Rész, Fejezet

  1       1,      1|              a valódi Dalai Láma."~ ~Azok a tisztelendő és nagytiszteletű,
  2       1,      1|              szemei voltak - most is azok. Szelíd és szemérmes volt
  3       1,      2|             vajon miféle érdemrendek azok ott a gyászcímerek aljára
  4       1,      2|        megboldogult nevében, amikkel azok rangbeli igényeik szerint
  5       1,      2|              neki az égben; valamint azok megbocsátnak neki, akik
  6       1,      3|              ház asszonya előtt; míg azok odafenn járnak, azalatt
  7       1,      4|            hány termen keresztül, és azok mind vakító fényben ragyognak;
  8       1,      4|       zenészek nem árulnak-e el?~ ~- Azok vakok. Egy egész zenekar
  9       1,      4|            Ugye, ez valami más, mint azok a hideg szépségek odafenn?
 10       1,      4|              te veszve, Jéza! Látod: azok a szép fenevadak, akiket
 11       1,      4|         Ödönnek és Jézának nyújtott; azok félig üríték karcsú poharaikat -
 12       1,      4|       ereklyékben. Amikben én bízom: azok az én csillagaim. S az én
 13       1,      4|            Egyik azt állította, hogy azok az erdők ott a vitebszki
 14       1,      4|          nagyokat ásított éhségében; azok nem jutnak a prédához.~ ~
 15       1,      4|         farkas odahagyta az imsiket; azok fiatalabb farkasok voltak.
 16       1,      4|              azon vették észre, hogy azok megint csak sarkukban vannak;
 17       1,      4|              értette a nyelvet, amin azok kiabáltak elé; egyenesen
 18       1,      4|           iszamlott feléjük.~ ~Pedig azok teljes torokszakadtábul
 19       1,      4|              ki szokták kanyarítani. Azok a lékek esténként ismét
 20       1,      4|        páncélbőrű hullámlakók voltak azok: a vizek chimaerái.~ ~A
 21       1,      4|        léknél csoporttal leskelődnek azok ilyenkor friss levegő után
 22       1,      5|      pongyolában. Tudom én jól, hogy azok is úgy esznek, isznak, ásítanak
 23       1,      6|             ember megfordul?~ ~- Ah, azok mind ismernek már engem.
 24       1,      7|       gyöngéd értelmet akarnak adni, azok gondolnak alatta holmi olyan
 25       1,      7|        mulatságokkal kecsegtettek is azok.~ ~Nem is úriaskodott a
 26       1,      8|              tudja meg, kitől jöttek azok. Miért lettek eladva. Mi
 27       1,     11|              már várták tisztelői.~ ~Azok közül kiválasztotta magának
 28       1,     11|        nincsenek hölgyek a teremben, azok mind együtt vannak az úrhölgy
 29       1,     11|             újak, viselve voltak már azok. És azután az egyik gyűrűt
 30       1,     11|              és a jobbágyak lehetnek azok.~ ~A külső zaj növekedtével
 31       1,     11|           megszámlálja, hány volt.~ ~Azok már csak Szalmás uramra
 32       1,     12|      kiadogatta őket a teremből. Biz azok nem tudni, hogy értek le!~ ~
 33       1,     12|            pandúrsereg hol maradt?~ ~Azok csak nem jöttek elő.~ ~A
 34       1,     12|           szót súgott a pandúroknak. Azok között is sok öreg legény
 35       1,     13|           hiszi, hogy a mi házunk is azok közé tartozik? - kérdezé
 36       1,     13|            tudja, mit visznek benne. Azok jó borravalóért elszállítják
 37       1,     13|              ő megszokta együttélni, azok közt nem találkozott ő ez
 38       1,     13|          szalagot karjaikra, amiktől azok még őrültebbek lettek, csókolták
 39       1,     13|        lelkesedés! Az az üdvkiáltás, azok a testvéri csókok! Minden
 40       1,     14|               Katonái között lakott, azok társaságában élt; a kaszárnyaéletet
 41       1,     14|   egyetlenegy emberrel érintkeznének azok közül, kik hajdani környezetüket
 42       1,     14|             csak egy levelet írnának azok közül valamelyiknek, mi
 43       1,     14|            zárda ablakaira tekintve. Azok már mind be voltak hajigálva.
 44       1,     14|      szuronyok villogása látszik, és azok között egy repkedő fehér
 45       1,     15|     harcvonalak előtt áll; benn csak azok bujdokolnak még, akik ott
 46       1,     15|            ébren tart a végzetes éj, azok halkan beszélgetnek egymással.~ ~
 47       1,     15|    rejtekéből látott minden arcot.~ ~Azok azt hitték, hogy már elaludt.
