Rész, Fejezet

  1       1,      1|             nem fogja azt soha tudni. Mert hiszen úgy bántam vele,
  2       1,      1|             napot a másik után vonva. Mert volt egy nagy eszme, minden
  3       1,      2|          temetését sem tudnám leírni. Mert mindannyinál nem láttam
  4       1,      2|        nagytiszteletű úr felolvasott, mert ha az első gyászbeszéd remeke
  5       1,      2|              egy imádság bízatott rá, mert ha búcsúztatóját végezte
  6       1,      2|              állsz mindazok fölött.~ ~Mert ki védné meg, ha nem a te
  7       1,      3|            róla, de azt már nem adja, mert nincs alatta más; az, ha
  8       1,      3|             most nagy szüksége volna, mert a décbunda, amit az úton
  9       1,      3|             felborzolá homloka körül, mert nem akartak maguktól ég
 10       1,      4|               átlátszó víz fenekén.~ ~Mert tündérei is vannak e teremnek,
 11       1,      4|                De ő nem szeret engem, mert téged szeret. Szemembe mondta.
 12       1,      4|           holnapra rossz idő várható, mert estenden mindenünnen csoportostul
 13       1,      4|            enyhült, hogy az imsik elő mert bújni lovai közül, ahova
 14       1,      4|              imsik, és fejét vakarta. Mert hiszen igaz, hogy Szent
 15       1,      4|            merre akadunk a Dnyeperre, mert ezen az úton én se Orsára,
 16       1,      4|           tartom - felelt az imsik. - Mert Szmolenszk és Orsa között
 17       1,      4|           előnyt adott az üldözőknek, mert amíg a szánnal a cihert
 18       1,      4|               testét egész hosszában, mert akkor vége van. Visszamerült
 19       1,      4|               követve.~ ~Ideje volt - mert már a harmadik buborék nem
 20       1,      5|        személyzettel, de most sietek, mert várnak.~ ~- De kérem, az
 21       1,      5|             szabódék a huszártiszt -, mert engem odafenn vár öt pajtásom,
 22       1,      5|              a te szablyádat helyére, mert valakik fegyvert fognak,
 23       1,      5|              volt az ebben a percben, mert az annak a férfinak a fia
 24       1,      5|              De csak soká ne tartana. Mert Bécs drága.~ ~- Amiatt meg
 25       1,      5|           vinné el az üres edényeket, mert ha egy el talál törni ezekből
 26       1,      5|               készült. Először azért, mert adós maradni egy óráig sem
 27       1,      5|              ha Pál urat úrnak hítta, mert Pál úr valóban többet parancsolt
 28       1,      5|              kellett tányért váltani, mert nem következett több fogás.~ ~-
 29       1,      5|             fizeti.~ ~- Ez nekem baj. Mert ha én most elkezdem a vígan
 30       1,      6|               baronesse-nek címezték, mert ő annak született. Még a
 31       1,      6|             nem mindig adatik együtt, mert vagy fesztelenül mulat az
 32       1,      6|              lesz már nem diskurálni, mert még belevágok a képébe! -
 33       1,      6|            Jenő hallgatta is, nem is, mert éppen közeledett feléjük
 34       1,      6|              járnod el e megbízásban, mert hiszen én sem adtam neked
 35       1,      6|              tudod, kivel beszélsz?", mert ha erre az a válasz jön,
 36       1,      6|             nem adom önnek a kezemet, mert önnek rossz keze van.~ ~-
 37       1,      6|            megtartotta, amit mondott; mert amint az eleresztett kéz
 38       1,      7|             csak azért volt mellőzve, mert úgy tekintettük, mint gyermeket.
 39       1,      7|             reggelig nem alszom tőle, mert folyvást arról fog beszélni.
