Rész, Fejezet

  1       1,      1|                      Az a néhány szó pedig, amit a háziorvos az elnöklő úrhölgy
  2       1,      1|                minden írószer. Írja fel ön, amit mondtam és még mondani fogok.~ ~
  3       1,      1|               minden szavamat teljesítette, amit parancsoltam. Még egy óráig
  4       1,      1|                  óráig leszek önnek ura. De amit ez óra alatt önnek eléje
  5       1,      1|                    Írjon ön le minden szót, amit mondok, Marie.~ ~A nő írt
  6       1,      1|               veheti kezébe a kormányrudat, amit én elbocsátok kezemből.
  7       1,      1|           mondanivalóm van még. Írja ön le, amit eléje mondtam.~ ~A nő nem
  8       1,      1|                  fogja tartani azt a művet, amit én alkottam. Egy diplomata -
  9       1,      1|                   önt, hogy cselekedje azt, amit önnek rendelek. A halállal
 10       1,      1|               halálé vagyok. Egyetlen csók, amit az ön édes ajka ad nekem,
 11       1,      1|                üdvöm az égben. Leírta-e ön, amit eléje mondtam, Marie?~ ~
 12       1,      1|                  hogyan töltötte ön be azt, amit önnek végső órámban meghagytam.
 13       1,      1|                     hogy mindezen rossznak, amit ő végleheletével parancsolt,
 14       1,      2|                     legszebb gyászdaloknak, amit a Nabukodonozor operábul
 15       1,      2|                   azt a pompás búcsúztatót, amit a nagytiszteletű úr felolvasott,
 16       1,      2|                 Mire használtad a hatalmat, amit kezedbe adtam? Boldogítottad-e
 17       1,      3|                     volna, mert a décbunda, amit az úton viselt, nagyon ereszti
 18       1,      3|                      s annak az imádságnak, amit jó volt meg nem hallani.~ ~
 19       1,      3|                  azt, ami a szívét nyomja s amit a többiek elmondani elfelejtettek.~ ~-
 20       1,      4|                   sem politikai komplottot, amit érdemes volna üldözni a
 21       1,      4|                     fásultan -, minden óra, amit nem az úton töltenék e levél
 22       1,      4|             jeladása az erdők fenevadainak, amit aki egyszer életében hallott,
 23       1,      4|                    jutottak.~ ~Megtalálták, amit olyan nagyon kerestek, a
 24       1,      4|                 mondhatom neked, uram, hogy amit te ma megtettél a barátodért,
 25       1,      5|                    Hát elítélne-e ön azért, amit ott mondtam?~ ~Az ifjú tiszt
 26       1,      5|                 megállítják, ott megálljon. Amit beszélnek hozzá, hallgassa
 27       1,      5|              okvetlenül ki is kell fizetni, amit ön itt elkölt.~ ~Az öreg
 28       1,      5|                   viselte a réz emlékérmet, amit a napóleoni hadjáratok vitézei
 29       1,      5|                    az, ami láthatatlan?~ ~- Amit megeszem. Azt nem látja
 30       1,      5|               hozzád, hogy annak a pénznek, amit anyánk nekem küldött, felét
 31       1,      6|                    száját megharapni azért, amit Richárd mondott.~ ~Richárd
 32       1,      6|                   még most is emlékezik rá, amit pedig ő reggelre elfelejtett.
 33       1,      6|               összeszögellésekre alakultak, amit más ember arcán gyöngéd
 34       1,      6|                 minden fizázsra emlékezném, amit valaha a házunknál láttam
 35       1,      6|                    kézig.~ ~És megtartotta, amit mondott; mert amint az eleresztett
 36       1,      7|                      s a legelső szép szót, amit nekik mond valaki, arany
 37       1,      7|                háznál megfordul; kibeszéli, amit gondolt felőlük: ez szép
 38       1,      7|                  mellé, és írt. Rövid volt, amit írt, hamar készen lett vele.
