Rész, Fejezet

  1       1,      1|       friss lelkesüléssel rándítsa rá a pohárzaj-elnémító tust,
  2       1,      2|            volt a néhai - viszonzá rá a másik. - Még azt sem engedé
  3       1,      2|          csak egy imádság bízatott rá, mert ha búcsúztatóját végezte
  4       1,      3|        bírja elviselni, emlékezzék rá, hogy van a háznak egy hű
  5       1,      3|           tekinte velük, és nézett rá oly hosszasan, merően, hogy
  6       1,      4|           vele, hogy legyen készen rá, miszerint a nagyhercegnőnek
  7       1,      4|         zenekara a himnuszt kezdte rá, jeléül annak, hogy a nagyhercegnő
  8       1,      4|        százrubeles volt; az mondta rá: "bien", s zsebébe tette. ~ ~-
  9       1,      4|        amikor kényszeríteni foglak rá.~ ~A hölgy egy izzó tekintetet
 10       1,      4|   megpihenni sem lehet, míg Leonin rá hagyta magát venni, hogy
 11       1,      4|            tudsz szólni? - rivallt rá azután Leonin, s odament
 12       1,      4|         mindig borzongva emlékezik rá vissza.~ ~Az imsik egyszerre
 13       1,      4|            futnak. Készen lehetünk rá, hogy egy óra múlva éhesen,
 14       1,      4|            ravasz dúvad nem rohant rá; nagyot szökellve félrefutott
 15       1,      4|             Ez is megvan! - felelt rá Leonin. Újra fel volt csatolva
 16       1,      5|         kicsit, de a tiszt nem ért rá; megszorította a kezét,
 17       1,      5|       abrosz legyen belőle, azután rá egy fajansztányér lehelyeztetik -
 18       1,      5|         Sintérnek való a! Felültem rá alig szorítottam meg a térdemmel,
 19       1,      5|       kellett nyugodni.~ ~- Gyújts rá addig, öreg - kínálta öccsét
 20       1,      5|             Richárd azt sem mondta rá, hogy "köszönöm". Köszönje
 21       1,      5|    bálokban, s nemegyszer ismertem rá a dominó alatt, ki ismerősének
 22       1,      6|          az ujját, ha sót hintenek rá.~ ~Félóra múlva csakugyan
 23       1,      6|            s még most is emlékezik rá, amit pedig ő reggelre elfelejtett.
 24       1,      6|            szerencsétlen! - kiálta rá Jenő. - Egyik bakot lövöd
 25       1,      7|       éppen ellenkező hatással van rá. Egyszer felvilágosítottam
 26       1,      7|        körüle nagyon?~ ~- Vigyázok rá. Szörnyű óvatos. Ahol összetalálkozik
 27       1,      7|       szorítá azokat, nem gondolva rá, hogy ezzel fölszabadítja
 28       1,      8|         Danae csábító képe nem vet rá többé a falról epedő szemeket.~ ~
 29       1,      8|            megcsalják. Hisz ön még rá is fizettethetett volna
 30       1,      8|        világosságnál, s azt mondta rá:~ ~- Ez nem Crivelli-penge.~ ~
 31       1,      8|          ön el a kardját, fizessen rá még egy aranyat, és aztán
 32       1,      8|                 Nomármost, fizesse rá az egy aranyat.~ ~A zsibárus
 33       1,      8|         kapitány úr; de emlékezzék rá a vén zsibárusra, a Porcelán
 34       1,      9|              Igen.~ ~- Ki tanított rá?~ ~- Magam.~ ~- Ej, hát
 35       1,      9|         hogy maradjon; azt felelte rá: anyám hív, megyek.~ ~A
 36       1,     10|            elvitték Bécsbe - felel rá Bakó Márton uram.~ ~- Bécsbe?