 40       1,      8|    itatóspapirosból van már a feneke, mert a bőr nagyon kikopott belőle
 41       1,      8|            boltját, s kiül az ajtóba, mert nem tudhatni, mikor hoz
 42       1,      8|            Azért boldog az első vevő, mert azt el nem eresztjük; az
 43       1,      8|              nem adom tizenötön alul, mert ez egy eredeti Crivelli,
 44       1,      8|          bocsátá szállására; maga nem mert hazamenni.~ ~Félt Pál úrtól.~ ~
 45       1,      9|           édespapát hiába várja haza, mert az nem jön többé haza. Most
 46       1,      9|            nem maradhatsz, gyermekem, mert a paplakot átadják másnak.~ ~-
 47       1,      9|             ne sokat sírjanak miatta, mert a csillagok könnye itt Oroszországban
 48       1,      9|             rájuk van bízva most már, mert a kisasszony ezentúl a kastélyban
 49       1,     10|              az utóbb történteknek.~ ~Mert hogy van a kastélynak egy
 50       1,     10|           Szalmásné asszonyom esküdni mert volna rá, hogy mind egy
 51       1,     11|               nem száll le bundástul, mert új kabátja van, finom selyemposztóbul,
 52       1,     11|           ejtsd iskatulát - hallja -, mert aba selyemruha van. Aztán
 53       1,     11|               össze ne törjön, János, mert pofonütlek - magát. Ha te,
 54       1,     11|       nagyságos mama nem mehet velük, mert migrénben szenved, s ekként
 55       1,     11|               ahogy bizonyosan tudom, mert magam láttam, már a múlt
 56       1,     11|              Azt nem lehet még tudni; mert még amióta megjött, el nem
 57       1,     11|           mondhatta el, hogy hova üt, mert egyszerre úgy megállt a
 58       1,     11|            mást keres, akit megöljön. Mert egyébért csak nem rontott
 59       1,     11|           lesz égő fáklyával mennünk, mert majd ha az aranyat szórják,
 60       1,     11|             hogy ne menjünk sötétben, mert ki látja meg akkor a földre
 61       1,     12|      szabadsag, ne agyunk neki aztat; mert amig nem adunk neki, addig
 62       1,     12|              esztendős alkotmanyahoz, mert ha csak még ezer esztendeig
 63       1,     12|               a gyűlés kimenetelét.~ ~Mert az elnöknek az volt a fő
 64       1,     12|         beszédnek kell azt mondanunk, mert nem kevesebbet involvált,
 65       1,     12|                hogy nem volt korrekt, mert még nem volt beiktatva főispánnak,
 66       1,     13|              szeretném tudni, hogyan. Mert lássa ön, futni nem tudok.
 67       1,     14|         minden mozzanatja.~ ~Haza nem mert menni, nehogy látogató testvérével
 68       1,     14|               s Plankenhorstékhoz nem mert visszamenni, nehogy valami
 69       1,     14|         Brigitta-szüzek kolostorának, mert amíg az utcán végiglobog
 70       1,     14|            haszontalan fáradság volt, mert azalatt a városnegyed másik
 71       1,     14|               de el nem megyek innen, mert visszajönni majd nehezebb
 72       1,     14|             ember csak azért szegény, mert a másiknak van valamije?
 73       1,     14|              testvéreiddel, ha tudsz; mert bizony mindjárt én fogok
 74       1,     14|          megnevettesd a publikumodat, mert én majd meg találom őt ríkatni.~ ~
 75       1,     14|      kérdéssel tisztába kell jönnünk; mert ha közre kell működnünk,
 76       1,     15|            szuterén zöldségraktárban; mert a nő vissza fog jönni, hogy
 77       1,     15|              volt, mégis idetaláltam, mert védett az Isten, velem volt,
 78       1,     15|              és máshová elszállítani, mert a szállásunkat többen tudják,
 79       1,     15|              a jobb parton sem többé, mert az meredeken emelkedett
 80       1,     15|             ne tessék hátranézegetni, mert úgy járhat, mint Lóth felesége.~ ~
 81       1,     17|             van.~ ~Még csak fájni sem mert a szíve, hiszen egy semminek
 82       1,     17|               most sem menekülhet ki, mert a sorompókat őrzik. És mindenkit
 83       1,     17|         aláírást, pecsétet, bélyeget, mert vannak bizonyos titkos jelek
 84       1,     17|              mint amit valaha álmodni mert volna.~ ~Rideghváry úgy
 85       1,     17|         fésülködőszobában rontott rá. Mert bizony rárontott volna ott
 86       1,     17|            kell nekik elveszniök?~ ~- Mert nagyon fáj nekik a szívök,
 87       1,     17|            ellen. És mégis megteszik, mert erős meggyőződésük, hogy
 88       1,     17|                Tenni is fogsz, tudom; mert jó, kegyelmes szíved van.