 39       1,      7|                   szóljunk egymásnak arról, amit egymásról gondolunk. Isten
 40       1,      7|                     Nem találta bennük azt, amit keresett. Inkább valami
 41       1,      8|                    közszemlére azt a képet, amit az arcáról sokan meg fognak
 42       1,      8|                 minden elképzelhető eszköz, amit emberi nyomorúság üvegből,
 43       1,      8|                  kép miatt jöttem most ide, amit a szolgám félreértésből
 44       1,      8|                     Legvégül azt teheti ön, amit akar. Magamforma ember kap
 45       1,      8|                     az is megtalálja itten, amit keres. Akinek van valami
 46       1,      8|                Találtunk már valamit, ugye, amit érdemes a világosság felé
 47       1,      8|                      Salamon, ennek az ára, amit nekem kínálsz, nem tizenöt
 48       1,      8|                  Akkor meg fogja ön érteni, amit önnek mondtam: "Becsületes
 49       1,      9|            szavainak.~ ~- Ó, asszonyom, az, amit ön mond, olyan szép, mint
 50       1,      9|                    vagyok. Én is érzem azt, amit te.~ ~A leánynak megeredtek
 51       1,     10|                  némi kis koncessziót, hogy amit kérdéseire válaszolni szokott,
 52       1,     10|                 Kimondd-e az első kérdésre, amit belül érzesz? Magad menj-e
 53       1,     10|                    ki elbírja azt a terhet, amit egykor ő viselt. Tudod,
 54       1,     10|                     Hát teneked parancs az, amit én akarok?~ ~- Anyám, te
 55       1,     10|                        Anyám, te jól tudod, amit te mondasz, az nekem törvény
 56       1,     10|                  ellenkezőjét tettem annak, amit mondtál? Eljössz-e nászéjen,
 57       1,     11|                     kenetteljes hangon:~ ~- Amit az ég megkötött, azt csak
 58       1,     11|                   valami új, valami fényes, amit még nem látott senki: arcának
 59       1,     11|                mikor szólj, mikor mondd el, amit szívedben érzesz; meddig
 60       1,     11|          ellenvetése sem lehetett az ellen, amit lát. Ha a sokszegletű úr
 61       1,     12|                     akkor soha el nem hisz, amit paptul hall. Csak azt is
 62       1,     12|                  Még erre sem teljesült be, amit kívánt, hogy az elaludt
 63       1,     12|                 elég.~ ~- Tehát legyen meg, amit önök kívánnak! - kiálta
 64       1,     12|                    ez átkozott történetért, amit krónikánkból semmi könny
 65       1,     13|                      Hol van? Fizetem neki, amit kér!~ ~- Itt iszik a szomszéd
 66       1,     13|                    nép.~ ~Mi az a melegség, amit egy ilyen pillanatban az
 67       1,     13|                     Minden ember kibeszéli, amit szívén hordoz. A legféltettebb
 68       1,     14|                 Hanem hát annak az éremnek, amit a napilapok magasztaltak,
 69       1,     14|                     bajtárs, mindent tenni, amit akarsz, de el nem megyek
 70       1,     14|                   az ifjú aulista vállát -, amit eddig mondtál, azt csak
 71       1,     14|                    álljanak, s nincs semmi, amit prédára vessenek. Az épület
 72       1,     14|             gondolat szétszaladt a fejéből, amit idehozott.~ ~Ahelyett, amit
 73       1,     14|                 amit idehozott.~ ~Ahelyett, amit gondosan kiformált agyában,
 74       1,     14|                    a férfi, aki őt szereti! Amit Richárd mondott a gyülevésznek,
 75       1,     14|                     azt olvasta el Richárd, amit Mausmann hozott neki a főhadparancsnoktól.~ ~
 76       1,     14|                   lágyságért, hanyagságért, amit ez ideig tanúsított. Mért
 77       1,     15|                    Mindent megtudnak odaát, amit mi titokban tervezünk.~ ~-
 78       1,     15|                   kért ahhoz a zselatinhoz, amit a tányérjára kiszedett.~ ~
 79       1,     15|               borzalomnak prédául eshetnék, amit bűn kigondolni képes. Ez
 80       1,     15|                    azt tehetnék vele itten, amit akarnak; meg is ölhetnék,
 81       1,     15|                     hátán.~ ~Csodálatos az, amit egy nő megbír! - Egy nő,
 82       1,     15|                    sárosan, kimerülten...~ ~Amit Richárd nehány perc előtt
 83       1,     15|                   csendes hang hallatszott, amit úgy neveznek, hogy zokogás.
