Rész, Fejezet

  1       1,      1|          percek múlva, ami rajtam por. Ezt a hideg verítéket homlokomon
  2       1,      1|             titokteljes talizmánja. És ezt akarják megáldozni, megsemmisíteni.
  3       1,      2|           praesesnek: "Kend szamár!"~ ~Ezt az észrevételt tevé Rideghváry
  4       1,      3|               hogy abból nem kapott.~ ~Ezt veté közbe az adminisztrátor
  5       1,      4|               árjában förödnének.~ ~És ezt az egész medencét egy alulról
  6       1,      4|           csitt! Valahogy ki ne mondja ezt, ha gondolta! ~ ~Ez a tündérpalota,
  7       1,      4|             képezték, oldalajtókkal.~ ~Ezt a tágas amfiteátrumot itt
  8       1,      4|              azt az ostoba futárt, aki ezt a levelet utánad hozta!
  9       1,      4|           mondta. Ha más volna, akiért ezt mondta, megölném. De téged
 10       1,      4|                  Akkor fogadd el tőlem ezt az amulettet. Én is anyámtól
 11       1,      4|       amulettet. Én is anyámtól kaptam ezt, mikor meghalt. Azt mondta,
 12       1,      4|                jatagánhegyre is kevés. Ezt már csak tréfára vették.~ ~
 13       1,      4|            rántotta fel a magasba.~ ~- Ezt mentsétek.~ ~Ez volt első
 14       1,      5|                Ugyan kérem, magyarázza ezt meg ezeknek a kópéknak;
 15       1,      5|        excellenciás borravalóra vár.~ ~Ezt a cifra pádimentumot sem
 16       1,      5|        sipkájának.~ ~A pap nem találta ezt olyan jó tréfának.~ ~- Ugyan,
 17       1,      5|                szárdellát, a másik meg ezt nem akarta hinni; ezen aztán
 18       1,      5|           pénzt.~ ~- De hát hogy tudja ezt, Pál úr? Hiszen nem tud
 19       1,      5|              ismerősének szólított. Te ezt mind tudod jól, s gondolod
 20       1,      6|             hogy most is sajog bele.~ ~Ezt már Jenő hallgatta is, nem
 21       1,      6|              alsó ajk alatt.~ ~Richárd ezt az alakot is igyekezett
 22       1,      6|               fognánk nevezni.~ ~- No, ezt át fogom neki adni - szólt
 23       1,      6|    megverekszem valakivel, s levágatom ezt az én rossz kezemet tőbül.
 24       1,      6|                akarja, hogy levágassam ezt az én bűnös kezemet, amely
 25       1,      7|              nekem, ha asszony volnék? Ezt főzném, azt főzném az uramnak.
 26       1,      7|               pár szót. Ismerem én már ezt.~ ~- Szegény kis bakfis!
 27       1,      7|              Komolyan?~ ~- Csak mondja ezt neki. Be lesz ezután vezetve
 28       1,      7|               hogy ő családtag.~ ~- Ha ezt ma este elmondom neki, reggelig
 29       1,      7|           bakfis! Ugyan tegye meg neki ezt az örömet.~ ~...Ó, szívtelen
 30       1,      7|               megengedte magának, hogy ezt az elefántcsonton ugráló
 31       1,      8|              úr örül annak nagyon.~ ~- Ezt a sok cókmókot nem hordhatjuk
 32       1,      8|           lefestette - mint Danae.~ ~- Ezt a képet is pusztítsa el,
 33       1,      8|           délceg urak, fényes hölgyek. Ezt a furcsa képtárt nagyon
 34       1,      8|          Szokott ide járni. Hüh! Ha az ezt a képet meglátja nálam!
 35       1,      8|               vagy amoda, nézd meg jól ezt vagy amazt; azután gyere
 36       1,      8|               Hanem hát - hogy adja ön ezt a... Danae asszonyságot?~ ~
 37       1,      8|                 nincs varietät belőle. Ezt nem adom ki a kezemből.
