megélhetne, ha otthon
140       2,     27|              hogy mire mennek vele. Az ember a délutáni álmát csak nem
141       2,     27|        csakugyan nem várna vendéget az ember, egy viaszkosvászon fedelű
142       2,     27|                 mint azt, hogy "oda is ember kell".~ ~- De én szeretnim
143       2,     27|              szeretnim nem lenni olyan ember, aki oda kell! - Azután
144       2,     27|              mért nem szólal meg ez az ember. Ez valami rosszban töri
145       2,     27|             sem szabad azt, hogy ez az ember őrá nézve valaki. Obskurus
146       2,     27|              hát komám rettenetes nagy ember most - csodálkozék a háziasszony.~ ~-
147       2,     27|       háziasszony.~ ~- Ohó! De micsoda ember vagyok én most! Ahol vagyok,
148       2,     27|           maradni a nyárig. Ilyen nagy ember, akire minden órában szüksége
149       2,     28|             magát, hogy mégiscsak okos ember ő, milyen szépen el tudta
150       2,     28|               a halálfejjel, hanem egy ember a saját fejével. - Szalmás!~ ~
151       2,     28|                menekülnie többé. Ez az ember őtet megkerülte, és most
152       2,     28|               jó ismerősök? Maga is jó ember, én is jó ember vagyok.
153       2,     28|             Maga is jó ember, én is jó ember vagyok. Inkább legyünk egymásnak
154       2,     28|              nyomába a lovast. Jószívű ember volt Zebulon.)~ ~- Hát nincs
155       2,     28|           világban rangot kap az olyan ember, kinek jó ökle van, ki jó
156       2,     28|           becsukva. Nagyon veszedelmes ember. Tömérdek írás volt nála
157       2,     28|               a papnak. A pap olvasott ember volt, hallotta a nevezetes
158       2,     28|               eljutottál hozzám. Derék ember vagy, Zebulon. Megkaptam
159       2,     28|              gondolattul nagyon komoly ember lett Zebulon.~ ~Amiért aztán
160       2,     29|             csak a bárónál kezdődik az ember - a kevély államférfi, ki
161       2,     29|                Ó, istenem, milyen szép ember! Egy ilyen huszár! Azzal
162       2,     29|            sírja ki magát kedvére a jó ember.~ ~Végre aztán nagy zokogás
163       2,     30|          nyerünk ötvenmillió és ötezer ember áldozatával?~ ~- Azt, hogy
164       2,     30|                odalépve hozzá. - Bátor ember vagy, elismerem. Hanem hát
165       2,     30|               rá.~ ~- Igen veszedelmes ember. Az egész télen folyvást
166       2,     30|               a vitéz urak, hogy az az ember az őrszemeiken át ne szökjék,
167       2,     30|                szökjék, mert az az egy ember el fogja rontani az egész
168       2,     30|             manzárdszobákat ugyanannyi ember lakja, kik egymáshoz összejárnak.~ ~-
169       2,     30|         borzalmas órában?~ ~De van egy ember, aki ügyel rá. Akit el nem
170       2,     30|          kínváltozatai fölött.~ ~Az az ember kiült gyönyörködni a pusztulásban.~ ~
171       2,     30|               a karjait hátulról.~ ~Az ember rémülten tekinte vissza.~ ~
172       2,     30|               már oltani!~ ~A felriadt ember egy kétségbeesett erőfeszítést
173       2,     30|            tovább.~ ~Ki volt az eltűnt ember, a titkos táviratozó, sohasem
174       2,     31|             nem visel, az mind pipogya ember.~ ~- Holnap reggel tehát
175       2,     32|               neki! Úgysem lesz belőle ember, mert a sok sivalkodástul
176       2,     33|           alatt mindenkinek, legyen az ember vagy ördög vagy isten, amíg
177       2,     33|           polgári férfi is, két magyar ember.~ ~Az egyik Rideghváry Bence,
178       2,     33|         harmadik hadtest. Nyolcvanezer ember.~ ~És megszorítá Zebulon
179       2,     33|               végig; hanem amint a kis ember az orra körül kotorászott
180       2,     34|            eléjük félmilliót.~ ~Minden ember, aki él, mozog, ki kezét
181       2,     34|                e tüneménytől. Soha élő ember nem látott ehhez hasonlót.