 48       1,     15|      átmehessen, akkor töltve vannak azok a pisztolyok, amik őt a
 49       1,     15|       testének minden idegével, hogy azok egyszerre el ne kezdjenek
 50       1,     15|             aludt.~ ~Nem Edit szemei azok, amik álomra ragadnak a
 51       1,     15|          hagymázos vakmerőség. Ahogy azok a lázbetegek szoktak ágyaikból
 52       1,     15|         megölő ellenfél megbízottai. Azok elmondták előttem, hogy
 53       1,     15|              kedves gyermeket, s míg azok egy fájó ölelkezésben szerelmük
 54       1,     15|         gonosz szem észrevette, hogy azok között egy szép leány is
 55       1,     15|        helyeslően inte fejével. Mind azok a mondatok voltak ezek,
 56       1,     15|           udvariasan a két delnőnek. Azok ismét felvették puttonyaikat.~ ~-
 57       1,     15|            vezetőt rendelt melléjük. Azok kísérték őket tiszteletteljes
 58       1,     16|             még most is lobog az. Ó, azok hívek az utolsó pillanatig,
 59       1,     17|                 Kegyelmezni fognak-e azok vagy megtorolni?~ ~Mi sors
 60       1,     17|              fogja.~ ~De hátha éppen azok lesznek a legkegyetlenebb
 61       1,     17|           régi barátaival oda, ahova azok mentek, s együtt visszatérjen
 62       1,     17|          őket megfenyítette.~ ~- Kik azok?~ ~- A te barátaid. A te
 63       1,     17|            jó, kegyelmes szíved van. Azok között, kik hozzád mint
 64       1,     18|          hadnagy és zászlótartó?~ ~- Azok nem értettek velünk egyet;
 65       1,     18|            monda Richárd. - Jeltüzek azok, amikkel szökésünket tudatják.~ ~
 66       1,     18|           jön utána nehézlovasaival, azok bizonyosan benne maradnak
 67       1,     18|            itt-amott elmaradozott.~ ~Azok között, akik a nemes hajtóvadászatban
 68       1,     18|             mégis egyre fohászkodnak azok magukban: "Csak már valami
 69       1,     18|              át!~ ~- Hová? - kiálták azok dühösen. - A falra megyünk-e
 70       1,     18|         megrakják a tüzeket, elégnek azok magukban is; s ők is elaludtak
 71       2,     19|           készítettek gyutacsokat, s azok is jók voltak a harcban.~ ~
 72       2,     19|             senkit tótnak, németnek; azok mind egy zászló alatt egy
 73       2,     20|              pedig úgy nevelte, hogy azok még franciául is tanultak.~ ~
 74       2,     20|      legkritikusabb pillanatok pedig azok, amikben Zebulon úr azt
 75       2,     20|              de hogyne?~ ~- Hát ahol azok enni kapnak, mi is mindig
 76       2,     20|          mindig kapunk.~ ~- Igen ám: azok kapnak profuntot meg vutkit.~ ~-
 77       2,     20|        aulisták masíroztak az utcán, azok zendíték rá az ablaka alatt
 78       2,     20|           látni lehetett, hogy főzik azok ki a haditervet; hogy mutogatják
 79       2,     21|             a fejük fölött repül el. Azok elfutottak. Szomorú ütközet
 80       2,     21|             lövései elől. Nem félnek azok, nincs azoknál vadásztréma,
 81       2,     21|         lövegeit a hídon állók felé. Azok álltak a tűz előtt, roham
 82       2,     21|          röppentyűtelepnek indult.~ ~Azok most vették észre a hibát,
 83       2,     21|             számított arra, hogy még azok közül valaki vissza is fordulhat.~ ~
 84       2,     22|             egy helyütt tüzek égtek. Azok tábortüzek.~ ~Közelebb nyomult
 85       2,     22|       szokott szeme észrevette, hogy azok mögött egy mezei tanya fekszik.~ ~
 86       2,     22|                   Ott van a négy őr, azok lovon ülnek, segítsenek!~ ~
 87       2,     22|           nagy durrogatással, amitől azok oda csoportosultak a kolompos
 88       2,     22|      csapatok közt intézve a rendet. Azok még egymás közt sem tudtak
 89       2,     23|       visszamennünk a Tisza mögé!"~ ~Azok a sötétzöld foltok itt-ott
 90       2,     23|        seregek az osztrákokat, akkor azok felgyújtják az erdőt. Azután
 91       2,     25|      nevetett. - Te azt hiszed, hogy azok a chiffrek olyan közönséges
 92       2,     25|  életnagyságú arcképeire, úgy tűnnek azok fel, mint Macbeth kísértetei,
