Rész, Fejezet

1       2,     43|          Röviden fogok szólni, tábornagy úr; ma tudtam meg, hogy
2       2,     43|   lelke.~ ~- Ön hízeleg nekem, tábornagy. Én büszke vagyok arra,
3       2,     43|             El ne felejtse ön, tábornagy, hogy ez az egy ember több
4       2,     44| maradunk annál, hogy Bécsbe. A tábornagy úr, ki ma önnek kegyelmet
5       2,     46|         Vagyonát, nemességét a tábornagy nem adhatta vissza, mert
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License