 38       1,      9|                elszakíthatatlanul. Aki ezt az én ujjamra fűzte, azt
 39       1,      9|       koldusleánynál, de el nem hagyom ezt a helyet. Itt, lehet, hogy
 40       1,      9|                ma très adorable mère." Ezt csak fiam írhatja nekem.
 41       1,      9|              első extremitását:~ ~- Ha ezt a megboldogult nagyságos
 42       1,     10|                  Soha!~ ~- Ne mondd ki ezt a szót! Huszonnégy éves
 43       1,     10|                egy hideg szív üregében ezt a visszhangot: "Soha!"~ ~-
 44       1,     10|              beszélt hozzá:~ ~"Látod-e ezt? Érzed-e ezt a boldogságot?
 45       1,     10|                   Látod-e ezt? Érzed-e ezt a boldogságot? Nem dobbanik-e
 46       1,     11|               hinak Libussának. No biz ezt sajnalok: de mar nem levehetem
 47       1,     11|                éjjel haza is érkezett. Ezt én mind legelső kútforrásból
 48       1,     11|                idegenek.~ ~- Nem értem ezt, Zebulon! - szólt nevetve
 49       1,     11|              ünnepélyes társaság közé. Ezt jó lesz preventív cenzúra
 50       1,     11|   adminisztrátorhoz.) ~ ~Rideghváry úr ezt egészen természetesnek találta. ("
 51       1,     11|               jegyezte el? Hanem végre ezt is vigasztalására fordította.
 52       1,     11|               nekiüljenek a lakomának; ezt Szalmás uram jól tudva,
 53       1,     11|                 Íme, magad előtt látod ezt a mi díszes nemességünket.~ ~
 54       1,     11|               szemeitek előtt látjátok ezt a tiszteletetekre megjelent,
 55       1,     11|          Baradlay-ház vendége lehetni. Ezt még ma reggel nem hittem
 56       1,     12|                  Általános derültség.) Ezt tekintetes ur nem ért, ugye?
 57       1,     12|              volna kijelentenünk, hogy ezt a beszédet Tallérossy Zebulon
 58       1,     12|              mint egy múmia. Úgy vette ezt az "ensemble"-t, mintha
 59       1,     12|                   szabódék Zebulon, ki ezt már mégis jobb szerette
 60       1,     12|               Mi pedig be fogjuk várni ezt az erőszakot! - mennydörgött
 61       1,     12|                kard.~ ~- Ki cselekedte ezt? - kiálta csengő szóval
 62       1,     12|          elnöki szék előtt. - Ki tette ezt? - rivallt újólag az adminisztrátorra.~ ~
 63       1,     12|            egész gyülekezeten, s akkor ezt súgá kegyetlen, bosszúszomjazó
 64       1,     13|     angolflastromot, amivel az orromon ezt a lehámozást beragaszthassam.
 65       1,     13|               teremben nem hallották-e ezt a közeledő rivalgást? Valami
 66       1,     13|                vivát"!~ ~Baradlay Jenő ezt az egész napot otthon töltötte
 67       1,     13|                  Mi súgja lelkén végig ezt a borzalmat? Mi jóslat,
 68       1,     14|       szabadság nagy veszélyben forog! Ezt ugyan Jenő kezdettől fogva
 69       1,     14|          fegyveres alak jött sietve.~ ~Ezt az egyenruhát sem látta
 70       1,     14|         védelmezésükre. Hányszor tette ezt egy görbe tekintetért! Hány
 71       1,     14|          Istenre, hogy szétverem innen ezt a csőcseléket!~ ~Az ablaktáblákon
 72       1,     14|          nyeregben, önök a glédában.~ ~Ezt az ajánlatot bizony el kellett
 73       1,     15|      kapitánnyal. Csak hadd beszéljen! Ezt meg kell neki engedni; hadd
 74       1,     15|  eltántorította azt. Az apátnő tudassa ezt a tábornokkal. Holnap este
 75       1,     15|           úrfit pedig főbe lövik.~ ~És ezt Editnek hallani kellett.~ ~
 76       1,     15|          kellett.~ ~Hogy miért kellett ezt Edit előtt elmondani? Hogy
 77       1,     15|             Edit előtt elmondani? Hogy ezt kiszámított hidegvérű meggondolás
 78       1,     15|             egy hüllő hideg haragjával ezt ne mondja neki:~ ~- Úgy
 79       1,     15|         pillanatban láb alul elteszik. Ezt Fritz mondta nekem. Saját
 80       1,     15|                ha ezer ördög őrizné is ezt a kocsiajtót, s ahány halottja
 81       1,     15|             kötelességét.~ ~Alig vette ezt észre a leány, midőn szép
 82       1,     15|               életével játszik, amikor ezt mondja?~ ~- Tudom.~ ~- No,
 83       1,     15|         orgyilkolják le. Miért mondták ezt el előttem? Azért, hogy
 84       1,     15|       elkezdett permetezni.~ ~- Ejnye, ezt már elengedtem volna holnapra -
 85       1,     15|        kapjátok ti ezeket?~ ~- Hagyjuk ezt máskorra. Reportom van.