 89       1,     18|               hídra.~ ~- Félnek tőle, mert fehér - mondta Pál úr.~ ~-
 90       1,     18|             odább kell menniök étlen, mert rabolni nem akarnak.~ ~Egy
 91       1,     18|          rúdra vették a vaskondért, s mert abban estig sem hűlt volna
 92       1,     18|               a huszár az imádsággal; mert a jó sors hozott eléje nagy
 93       1,     18|              azonban nem lesz szabad, mert afelől is bizonyosak lehetnek,
 94       1,     18|           pedig csakugyan menni kell, mert ez az őszi éj nagyon embertelen.~ ~
 95       1,     18|            derült órákat az utazásra, mert a havasok közelében gyakran
 96       1,     18|          akkor majd lesz idő pihenni, mert senki sem tudja tájékozni
 97       1,     18|              velünk sorban történnek, mert ha egyszer hazakerülünk,
 98       2,     20|               azért ülne olyan sokat, mert sokat olvas, mint Zebulon
 99       2,     20|        sajátszerű körülménynél fogva, mert nem ismeri a betűket.~ ~
100       2,     20|            asszonnyá lett volna - (no mert hiszen minden nagyságos
101       2,     20|            hanem nagyon csalatkozott, mert Anna asszony még azon a
102       2,     20|           kiesznek. Te azt nem látod, mert mindig utazol; de én látom,
103       2,     20|           mindig utazol; de én látom, mert itthon vagyok. Nincs egy
104       2,     20|       burgonya ott fagyott a földben, mert nincs már, ki robotban felszedje.
105       2,     20|             magának Anna úrhölgy.~ ~- Mert ne gondold, hogy énnekem
106       2,     20|       maradjon minden úgy, ahogy van, mert azonnal megyünk odább.~ ~-
107       2,     20|            ponton el is legyen látva; mert különben nem az ellenség
108       2,     20|           keríts egy jó juhászbundát, mert sokszor megeshetik, hogy
109       2,     20|            itthon leszek.~ ~De nem is mert Zebulon hátrapillantani,
110       2,     20|            azt mondani, hogy "rossz", mert hisz az ő süteménye; hát
111       2,     20|              megtelepszem a gulyával; mert tudják, hogy ott szalma
112       2,     20|               vele, hogy sietni kell, mert az ellenség már előbbre
113       2,     21|               uramnak szokta nevezni, mert Ödön gondoskodott, hogy
114       2,     22|               Kenyér csak lett volna, mert a társzekereket megmentették,
115       2,     22|       tudhatom én azt, kérem alássan, mert amint futottam, a nímet
116       2,     22|           tőle az ezredes.~ ~- Azért, mert egy új parancsnok jött oda,
117       2,     22|                  Most láttam először, mert csak az imént érkezett;
118       2,     22|          légiót elkergették maguktól, mert azt hiszik, hogy áruló.~ ~
119       2,     22|               nem volt hozzá hajcsár; mert az mind úgy tett, ahogy
120       2,     22|             legtöbb esze volna, hanem mert legnagyobb a szarva. Nem
121       2,     22|             hálhasson lovával együtt; mert hiába, az embernek meg kell
122       2,     22|              ugyan, hogy mi történik, mert a bőszült gulya feltarthatatlanul
123       2,     22|            szoktak néha csudát látni. Mert az ökör csakúgy álmodik,
124       2,     22|               s aztán eredjen utánuk, mert majd nagyon messze el találnak
125       2,     22|     segítsenek a gulyát összeterelni, mert ez most nyolcvan felé fut.~ ~-
126       2,     22|        kiáltani:~ ~- Megállj, betyár, mert rosszul jársz!~ ~Boksa még
127       2,     24|             nyugodtan, s ne mozogjon, mert kötelékei felszakadnak.
128       2,     24|         mondta, nem tudja, hova lett. Mert nem kereste. Mert úgy iparkodott
129       2,     24|               lett. Mert nem kereste. Mert úgy iparkodott azoknak a
130       2,     24|           Pesten nem találtam a nőre, mert Debrecenbe költözött át,
131       2,     24|           dajkanő kegyelembül tartja, mert anyja rég megfeledkezett
132       2,     24|             ismét okosan beszélt.~ ~- Mert látod, van a kínnak bizonyos
133       2,     24|             el. De nem hagyhatta ott, mert az fogta a kezét, s midőn
134       2,     25|              lapokat nem lehet kapni, mert nincs postajárás. Ami jön,
135       2,     25|                atyja nem jöhet hozzá, mert a táborban jár; napa nem
136       2,     25|          leveleit is nejéhez eljutni, mert a táborral együtt jár a
137       2,     25|              azoknak őt meglátogatni; mert az a ház, ahol most Baradlayné
138       2,     25|             Meg kell őket hallgatnom, mert nekem beszélnek... Ha ajkaik
139       2,     26|           marad!~ ~A jámbor apáca nem mert ellenmondani. Ahogy tetszik!
