Rész, Fejezet

1       1,     12| Rideghváry, s ebben az egy szóban düh, kevélység, rettenet és
2       1,     15|   rettenetes haragvó kapitányát a düh forró lázából egyszerre
3       1,     18|            az elszörnyedés után a düh lepte el az üldözőket. Valóban,
4       2,     23|   napsütötte porfelleg, az emberi düh lehelte fényes köd közepett
5       2,     26|        valakinek. Míg Alfonsine a düh és kétségbeesés torzulatával