 86       1,     15|              ha néz alá a magas égből, ezt a fogadást látatlanul ne
 87       1,     15|      Baradlayné még mindig nem értette ezt. Tagjait zsibbadás állta
 88       1,     15|             szobájában. Mármost tessék ezt továbbmondani.~ ~Az apátnő
 89       1,     15|           felfedezésen. Dehogy mondták ezt el senkinek is! De úgy eltitkolták,
 90       1,     15|                testület jó hírének, ha ezt megtudná valaki.~ ~Hanem
 91       1,     15|                indított küldötte által ezt a hízelgő mondatot Palvicz
 92       1,     16|             még: a háromszínű zászlót. Ezt tán ott feledték? Ennek
 93       1,     17|              Csupán az van hátra, hogy ezt a viszonyt valahogy formulázni
 94       1,     17|                ideg felett.~ ~De mikor ezt a színültig koronázott kelyhét
 95       1,     17|              lépcsőtől jobbra.~ ~- Ah! Ezt nem is tudtam - monda a
 96       1,     17|             levelet, és olvasta belőle ezt:~ ~Úrnőm!~ ~Ha meg tudja
 97       1,     17|              kérem?~ ~- Én? Semmi.~ ~- Ezt akartam önnek mondani. Ön
 98       1,     17|              mint más tiszttársai, kik ezt az utat követték. Vagy választhatta
 99       1,     17|             fogja ez anyjának említeni ezt az ajánlatot!~ ~Kivált,
100       1,     17|     meghaljanak. Pozsonyban tudtam meg ezt elfogott leveleikből. Ez
101       1,     17|           tekintettel bámult maga elé. Ezt neki nem mondták elébb.
102       1,     17|               hogy csókolta gyermekét, ezt az utolsót, ezt a legjobban
103       1,     17|             gyermekét, ezt az utolsót, ezt a legjobban szeretettet.~ ~
104       1,     17|             veheted.~ ~- Ki adta neked ezt az útlevelet? - kérdé Baradlayné.~ ~
105       1,     18|               lovak.~ ~Ha valaki nézné ezt a képet, a sötét víz tükrén
106       1,     18|     átúsztattuk a Dunát. Nehézlovasság ezt nem csinálja utánunk. Vissza
107       1,     18|          vittek át minden lovat.~ ~No, ezt a lármát meghallhatta, aki
108       1,     18|                Richárd -, nem fogod te ezt a rést egy óra alatt betömetni.~ ~
109       1,     18|       vértescsapat nem csinálta utánuk ezt a merényletet. Palvicz végképp
110       1,     18|           eljön annak is a napja, csak ezt a krízist kiállhassák.~ ~
111       1,     18|             ily sokaságra. Hanem amint ezt az észrevételét közlötte
112       1,     18|  elmaradozottakat összevárják. Richárd ezt az időt arra használta fel,
113       1,     18|                egyszer hazakerülünk, s ezt nyomtatásban olvassa valaki,
114       1,     18|            öreg legény, jegyezgeté föl ezt sorban; s ma is tanúskodik
115       2,     19|             ország pénzét.~ ~És amidőn ezt a könnyszentelte kincset
116       2,     19|          hadseregből. Erejének tudata. Ezt meg kellett még neki tanítani,
117       2,     20|          megjön magától. Így csinálták ezt Nagy Sándortól Napóleonig.~ ~
118       2,     20|            hogyan lehet férjhez adnunk ezt az öt leányt nekünk.~ ~No,
119       2,     20|           megmondd. Aztán tudod. Aztán ezt már érted. No, ugye, galambocskam?~ ~
120       2,     20|                Sohasem szeretett írni. Ezt az egyet, ha lehetett, kikerülte.