140       2,     27|          valamit, alkalmasint borsot, mert nagyon fintorgatja tőle
141       2,     27|     asszonyság nem szeret öltözködni, mert azt a termete meg nem szíveli.
142       2,     27|           volna érdemes a pénzt adni, mert a kamatot nem fizetné az
143       2,     27|               No mar it csak jo lesz; mert senki se nem ismerheti ram.
144       2,     27|              több szomorú történetet, mert kidűl az oldalam a röhögéstül.~ ~
145       2,     27|          tudom, hogy nem keres senki; mert ez a falu, ahol én lakom,
146       2,     27|          oldalgott; de addig csak nem mert a likőrrel töltött kupicához
147       2,     27|             azért járok ezen a tájon, mert tízezer lovat kell vennem
148       2,     27|          lovat nem hozhatott magával, mert azt hegyen nem lehet keresztülhozni.~ ~-
149       2,     27|                aki rajtam fog aludni, mert alhatnám!" Azt hitte a dunnáról,
150       2,     28|           melyik úton fog maga menni. Mert tudja, én magát nagyon szeretem;
151       2,     28|             de lábamat már nem bírom, mert sokat gyalogoltam. Hát küldjön
152       2,     28|            tovább.~ ~- Miért nem?~ ~- Mert már elcsíptem.~ ~- Mikor?~ ~-
153       2,     28|          szállására, más csizmát húz, mert ez nagyon szorít.~ ~Igaz
154       2,     28|             csúnya embert a tükörbül, mert a levágott szakáll egy bizonyos
155       2,     28|              megtetszett neki nagyon, mert két tornya volt.~ ~Az egyik
156       2,     28|           országban nincsen maradása; mert itt ő van egyedül abban
157       2,     28|            sietve küldjön neki pénzt, mert halálos beteg. Persze pénzt
158       2,     28|           küldött azért neki az öreg, mert a "Fuchs" nem beteg, csak
159       2,     28|           bajuszt kell a késnek adni; mert az megint csak kinő; de
160       2,     28|              volt ám szabad senkinek; mert komoly dolog ez nagyon.
161       2,     28|             Szalmásnál semmi levelét, mert az Rideghvárynak rég átadatott.
162       2,     29|                De még aki lenézni nem mert is a fenyegető misztériumra,
163       2,     29|            mért lakik ott?~ ~- Azért, mert oda van bezárva. Egy éjjel
164       2,     30|              népbe.~ ~Hiszen tehette, mert hatalma volt rá; de csak
165       2,     30|             tettem, megtettem: azért, mert a ti örömrivalgástok odaát
166       2,     30|    évtizedekig be nem gyógyul; azért, mert gyűlöllek benneteket; azért,
167       2,     30|             mindennap arculcsapásokat mert osztogatni egy fellázadt
168       2,     30|          nézni.~ ~- Vigyázzon magára, mert meglövik a lábát.~ ~- Nem
169       2,     30|            kell nekem kétszáz forint, mert én azt megteszem barátságbul.~ ~
170       2,     30|         hogyan jut ön be, polgártárs? Mert ezt okosan kell ám elintézni.~ ~-
171       2,     30|           keresem én azt a gyermeket, mert az a tiszt meghalt.~ ~-
172       2,     30|             nem szenvednek szükséget, mert drágaság nincs. A polgárok
173       2,     30|              a börtönbül is kivitték, mert megbetegedett, s átszállították
174       2,     30|           bástyaboltozatba rakják el, mert nincs temetkezési helyük.~ ~-
175       2,     30|          dacával veté oda e szót:~ ~- Mert gyáva vagy te is, mint minden
176       2,     30|                 szólt Ödön hidegen -, mert a haditanács jegyzője vagyok,
177       2,     30|            őrszemeiken át ne szökjék, mert az az egy ember el fogja
178       2,     31|              jól célozz, makarónievő, mert még különben meglősz.~ ~
179       2,     31|           rekeszbe zárt fenevadaknak, mert a falveremből menekülni
180       2,     32|               a kórházba bemenni?~ ~- Mert ott kiütött a kórházi üszög.~ ~-
181       2,     32|            volt ideje szemlélődhetni, mert jó haladékba került, míg
182       2,     32|          megkapom azt az öt forintot, mert annak minden hónapban kijár
183       2,     32|               dolgom, az isten őrizz. Mert vannak ám itten úri gyerekek
184       2,     32|             Úgysem lesz belőle ember, mert a sok sivalkodástul már
185       2,     32|         hagyom inni a beteg gyereket, mert az annak rossz.~ ~Most aztán
186       2,     32|          egész odáig kísérte az urat. Mert nem addig van az; hanem
187       2,     32|           megégetik a boszorkányokat; mert amikor magát égetnék, azt
188       2,     33|             saját szobájában hálatta; mert az bizony megszökött volna
189       2,     33|         micsoda tréfa volt közöttünk, mert kinevetik mind a kettőnket.