 93       2,     25|                  Minő kísértethangok azok, melyek innen alulról jőnek?~ ~
 94       2,     25|       osztály szobáit; azután, mikor azok megteltek, a felső osztály
 95       2,     25|            sebesültekkel van tele.~ ~Azok sóhajtoznak, azok nyögnek,
 96       2,     25|            tele.~ ~Azok sóhajtoznak, azok nyögnek, azok kiáltoznak
 97       2,     25|           sóhajtoznak, azok nyögnek, azok kiáltoznak az éj csöndében
 98       2,     25|         néznél ily haragos arccal... Azok egy boldogabb kornak az
 99       2,     26|         tőlem egy Baradlay nő. Engem azok orozva megöltek, élve eltemettek,
100       2,     26|         hátravonult a nőcselédekhez; azok lefektették hajdani kis
101       2,     26|             feketében, s mintha egy, azok közül, melynek arca még
102       2,     27|             seregek táboroznak. Őtet azok kergették meg mint az ellenfél
103       2,     27|      oldalpillantásokkal Szalmásra), azok majd megkapják érdemlett
104       2,     27|           jött vissza.~ ~- Nincsenek azok a vendég urak sehol.~ ~-
105       2,     27|       Nincsenek sehol?~ ~- Nincsenek azok. Még csak le sincs fekve
106       2,     29| végigsöpörheti az egész Lánchidat.~ ~Azok a falragaszok, mik korán
107       2,     29|          előtt. Csak álharcok voltak azok a főhadsereg elvonulásának
108       2,     30|         süvöltöttek el a golyók; egy azok közül a kávéház márványküszöbéről
109       2,     30|         hozatni ostromlövegeket. Míg azok megérkeznek, éjente lehet
110       2,     30|            szerdán, szombaton járnak azok oda, tojással, zöldséggel,
111       2,     30|        tojással, zöldséggel, vajjal. Azok közé én is elvegyülök.~ ~-
112       2,     30|              egy titkos telegráf. És azok a gyertyák ott jeladó betűk,
113       2,     30|            töltötte a homokzsákokat. Azok szétfutottak.~ ~A harmadik
114       2,     30|              palota égett egyszerre; azok között a redout-épület;
115       2,     30|             bocsátott el a folyamon. Azok közül kettő a Lánchíd-oszlopba
116       2,     31|             Én besoroztattam magamat azok közé, akik a köröndöt fogják
117       2,     31|            menteni, nem teheti, ahol azok, akik elöl mennek, a világos
118       2,     31|          legvitézebb harcosai voltak azok, a Vilmos-ezred négy szakasza.~ ~
119       2,     31|         tanács jegyzőkönyve, melyben azok most is olvashatók.~ ~S
120       2,     32|          Kerül-e valaha vissza "egy" azok közül, akiket odaküldtek?
121       2,     33|             kik e szót kimondták. De azok mind összeroskadtak alatta.~ ~
122       2,     33|       oroszok cárjának lovasezredei; azok folytatják az aláhangzó
123       2,     33|        hogyan fognak ellene állhatni azok odabenn.~ ~Rideghváry kérkedő
124       2,     33|          nyúlt, úgy tapasztalá, hogy azok közül a legfelső hiányzik.
125       2,     35|             csillagát nem számította azok közé. Az bevégezte futását.~ ~
126       2,     35|       fegyvert.~ ~Ödön nem tartozott azok közé, akik önámítással ússzák
127       2,     35|              Megjelentek lelke előtt azok az illúziók, amiket más
128       2,     35|              tele volt tisztekkel és azok szolgáival; a fogoly számára
129       2,     36|             Anglia és Franciaország, azok meg fogják támadni az oroszt."~ ~"
130       2,     38|           hanem aki egyet megsértett azok közül, akik bevádlói lettek.~ ~
131       2,     38|        védelem. Az utókor ítélni fog azok felett.~ ~A hadbíró kikeresé
132       2,     39|              szomorítsd; tudod, hogy azok félnek bánatos arcodtól,
133       2,     45|         ültek, midőn újra hangzottak azok a fegyveres léptek az előteremben,
134       2,     46|              ártatlan, de szülői nem azok! - szólt a vádló, ujjal
135       2,     48|   hitelezőivel bizonyos százalékban. Azok is engednek, örülnek, ha
136       2,     48|           azt a Plankenhorst nőknek. Azok tudták.~ ~És mármost gondoljanak
137       2,     49|             a magával vitt ruhákból. Azok helyett minden rongyos,