 37       1,     10|       asszonyom esküdni mert volna rá, hogy mind egy szóig igaz.~ ~
 38       1,     10|         sejted. Egyéb okom is volt rá. Tudd meg tehát. Atyád végakaratában
 39       1,     10|         büszke tekintettel néze le rá a masszív, aranyos keretből,
 40       1,     11|      látszik.~ ~- Szegény! Van oka rá.~ ~Rideghváry úr apránként
 41       1,     11|           bizony meglehet - felelt rá az adminisztrátor úr.~ ~-
 42       1,     11|          úgyszólván ő diktálta azt rá mind; annálfogva is, mikor
 43       1,     11|        bokorból.~ ~- Igaz - felelt rá a pap nagy bonhómiával,
 44       1,     11|          amellett nemigen ügyeltek rá, hogy azoknak főkorifeusa:
 45       1,     11|          Őméltósága csak hümmögött rá; de a mindig hű Zebulon
 46       1,     12|   ellenargumentumokat, s el voltak rá készülve, hogy ha verekedésre
 47       1,     12|          erőszakot! - mennydörgött rá vissza Tormándy, s keresztbe
 48       1,     12|       féloldalra dűlten nézett fel rá, riadt tekintettel, jobbjával
 49       1,     12|          az igazi volt. Az megadta rá a szankciót.~ ~Elhatározása
 50       1,     13|  birtokukba veszik, házat építenek rá; a krák mindazt tűri szépen.~ ~
 51       1,     13|            rendőrséget importálnak rá, talán még részvénytársulatokat
 52       1,     13|        hitte, megtébolyodott. Volt rá hajlama.~ ~Antoinette asszony
 53       1,     13|            mégis álom volt! Ne adj rá semmit, ifjú olvasó, egy
 54       1,     14|            ezredparancsnok förmedt rá, hogy el ne hagyja a kaszárnyát,
 55       1,     14|        kapitányának.~ ~- Gyújtsunk rá, fiúk! - monda Richárd. -
 56       1,     14|        egyszerre nem is találta el rá a feleletet.~ ~De ott voltak
 57       1,     15|            a süstörgő fénynél írta rá Fritz névjegyére e szókat: "
 58       1,     15|                Én is rímet mondjak rá?~ ~- Majd teszem magam.
 59       1,     15|           én azt nem látom - mondá rá Fritz; ezúttal megtalálta
 60       1,     15|           a leány megint? Úgy kell rá vigyáznom, mint a vad kecskegödölyére.~ ~-
 61       1,     15|           fraternizálást, s számít rá, hogy végveszély idején
 62       1,     15|      elbámulva az apáca.~ ~- Igen. Rá akarja őket beszélni, hogy
 63       1,     15|         magát inni. Hiszen van oka rá.~ ~Szegény leány!~ ~Mennyi
 64       1,     15|    nagynénjei már ekkor nem néztek rá sem a gúny, sem a gyűlölet
 65       1,     15|        édes bámulattal tekinte föl rá.~ ~- Hallotta ön már e nevet?~ ~-
 66       1,     15|          csináltál, Léni? - pörölt rá a fogadott Fra Mám. - Elment
 67       1,     15|           danoljak?~ ~Nem is várta rá a feleletet, hanem rákezdte
 68       1,     15|           Bécset, emlékezni fognak rá, hogy az auf der Schmelz
 69       1,     15|        pedig olyan szelíden nézett rá, mint valami jó kedélyű
 70       1,     15|        csak alezredes - jegyzi meg rá a tiszt.~ ~- Tegnap este
 71       1,     16|            sebesült.~ ~Nem hallgat rá senki.~ ~Most már nyilallni
 72       1,     16|          félkezű hős."~ ~Nem felel rá neki senki.~ ~Talán ők is
 73       1,     17|           Mihelyt kedvező idő lesz rá.~ ~De most még minden szívben
 74       1,     17|       volna.~ ~Mégis kíváncsi volt rá.~ ~Sokáig időzött odalenn
 75       1,     17|     ragyogó tekintettel mosolygott rá vissza, s ujját bűbájos
 76       1,     17|          se magának.~ ~Még nem ért rá körülnézni magát otthoni
 77       1,     17|        féltő az alakja, nincs, aki rá ügyeljen. Hanem a városból
 78       1,     17|     Jenőnek nagyot dobbant a szíve rá.~ ~Atyjától sokszor hallotta,
 79       1,     17|      áldásom fogadd; büszke leszek rá. S ha választasz egy divatleányt,
 80       1,     17|  zöldségeskerteken; ott kocsi várt rá, ezóta Pozsonyban van.~ ~
 81       1,     17|          fésülködőszobában rontott rá. Mert bizony rárontott volna
 82       1,     17|     feltennem?~ ~- Már válaszoltam rá - szólt Plankenhorstné malasztteljes
 83       1,     17|          Tépd össze! Ne emlékezzél rá többet! Azt egy haragos
 84       1,     17|          hidd el, szemközt megyünk rá. Richárd bátyád nőtlen,
 85       1,     18|       velem jött, az készen legyen rá, hogy a csatatér törvénye
 86       1,     18|          Richárd hátra-hátranézett rá, s engedte magához közelebb
 87       1,     18|             Richárdnak gondja volt rá, hogy egészen közel ne eressze
 88       1,     18|          olvassa valaki, azt fogja rá mondani: hej, de elvetemedett
 89       1,     18|      Hacsak mind meg nem esküszünk rá.~ ~Pedig még, hej, de sok
 90       2,     19|       volna vele "egy" óriás, hogy rá kellett volna ereszteni
 91       2,     20|           kapni!", de Ödön nem ért rá ily ájtatos célú diverziókra;
 92       2,     20|       kínjain. Az pedig dühös volt rá, hogy nem akar megéhezni.