190       2,     34|         Istennel való beszédét.~ ~"Ó, mert ha nem a mi napunknak dicsőségét
191       2,     35|                 Meg kell halni azért, mert már semmit sem tehetnek
192       2,     35|        Életemet is neked köszönhetem; mert ha hátul nem hagysz, bizonyosan
193       2,     35|             hajszál különbség nélkül; mert nem akartam, hogy fejed
194       2,     35|        büszkén sem léphet a bakó elé, mert futott előle.~ ~Futott,
195       2,     36|       Leoninnak köszönheti az életét; mert ha az őt útközben el nem
196       2,     36|         ragaszkodott e magyarázathoz, mert ez visszaadta hitét. Hitét
197       2,     36|               hogy ugatni nem szabad, mert a kicsike alszik.~ ~Az eb
198       2,     37|          nekem is jogom van megtudni. Mert családom tagja e házért
199       2,     38|              egy ember meghalt azért, mert dicsekedett egy ténnyel,
200       2,     38|               egy másik megszabadult, mert merészen azt állította,
201       2,     39|            hallgatva társalgó betű.~ ~Mert vannak betűk, amik nem hallgatnak.
202       2,     40|             hős."~ ~S ezt jól mondta; mert meghalni egy ügyért, melyet
203       2,     43|                  Ágyba nem fekhetett, mert úgy ki nem állta a rohamos
204       2,     43|                  Komornyikja mégis be mert hozzá jönni lábhegyen.~ ~-
205       2,     43|           mondani akar, csak röviden, mert a fejem fáj.~ ~- Röviden
206       2,     43|             földet. Ezért imádom önt, mert önnek ez kezében volt, és
207       2,     43| bűnbocsánatnak legjobban útját állja. Mert a sebet még megbocsátjuk,
208       2,     44|           volt szabad semmit hallani, mert fogoly volt, s a foglyokkal
209       2,     46|              Richárd el volt temetve; mert nem érte be vele, hogy ott
210       2,     46|             azon csekély oknál fogva, mert mi ez ügybe nem avatkoztunk
211       2,     46|         tábornagy nem adhatta vissza, mert ahhoz nem volt joga. Ő csak
212       2,     47|             fekteti kivont kardját.~ ~Mert az életben nem úgy megy
213       2,     47|              a tévedések vígjátéka.~ ~Mert hiszen legegyszerűbb volna
214       2,     47|              Almuluk herceg kardja.~ ~Mert a szent házasságnak sok
215       2,     47|           után, hanem három úrnapján. Mert csak a vasárnap az autentikus
216       2,     47|       menyasszony ott lakik, részint, mert nem eresztik onnan.~ ~S
217       2,     47|          Pesten. Azt ugyan jól tette, mert Edit egy váltani való ruhát
218       2,     47|              de mikor útlevelet kért (mert most a szomszéd faluba is
219       2,     47|             nem marad úgy véglegesen, mert csak a két fiú részére tehetik
220       2,     47|      hozzájuthat az élete párjához.~ ~Mert az tudnivaló, hogy két házasulandó
221       2,     48|             egy órakor itthon legyen, mert várni fogja az ebéddel.~ ~
222       2,     48|           volt a díja. Egy kapitális! Mert ne higgyék azt, hogy valaki
223       2,     48|              csak azért tesz rosszat, mert az őtet mulattatja. Azért
224       2,     48|           Azért szokás rosszat tenni, mert az nagy percentet hajt.
225       2,     48|               ember. Én ismertem jól, mert bankárja voltam, pénzét
226       2,     48|               skrupulózusok. Először, mert öregek, másodszor, mert
227       2,     48|               mert öregek, másodszor, mert bárók.~ ~Plankenhorst Alfréd
228       2,     49|              Most azért tart magánál, mert furdalja érte a lelkiismeret.
229       2,     49|               E gondtul megszabadult, mert a fiú azalatt beállt önkéntesnek.
230       2,     49|       Utoljára odaát is meggyűlöltek, mert mikor már nem kaptál tárgyat
231       2,     49|    alapítottak. Nehány lelkes nő, ki, mert maga is sokat szenvedett,
232       2,     49|              irgalmára sem számíthat; mert ha Isten megbocsát is neki,