 84       1,     17|                   az egyre nem volt készen, amit látott.~ ~A régi ismerősök,
 85       1,     17|                   meg tudja ön találni azt, amit elvetett, meg fogja találni
 86       1,     17|                      meg fogja találni azt, amit elvesztett.~ ~Palvicz Ottó~ ~
 87       1,     17|                 feledkezem azon fogadásrul, amit boldogult atyádnak tettem,
 88       1,     17|                    ajánlatra. Ez több, mint amit valaha álmodni mert volna.~ ~
 89       1,     17|               helyen már várnak reám. Arra, amit ajánlottam, ráérsz holnap
 90       1,     17|                    azt a levelét elolvassa, amit most Rideghváry kegyéből
 91       1,     17|                     én lebeszélni semmiről, amit te elhatároztál magadban.
 92       1,     17|                    Hiszen ha gúny volna az, amit anyja mond neki; de való!~ ~-
 93       1,     17|                egyedül fogod bírni mindazt, amit most együtt bírunk veled;
 94       1,     18|                  azért én is elmondom, hogy amit csak ember valaha kiszenvedett,
 95       1,     18|                    áll, és megtesz mindent, amit én parancsolok, zúgolódás,
 96       1,     18|                   egy tömör egésszé idomul, amit úgy neveznek, hogy puliszka.~ ~
 97       1,     18|                   csapat. S mintha mindazt, amit átszenvedett, ott feledte
 98       1,     18|                    a félig sült kecskecomb, amit a nyársról leszelt. Onnan
 99       1,     18|             visszatekintettek arra az útra, amit meghaladtak, a fejük szédült
100       2,     19|              kokárda volt az egész ajándék, amit a belépő kapott.~ ~Úri családok
101       2,     20|                 meri mondani azt az igazat, amit semmi más halandó nem mer,
102       2,     20|             természetességnek is alul volt, amit róla előlegesen föltételezett,
103       2,     20|                  Asszony, te azt nem érted. Amit nem érted, ahhoz ne szólj.
104       2,     20|                    szironyos juhászbunda.~ ~Amit a legjobban megbámult Zebulon,
105       2,     20|                     beszélnivalója Ödönnek, amit Zebulon nagyon restellt;
106       2,     20|                  hogy mire való az a lénia, amit odatettek a papirosa mellé.~ ~
107       2,     20|                  mind lehidalják a szalmát, amit nekem másnap az ökrökkel
108       2,     20|                   Meg akarta kísérteni azt, amit már előtte annyi kétségbeesett
109       2,     21|                  most vették észre a hibát, amit elkövettek. Nagy magabíztában
110       2,     22|                   azzal a bizonyos szíjjal, amit a huszárok farmatringnak
111       2,     22|                     hogy azon a helyen van, amit keres.~ ~Most már leszállt
112       2,     22|                    kardomtól, fegyveremtől, amit soha nemesembertől még csak
113       2,     22|                   szolgálni azt a kenyeret, amit kap. Hiszen van jó juhászbundája.