 93       2,     20|    kortesvezér -, hogy mit fekszik rá a német az én szalmámra?~ ~
 94       2,     20|            az utcán, azok zendíték rá az ablaka alatt a Fuchsliedet:~ ~
 95       2,     21|     pukkant el, csak azután mondta rá a kádenciát: Te pedig itten
 96       2,     21|          puska végére, akkor lőnek rá, mikor bizonyos a golyó.~ ~
 97       2,     21|       Mausmann.~ ~Az utóbbi ismert rá hamarább. Ő csak nehány
 98       2,     21|         csapatommal szemközt jövök rá, s jelentem, hogy most érkeztem,
 99       2,     22|             Hiszen elég ideje volt rá; leghátulra volt valamennyi
100       2,     22|        előőrsön állt puskával, még rá is kiáltott tréfálva:~ ~-
101       2,     22|           meglehet, hogy vigyáztak rá innen is, amonnan is, hogy
102       2,     22|          van itt? Mi ez?! - kiálta rá az ezredes.~ ~Boksa Gergő
103       2,     22|      mellett.~ ~Boksa visszanézett rá.~ ~- No nézd a bolondot,
104       2,     24|      haldokló vitéz -, add kezedet rá, hogy te elmégy odáig, ahova
105       2,     25|        kutyával, melyet mindenáron rá akar bírni, hogy legyen
106       2,     25|           asszony.~ ~- Nem ismersz rá anyádra?~ ~- Az anyám nem
107       2,     25|          az ő börtönőre, ki vigyáz rá, hogy a szigetet el ne hagyja,
108       2,     25|     borzadnia.~ ~Mikor elhatározta rá magát, hogy kastélyát a
109       2,     25|    cselekszik.~ ~Elébb gondja volt rá, hogy Ödön nejét kisgyermekeivel
110       2,     26|       szenteire! Bárónő, gondoljon rá, hogy ön keresztyén.~ ~-
111       2,     27|            a belháború, azt mondta rá: "Bolondság! Minek öljük
112       2,     27|          fogja szavamon.~ ~- Kezet rá!~ ~- Itt a kezem.~ ~- Eb,
113       2,     27|             Gyere, öreg, gyújtsunk rá! Így majd sokkal könnyebben
114       2,     27|    tehozzádig. Aszonta, bizam csak rá. Masnap felpakolta szekerire,
115       2,     27|         csak egy példát hozzak fel rá; tessék összehasonlítani
116       2,     27|  képviselőt, aki nem beszél, mikor rá kerül a szólás sorja.~ ~
117       2,     28| kraniológiával.~ ~Ha jól emlékszik rá, még az is következik abban
118       2,     28|         mondta Zebulon.~ ~- Hiszen rá sem gyújtott még.~ ~- Úgy
119       2,     28|            a tükörből visszanézett rá, s hátat fordított neki.~ ~
120       2,     28|        szája? ~ ~- Bizony - felelt rá Zebulon.~ ~- Értem - szólt
121       2,     28|           Zebulon csak most bámult rá a megszólító kormánybiztosra.
122       2,     28|       vízbül húztak ki. Nem talált rá a fejére.~ ~- És most legelébb
123       2,     29|       szokott imádói se ismerjenek rá, s az idegenek elfussanak
124       2,     29|         házmester részéről az volt rá a fogadjisten, hogy ajtóstul
125       2,     29|      Egyszer aztán Richárd lekiált rá a második emelet folyosójárul:~ ~-
126       2,     30|         tehette, mert hatalma volt rá; de csak ne mentette volna
127       2,     30|             Ah, most már emlékezem rá.~ ~- Igen veszedelmes ember.