121       2,     20|                   Zebulon magára veszi ezt az interpellációt, s azt
122       2,     20|               két tenyerét.~ ~Ki értse ezt a bolondot?~ ~- Kezdjük
123       2,     20|         svalizsérrel! Ha én kieresztem ezt a drótos suhogómat, mind
124       2,     20|           embernek a vízbe kell menni. Ezt nem hitte volna.~ ~Hisz
125       2,     21|                    Még most is érezzük ezt a pirulást, pedig azóta
126       2,     21|                  Hurrá, patrónus uram! Ezt nevezik barikádtaktikának.
127       2,     21|             fiúk, esküdjetek meg, hogy ezt az utolsó lövést nem adjuk
128       2,     21|       gubancban a menekvő csapatok.~ ~"Ezt a látványt nem szabad az
129       2,     21|           akiknek úgy tetszett, mintha ezt az arcot látták volna már
130       2,     21|           reájuk? Rossz ember! Várjon, ezt megmondom édesanyánknak!~ ~
131       2,     22|             Boksa Gergő láthatta, hogy ezt nem hiszik el.~ ~- De hol
132       2,     22|        veszettül. De hogy miért teszik ezt, azt nem tudta senki megmondani.
133       2,     22|              ért; ő nem indíthatta meg ezt a gulyalázadást. Ő feküdt
134       2,     22|        összeterelni. Hanem csak tessék ezt rám bízni. Ez már majd az
135       2,     22|          ezredes nem vette észre, hogy ezt valami hegyes, dacos, betyáros
136       2,     22|           gondolta, majd meghallod hát ezt, s kivonta egyik pisztolyát,
137       2,     23|                ősz lehullt lombja fedi ezt már! Ezer ember közül egy
138       2,     23|         verekszenek.~ ~Van valaki, aki ezt nem érti?~ ~A Királyerdő,
139       2,     23|             lépés; hossza egy mérföld. Ezt az erdőt kell valamelyiknek
140       2,     24|          házalónő gondjára volt bízva; ezt egy bécsi zsibárustól tudtam
141       2,     25|                    Bélácskám, nézd meg ezt a képet, s mondd meg, ki
142       2,     25|      veszélyben lehet, s én nem akarom ezt a kifejezést visszaadni
143       2,     25|              érheti. "Ők" győznek.~ ~- Ezt te mondod nekem.~ ~- S te
144       2,     25|                 Aztán ne gondold, hogy ezt is papírra szokás írni,
145       2,     25|           nőnek is kőszíve legyen, aki ezt teszi!~ ~Kőszív, de gyémántszív!
146       2,     25|                ki kellett folyni, hogy ezt a kínt végig kellett szenvedni.