182       2,     34|             szertelen volt a hőség, az ember nagyon fel volt indulva,
183       2,     35|          bevégezte futását.~ ~Mikor az ember szükségtelenné vált a földön,
184       2,     35|               jutott e napra, hogy egy ember elvesztén keseregni sem
185       2,     35|              az élet arra, hogy azt az ember valakinek megköszönje?~ ~
186       2,     35|                   A letiport, elgázolt ember, ki helyéből el nem hagyta
187       2,     35|               is "valaki".~ ~De a futó ember, ki kelepcébe esett, az
188       2,     35|               nem választotta a szabad ember halálát, nyílt homlokkal
189       2,     36|                e találkozáson. Ismerős ember a pusztaságban.~ ~Az utolsók
190       2,     36|                egész világon ez az egy ember az, akit kerülök, akinek
191       2,     36|              Már ez nem az. Én együgyű ember vagyok, de ezt nem írom
192       2,     36|             két nap óta már a harmadik ember, aki őt helyéből kilódítja.
193       2,     36|          Bizony meg!~ ~És nem volt egy ember, kivételnek sem, akit itt
194       2,     36|       sulyommal. De ez bizony nem okos ember gyomrának való. Majd segítek
195       2,     36|            nevetni, mint egy bohó nagy ember. Tudja, hogy ugatni nem
196       2,     38|                                    EGY EMBER, AKIT MÉG EDDIG NEM ISMERTÜNK~ ~
197       2,     38|                   Megtörtént, hogy egy ember meghalt azért, mert dicsekedett
198       2,     38|      Megtörtént, hogy hasonló nevű két ember közül a vádlott menekült
199       2,     38|    számtalanszor összecseréltetik. Sok ember van, aki ma sem tudja kiválasztani
200       2,     39|        szomszéd szobában van az idegen ember, és mindent meghall!~ ~Attól
201       2,     40|                              A KŐSZÍVŰ EMBER ELŐTT~ ~Most már aztán szabad!~ ~
202       2,     40|             engedték. És elvégre - egy ember tényeért egy ember kiszenvedett.
203       2,     40|                 egy ember tényeért egy ember kiszenvedett. Az adósság
204       2,     43|              gyógyszerekben?~ ~És ezen ember tartott törvényt egy legyőzött
205       2,     43|                 este későn, a gyötrött ember egyedül ült szobájában,
206       2,     43|               tigris haragjával a nagy ember.~ ~- Valaki akar excellenciáddal
207       2,     43|        személyi túlbuzgalom.~ ~A beteg ember két tenyerét halántékaira
208       2,     43|              jó, hogy van egy félőrült ember, kit gyehennai fejgörcsök
209       2,     43|          lelövetni; jó, hogy van ilyen ember, aki az ön álmait megvalósítja.
210       2,     43|        hadsegéd eltávozott, a hatalmas ember Alfonsine-hoz fordult.~ ~-
211       2,     43|              tábornagy, hogy ez az egy ember több kárt tett nekünk, mint
212       2,     43|             eltávozott.~ ~A fejgörcsös ember csakugyan talált valamit,
213       2,     43|              Három óra... A fejgörcsös ember minden ítéletnek aláírja
214       2,     45|                              A KŐSZÍVŰ EMBER FELEL~ ~Mindennap, de mindennap
215       2,     45|             földre leborulva a kőszívű ember arcképe előtt.~ ~Mindennap
216       2,     46|          felőle, hogy ez csakugyan élő ember és nem kísértet, akit maga
217       2,     46|              Ha csakugyan akadna olyan ember, aki engem szívem, akaratom
218       2,     46|            mégis oly nyomorult, silány ember, ki ily felfedezés után
219       2,     46|               magadat áldozatul? Ez az ember itt nem a te kedvesed egyedül.
220       2,     47|        tudnivaló, hogy két házasulandó ember: két gonosztevő. Azokat
221       2,     48|          egymást keresni. Aztán sok jó ember elfér egy kis helyen. Az
222       2,     48|               nagyságos asszony, ilyen ember ez az ön férje. Tékozló
223       2,     48|                Vergleichsverfahren. Az ember kiegyezik a hitelezőivel
224       2,     48|         szűkölködöm.~ ~- Javíthatatlan ember! Pedig már látja; családja
225       2,     48|            Plankenhorst Alfréd, gazdag ember, agglegény. Sajátságos,
226       2,     48|          agglegény. Sajátságos, büszke ember. Én ismertem jól, mert bankárja
227       2,     48|                Ha örökké csak ez a két ember lesz a világon, ezek után
228       2,     49|              hogy titkok, amiket három ember tud, nem titkok többé.~ ~
229       2,     49|                 A tengeren megtanul az ember imádkozni."~ ~Richárd utánament,
230       2,     49|              mesterség. Csak értsen az ember hozzá. Még jövedelmi adó
231       2,     49|             vették el?~ ~- Ó! Mikor az ember szerencsétlenségre jut,
232       2,     49|            Látod, milyen bölcs lesz az ember, vége felé.~ ~- És most
233       2,     49|           beszélhetek veled mindenféle ember előtt; hanem majd gyere