128       2,     30|           van egy ember, aki ügyel rá. Akit el nem kergetnek sem
129       2,     31|    Baradlay sem. S ami, ha egyszer rá van fenve, le nem törülheti
130       2,     31|            megindítatlanul tekinte rá, mint egy ércszobor.~ ~-
131       2,     31|        észrevette azt. Felkiáltott rá hetykén:~ ~- Aztán jól célozz,
132       2,     31|         szuronyt szegezz! - felelt rá az osztrák kapitány.~ ~S
133       2,     31|            A felkelő nap megfelelt rá.~ ~Amint keleten egy felhőhasadék
134       2,     32|             Arról a gyászlobogóról rá lehetett találni a keresett
135       2,     32|            odaküldtek? Nehéz volna rá megfelelni.~ ~Amint Richárd
136       2,     32|            külön, hogy a többiekre rá ne ragadjon. Erre is úgy
137       2,     32|       aztán Richárd olyat kiáltott rá, hogy majd hanyatt esett
138       2,     32|         Ottó maga talált volna itt rá, talán megölte volna azt
139       2,     33|            legyőzötteknek!) - volt rá a válasz.~ ~- De csak nem
140       2,     33|         nem volt jó mindaddig, míg rá nem jött valaki, hogy a
141       2,     33|           sem ébredt volna fel, ha rá nem nyitják az ajtót, s
142       2,     33|     csípőjére tette, s úgy förmedt rá:~ ~- Hát te akasztófa! Mit
143       2,     34|           akik emlékezni is fognak rá. Valóban a legnagyobbszerű
144       2,     35|       személyleírást, s azt mondta rá, hogy minden rendben van.
145       2,     35|           távolban. S onnan kiálta rá durva, kemény hangon angolul:~ ~-
146       2,     35|        futó valamennyi között. Ülj rá. Hátul a kert; azon túl
147       2,     35|           térdeddel az oldalát, de rá ne üss. Ha ráütsz, megáll,
148       2,     36|             emlékezik.~ ~Emlékezik rá, hogy tegnapelőtt még egy
149       2,     36|         előtt.~ ~- Azóta nem értem rá hazarándulhatni.~ ~- Hát
150       2,     36|  Apró-cseprő emberek, kikre máskor rá sem hallgatott volna, s
151       2,     36|           az ismert csapásba, hogy rá sem kellett ügyelnie lovára.
152       2,     37|           írva.~ ~Jenő azt felelte rá:~ ~- El kell innen mennem!~ ~
153       2,     37|              S ha akkor azt mondom rá: "Nem jól van?"~ ~- Akkor
154       2,     37|      voltak ezek.~ ~Jenő nem szólt rá semmit, csak szomorúan mosolygott,
155       2,     37|            oly szánalommal tekinte rá.~ ~- Te is elítélsz-e? -
156       2,     37|        vádoltalak?~ ~- Nem felelek rá.~ ~- Csak egy szót - szólt
157       2,     37|     anyjára.~ ~- Anyám, emlékezzél rá, hogy midőn eltávoztam,
158       2,     38|        csapatjával együtt ön bírta rá a hadsereg elhagyására.~ ~(
159       2,     38|               Jenő sietett felelni rá:~ ~- Igen, én tettem azt.~ ~
160       2,     41|      amelyből a feleletet megadták rá, s akkor ismét végigment
161       2,     41|     falakat:~ ~"Mi lett?"~ ~Vissza rá a válasz:~ ~"Halálítélet."~ ~"
162       2,     43|    lábhegyen.~ ~- Ki az? - rivallt rá egy háborgatott tigris haragjával
163       2,     43|        tovább. Bérkocsija ott várt rá a vendéglőudvarban egész
164       2,     44|           ingere volt.~ ~- Gondolj rá, te nyomorult, hogy a leggyalázatosabb
165       2,     44|        történt volna, azt mondanák rá: "theater-coup".~ ~Pedig
166       2,     44|    valamennyinek. Teljhatalma volt rá.~ ~Nem is hogy büntetéseiket
167       2,     46|             s félvállról nézett le rá fitymálóan.~ ~- Szabad,
168       2,     47|          Richárdtól, ki alant várt rá, midőn Edittel karján az
169       2,     47|            hét, míg választ kapott rá. (Bizonyos levelek akkor
170       2,     47|            két fiú részére tehetik rá a kezüket; a harmadikét
171       2,     49|         napnak.~ ~Baradlayné felel rá szelíd, nyugodt, enyhült