147       2,     25|               Én nem félek attól, hogy ezt tudom.~ ~Megint végtül-végig
148       2,     25|            életet is és boldogságot... Ezt az életet, ezt a boldogságot
149       2,     25|          boldogságot... Ezt az életet, ezt a boldogságot eltettem innen
150       2,     26|            csatatért az ellenfélnek.~ ~Ezt azután ráértek megsürgönyözni
151       2,     26|             szónoki zajjal magyarázzák ezt egymásnak. A hadi műszavak
152       2,     26|              reggel, mikor fölébredsz, ezt súghassam a füledbe: "Megölöm
153       2,     26|           láthatóvá, hideg leheletével ezt súgná fekhelye fölött:~ ~"
154       2,     27|     szánakoznak a barbár népeken, akik ezt nem ismerik.~ ~Más fehérnép
155       2,     27|               Ugyan minek köszönhetjük ezt a mostani szerencsét?~ ~-
156       2,     27|                Ej, nem asszonynak való ezt hallani! - utasítá el Ádám
157       2,     27|           kacagtában a pamlagon, mikor ezt nagy keservesen előadja.~ ~-
158       2,     27|               fog revansot csinálni.~ ~Ezt Ádám úr világosan akarta
159       2,     27|          állítás. Itt az erdő közepén! Ezt meg kell cáfolni.~ ~- Pénzt
160       2,     27|            keresve azt a vakmerőt, aki ezt tenni merné. - De ki győzne
161       2,     27|               fekve az ágyuk.~ ~De már ezt a csudát Ádám úrnak magának
162       2,     27|             írta Ádám úrhoz.~ ~Ádám úr ezt olvasá belőle:~ ~Kedves
163       2,     28|           lehet másképp. Megmagyarázza ezt a Március jól. Egyszer már
164       2,     28|          Zebulon oly apodiktice, hogy "ezt se nem tettem". Bizonyos
165       2,     28|          Schneiderius Bálintnak hívták ezt a derék urat.~ ~Zebulon
166       2,     28|               az Pukkersdorfnak híják. Ezt mind jól emlékében tartsa.~ ~
167       2,     28| perillustrissime!~ ~De alig ejtette ki ezt az öt szót, amidőn a kormánybiztos
168       2,     28|           legelébb is jer ide, írd alá ezt az ívet. Ne kérdd, mi az.
169       2,     29|             egy héttel, hogy nem tudja ezt látni! Hogy nem hívhatom
170       2,     29|             nem hívhatom őt haza, hogy ezt látná! Nem akart addig meghalni,
171       2,     29|                     Ejnye, polgártárs! Ezt megmondhatta volna odalenn
172       2,     30|        üdvriadal a pesti Duna-partról. Ezt torolta meg a kétórai bombázás
173       2,     30|                ön be, polgártárs? Mert ezt okosan kell ám elintézni.~ ~-
174       2,     30|                 mint egy várostromnál, ezt sem.~ ~Richárd erre a harag
175       2,     30|          Megbánta ugyan mindjárt, hogy ezt mondta; de úgy tett, mintha
176       2,     30|            halk, de kemény hangon:~ ~- Ezt még nekem az életben nem
177       2,     30|                senki. És ön sem mondta ezt megtorlatlanul. ~ ~E jelenetet
178       2,     30|                odaát.~ ~- Honnan tudja ezt, polgártárs?~ ~A házmester
179       2,     30|           kialszik, s újra meggyullad. Ezt a házat kikerülte minden
180       2,     30|               ott mégis?~ ~Ki kérdezné ezt, ki ügyelne arra e borzalmas
181       2,     30|          valaha azt a tüzért, aki most ezt a bombát ide röpítette,
182       2,     30|                rakta?~ ~Az áruló az!~ ~Ezt a gondolatot nem verte ki
183       2,     32|              Monor - Kaszáné - 73." ~ ~Ezt akarta tudni.~ ~Visszabocsátá
184       2,     32|                a vonásain. Úgy vette ő ezt az üzletet, mint egy meglevő
185       2,     33|                 A budapesti diadalhang ezt rivallja: "Éljen a világszabadság!"
186       2,     33|  világszabadság!" A Kárpát visszhangja ezt zúgja vissza: "A cár mindenható."~ ~
187       2,     33|                lenne belőle, ha ő most ezt az ő kedves barátját derékon
188       2,     33|            politikától elment a kedve. Ezt ő nem így képzelte.~ ~Azt
189       2,     33|           hogyan veszthetné el valahol ezt az ő nagyméltóságú protektorát.