114       2,     22|                   avatag, zsíros piszkot, s amit levakart, azt szedegette
115       2,     22|                     nem volt egy falat hús, amit a kifáradt, levert, elgyalázott
116       2,     22|                    arról, hogy az az ötven, amit tegnap kaptam, nem érvényes,
117       2,     23|               mészkemencének a maradványai, amit szétszedtek a honvédek,
118       2,     23|                    olyan jó csapás volt az, amit Baradlay Richárd ellenfelétől
119       2,     23|                    Hanem az a másik csapás, amit ő adott ellenfelének, az
120       2,     23|                   az írástudó trombitásnak, amit eltestáljon. Nem volt egyebe,
121       2,     24|                    elég volna a meghalásra, amit kapott.~ ~- Vezess oda hozzá!~ ~-
122       2,     24|                hívattalak. Tehát halld meg, amit rád bízok. Nekem van egy
123       2,     24|                      bajtárs... az a titok, amit neked átadtam, egy nő titka...
124       2,     25|                    hoznád el egyszer nekem, amit az anyánknak írt.~ ~Jenő
125       2,     25|              Gondolod, hogy az olyan írást, amit valaki egy ellenséges vidéken
126       2,     25|                  papírra szokás írni, hanem amit izenni akarunk, ilyen keresztöltésekkel
127       2,     25|               világba?"~ ~Pedig hát mindaz, amit az ifjú nőnek mondtak, nem
128       2,     25|                  Ellenkezőjét tettem annak, amit te akartál... Két fiam a
129       2,     25|                 fordult az arckép felé.~ ~- Amit tettem, jól tettem... És
130       2,     26|                   kemény hangon -, ez való, amit mondok. Oly hírnök hozta
131       2,     26|                    többit felemlegesse! Az, amit te a szememben sötétségnek
132       2,     26|                  Nem vagyok őrült, ne hidd. Amit megígértem, kezemben tartom.
133       2,     27|                 társa sül annak a rétesnek, amit ott a nagy, kihúzott asztalon
134       2,     27|                     Az embernek az a magáé, amit megeszik. A többi mind csak
135       2,     27|                  magát, más karszéket, mint amit már jól kiült magának. Utazni
136       2,     27|                    megyek el innen az idén. Amit mondtam, megmondtam.~ ~-
137       2,     27|              iletemre elig lenne az a pinz, amit csak egy nap verpflegskommissär
138       2,     28|                       kérlelé őt Zebulon -, amit tegnap mondtam Ádámnak,
139       2,     28|                   megkapott újságot. Hanem, amit abból olvasott, az lassankint
140       2,     29| visszagondolhatatlan, leírhatatlan kiáltás, amit csak akkor fog még egyszer
141       2,     30|             kiáltással: "Roma o morte!"~ ~S amit fog felelni a világtörténet
142       2,     30|                    kik bizony meggondolják, amit tesznek, ilyen szókat: "
143       2,     30|                    Mondta volna azt, hogy: "Amit tettem, megtettem: azért,
144       2,     30|                         Jól van! A fődolog, amit meg kellene tudni, hogy
145       2,     30|                  azért kiveszem én azokbul, amit kell.~ ~- Azután még egyet.
146       2,     30|              mondhatom, hogy azt a cédulát, amit én írtam hozzá, megkapta;
147       2,     30|                    haditanács szakértőinek, amit e tárgyban kifürkésznem
148       2,     30|                      monda neki. - Mindent, amit kezdeni akarunk, előre tudnak
149       2,     30|                     alatt szétrugdalja azt, amit a béke demiurgusa fél század
150       2,     31|                szemközt valami hetykeséget, amit nem bírnak megtagadni olyan
151       2,     31|                     előtt egy szót mondtál, amit magamban sem akarok ismételni.~ ~-
152       2,     31|                 arra?~ ~- Az egy olyan szó, amit egy Baradlaynak nem mondhat
153       2,     31|                   kegyetlen büntetés tőled, amit számomra találtál ki. Nem
154       2,     31|                 akik szeretnek. Tégy velem, amit akarsz, ha sértve vagy.
155       2,     31|                    szilárdul válaszolt:~ ~- Amit megmondtam, megteszem. Te
156       2,     31|             megmondtam, megteszem. Te tedd, amit akarsz.~ ~És indulni készült.~ ~
157       2,     31|                     egy makacs ellencsapat, amit le kell fegyverezni. Ti
158       2,     32|                   eltaláljon arra a helyre, amit keres.~ ~Egy tizenhét napig
159       2,     32|                      émelyítő íze a légnek, amit minden pórus érez, mintha
160       2,     32|           megszolgálni azt a főtt krumplit, amit markából fal nagy mohón.