190       2,     33|         Zebulon, hogy elcsapja magától ezt az ő kedves barátját.~ ~"
191       2,     33|          városban, ahol ő megszállt.~ ~Ezt a gyöngéjét tehát ismerte
192       2,     33|             ennek a kozákvezetőnek meg ezt kívánja a gyomra? ~ ~Adott
193       2,     33|                itt van még egy forint. Ezt én adom. Keressen nekem
194       2,     34|             régi nap maradt az égen.~ ~Ezt az asztronómusok sem vették
195       2,     35|             nevet, mi neked tetszik.~ ~Ezt a levelemet pedig elégesd,~ ~
196       2,     35|               még egyszer vissza! Csak ezt a megriadást kitörülhetné
197       2,     36|          lefelé, gondolom magamban: de ezt a száz ökröt, ami a kezembe
198       2,     36|               együgyű ember vagyok, de ezt nem írom alá. Ilyenkor,
199       2,     36|             pipáját. Én, ha úr volnék, ezt tenném.~ ~- Megfogadom!
200       2,     36|               félni, aki utánam jön!~ ~Ezt oly büszkén mondta Boksa
201       2,     36|            egymás közt összeverekedni; ezt az orosz tisztek maguk beszélik;
202       2,     36|           tetszett, mintha látta volna ezt a képet valahol lefestve.~ ~
203       2,     37|              vele.~ ~- Én nem nézhetem ezt így tovább. A Baradlay-ház
204       2,     37|               tiporva. Én nem nézhetem ezt a kínt tovább. Egyik bátyámról
205       2,     37|              bánatosan mosolygott.~ ~- Ezt olvastad szívemben?~ ~-
206       2,     37|           keblére.~ ~- Anyám, ne mondd ezt róla, hátha szereti őt!~ ~
207       2,     37|               nem gyógyul belőle: hogy ezt a menádot, mint menyasszonyt
208       2,     37|                 könnyezve. És tudd meg ezt. Két fiamnak a feje a bárd
209       2,     38|           bírák bólogattak fejeikkel: "Ezt nem lett volna kénytelen
210       2,     38|           hadsereg elhagyására.~ ~(Ah! Ezt nem tudják, ki tette? Vagy
211       2,     38|              hallottam vitatkozni.~ ~- Ezt mi jobban tudjuk. Úgy van,
212       2,     40|           támadhatott az ő lelkében. - Ezt te sugalltad neki. - Ez
213       2,     40|        közöttünk az egyedüli hős."~ ~S ezt jól mondta; mert meghalni
214       2,     42|            távolból is áldozatait.~ ~- Ezt már megöltem. Én! - S öklével
215       2,     43|              Ah! Nagyon köszönöm önnek ezt a hírt, baronesse, nagyon
216       2,     44|                 De kimondani nem bírta ezt. Nagyobb fájdalom volt az,
217       2,     46|              és Edit agg hajadon.~ ~És ezt ő rontotta el!~ ~Ő vetette
218       2,     46|               vannak a társaság előtt. Ezt ön előtt is kénytelen vagyok
219       2,     46|             világbeli jártassággal bír ezt megérteni.~ ~- Teljesen
220       2,     46|             ott az egész násznép előtt ezt kiáltom, mikor térdepel: "
221       2,     46|              mikor térdepel: "Nézzétek ezt a gyávát! Aki tudja, hogy
222       2,     47|           megkívántatik az engedély.~ ~Ezt a pap előtt mind be kell
223       2,     47|              körülményekhez.~ ~Richárd ezt mind igen természetesnek
224       2,     48|               nem ebédelt jobban!"~ ~S ezt nem a dinasztia iránti tiszteletlenségből
225       2,     48|                 Á! Ez már nagy mondás. Ezt már fel lehet jegyezni. "
226       2,     48|                az nagy percentet hajt. Ezt tartják. Én nem tartom.
227       2,     49|             kitalálhatta, hogy ki írta ezt a levelet. Ki az az egyedüli
228       2,     49|                állhatta meg szó nélkül ezt a szívtelen beszédet.~ ~-