161       2,     32|                      mint egy meglevő bajt, amit nem ő talált fel.~ ~Az ilyen
162       2,     32|                    kajmánok fejei. Csakhogy amit a kajmánok elvégeznek egy
163       2,     34|          legnagyobbszerű perihélia volt az, amit látni lehetett.~ ~A koróna,
164       2,     35|                  elárulhassa, akkor mindaz, amit lélekről, túlvilágról, Istenről
165       2,     36|                     lett. Nagy összeg volt, amit követeltem rajta. Váltig
166       2,     36|               elfogtak volna, ők megkapták, amit vettek. A szegény generálisnak
167       2,     37|                előtt visszaesküdje mindazt, amit eddig vallott, azt mondanám:
168       2,     37|                  Jenő távoztában.~ ~- Tedd, amit szíved parancsol! - sóhajta
169       2,     37|                     van azon levélben írva, amit most kaptál.~ ~Jenő ijedten
170       2,     38|                    dicsekedett egy ténnyel, amit sohasem követett el, amin
171       2,     38|             megtagadott minden választ.~ ~- Amit magam tettem, azt elmondom;
172       2,     38|            rábizonyítva. Ki volt hagyva az, amit visszautasított. Maradt
173       2,     39|                        Azon rézhegyű sisak, amit a muszka testőröknél legjobban
174       2,     39|                    is édes szavad: "Kövesd, amit szíved parancsol!" Követtem
175       2,     41|                   között szokásos.~ ~Ha az, amit azon falak egy időben egymásnak
176       2,     43|                     egymásnak az ő agyában, amit ő "izent" másoknak.~ ~Ily
177       2,     43|                vágta földhöz az orvosságot, amit tízszer megújíttatott egy
178       2,     43|                ajtót.~ ~- Kérem, baronesse, amit mondani akar, csak röviden,
179       2,     43|                 kell szakítani a szigornak, amit ön eddig gyakorolt, s felvilágosítani
180       2,     43|                   csakugyan talált valamit, amit összetépjen. (Azon napokban
181       2,     43|                     előérzete a gyönyörnek, amit érez. A kéj otthon vár reá.
182       2,     44|                    is megjárta azt az utat, amit a gőz egyszer.~ ~Türelmetlen
183       2,     44|         leggyalázatosabb halállal halt meg, amit emlegetni is szégyen! Hogy
184       2,     45|                mintha nem akarná látni azt, amit kezében tart.~ ~- Olvasd! -
185       2,     45|                     Az anya nem hisz annak, amit hallott! Látni is akarja.~ ~
186       2,     46|                     félreérthetett valamit, amit önnek tán nem komolyan mondtak.
187       2,     46|                     Edit követni fogja azt, amit mi határozunk felőle. Azt
188       2,     48|                 Önök megérdemelték egymást. Amit mondtam, amit ideírtam,
189       2,     48|        megérdemelték egymást. Amit mondtam, amit ideírtam, az komoly dolog.
190       2,     48|                     azt szeretem látni.~ ~- Amit önök kiálltak - kezdé a
191       2,     48|               keveredett szerelem dolgában, amit az ügyvédek úgy neveznek,
192       2,     49|                  eléje tartotta:~ ~- Ez az, amit az önfejűségeddel szereztél
193       2,     49|             nevelőintézetbe. Fizetett érte, amit kértek.~ ~Persze hogy a
194       2,     49|                    mikor a hosszú teremben, amit bürónak neveznek, több kollégájával
195       2,     49|           bocsáthatja meg magának soha azt, amit tett! ~ ~Az ősz úrnő tovahalad
196       2,    Veg|               találkozásnál tudatja velünk, amit oly nehezen akarunk elhinni,