IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
| Alphabetical [« »] nélkül 49 nélküli 4 nélkülözni 1 nem 2202 néma 16 némán 13 némaság 1 | Frequency [« »] ----- 10219 a 4311 az 2202 nem 2184 hogy 1773 s 1634 egy | Jókai Mór A koszívu ember fiai Concordances nem |
Rész, Fejezet
1 1, 1| azonban, mint a kilőtt gránát, nem hagyta magát ez incidens 2 1, 1| Kár, hogy az ünnep hőse nem lehet rajta jelen.~ ~A díszlakománál 3 1, 1| hideg márványarcú hölgy nem állhatta meg, midőn e két 4 1, 1| visszafojtania. Az neki nem szabad. Ez a harc elrabolt 5 1, 1| most, most mondok, azokat nem fogom többé ön előtt ismételhetni. 6 1, 1| művet alkottam, melynek nem szabad velem együtt összeroskadni. 7 1, 1| már koporsófödelemen. De nem akarom azt hallani. Van 8 1, 1| az élet iskoláit; önnek nem szabad őket addig látni. 9 1, 1| Marie! Nagy gyermekek már; nem hordozhatók ölben.~ ~Legidősebb 10 1, 1| oltottak szívébe, ami fajunkat nem idvezíti. Ott kigyógyítják 11 1, 1| megállni és a földre le nem szédülni. Ott megismeri, 12 1, 1| mindaddig, míg ők innen el nem távoznak, vagy Ödön odakünn 13 1, 1| távoznak, vagy Ödön odakünn meg nem házasodik. Ne féljen ön 14 1, 1| is csak orosz cár volt, nem magyar nemes.~ ~A haldokló 15 1, 1| királyi testőrségnél. De ez nem életpálya. Kezdetnek jó. 16 1, 1| legyen. Az oktalan dölyf nem engedi. Az én fiam törjön 17 1, 1| megkezdődik a földindulás. Eddig nem is mozduló rugók fogják 18 1, 1| csatában elesett!... Marie, ön nem ír? Csak nem sír ön talán? 19 1, 1| Marie, ön nem ír? Csak nem sír ön talán? Kérem, Marie, 20 1, 1| amit eléje mondtam.~ ~A nő nem merte mutatni fájdalmát, 21 1, 1| Jenő: az én kedvencem. Nem tagadom, hogy a legjobban 22 1, 1| őt mind a három között. Ő nem fogja azt soha tudni. Mert 23 1, 1| hogy magasabbra emelkedjék. Nem kell őt hazulról kényeztetni, 24 1, 1| egy főhivatalnok. Miért nem építhettem még tovább, amíg 25 1, 1| de én e végküzdelemben nem gondolok arra, hogy porrá 26 1, 1| hideg verítéket homlokomon nem a halálküzdelem izzasztja, 27 1, 1| tűzbe viszik a gyémántot, s nem tudják, hogy az ott satnya 28 1, 1| feloszlani, s soha vissza nem jegecül. Ez a mi nyolcszázados 29 1, 1| én kőszívem mit szenved! Nem. Ne gyógyszert adjon. Az 30 1, 1| Ne gyógyszert adjon. Az nem használ ennek. Tartsa elém 31 1, 1| vára marad. "Nemesdomb" nem esik ki a történelemből. 32 1, 1| nyújtani kezét.~ ~Itt a nő nem bírt magával többé, elhagyta 33 1, 1| életem virága, és húsz év óta nem volt ön egyéb, mint egy 34 1, 1| Egy oly jövendőnek, mely nem egyéb, mint a múlt örökkévalósága. 35 1, 1| akarom, hogy ön ne sírjon. Nem veszünk búcsút. Lelkemet 36 1, 1| Lelkemet önre hagytam, s az nem fogja önt elhagyni soha; 37 1, 1| orvosnak igaza volt... Már nem fáj semmi... Sötét lesz 38 1, 1| visszaparancsolhatatlanul, s nem várta meg, míg a nagy, hatalmas, 39 1, 1| szemeit, összeszorítá ajkait, nem várva, hogy segítségére 40 1, 2| leírni. Mert mindannyinál nem láttam egyebet, mint azokat 41 1, 2| mint a szegény emberé, s én nem emlékszem belőle egyébre.~ ~ 42 1, 2| beszélt. A homiletikában nem volt párja.~ ~Hanem azért 43 1, 2| remekebb szónoklatot régen nem mondtak és még sokáig nem 44 1, 2| nem mondtak és még sokáig nem fognak mondani halandó porhüvely 45 1, 2| szomszédjához fordulva.~ ~- Talán nem szerette a színpadi áriákat?~ ~- 46 1, 2| kitalálható.~ ~A gyászénekkel még nem volt mindennek vége.~ ~A 47 1, 2| egymás mellett, s az ott nem ült hiába.~ ~A második harmónia 48 1, 2| keresem a nép között, de nem bírok ráakadni a szememmel.~ ~ 49 1, 2| két kezében ajkáig emelve. Nem lát ön oda? Majd ha az a 50 1, 2| látom, látom; olyan se nem szürke, se nem barna ruhában?~ ~- 51 1, 2| olyan se nem szürke, se nem barna ruhában?~ ~- Az, az.~ ~- 52 1, 2| Mondhatom, gyönyörű gyermek. Nem csodálhatni, hogy...~ ~És 53 1, 2| Pedig bizony kár volt nem hallgatni azt a pompás búcsúztatót, 54 1, 2| hogy egyetlen tévedést nem ejte, mely súlyos neheztelést 55 1, 2| egymásnak. - (Azt ugyan nem látod te többet!)~ ~Végre 56 1, 2| akik életükben az irgalmat nem ismerték soha.~ ~Ne kérdezd 57 1, 2| Mert ki védné meg, ha nem a te végtelen irgalmad a 58 1, 2| Segítéd-e a nyomorultat?~ ~- Nem!~ ~- Fölemelted-e az elesettet?~ ~- 59 1, 2| Fölemelted-e az elesettet?~ ~- Nem!~ ~- Oltalmazója voltál-e 60 1, 2| voltál-e az üldözöttnek?~ ~- Nem!~ ~- Hallgattál-e a kétségbeesők 61 1, 2| kétségbeesők könyörgéseire? ~ ~- Nem!~ ~- Törülted-e le a szenvedők 62 1, 2| szenvedők könnyeit?~ ~- Nem!~ ~- Kegyelmeztél-e a meggyőzötteknek?~ ~- 63 1, 2| Kegyelmeztél-e a meggyőzötteknek?~ ~- Nem!~ ~- Szeretettel fizettél-e 64 1, 2| fizettél-e szeretetért?~ ~- Nem! nem! és mindörökké nem!~ ~ 65 1, 2| fizettél-e szeretetért?~ ~- Nem! nem! és mindörökké nem!~ ~És 66 1, 2| Nem! nem! és mindörökké nem!~ ~És ha kérdezed a föld 67 1, 2| azt, hogy homályban élt, nem látott téged.~ ~Ne vesd 68 1, 2| élet rossz művei iránt; ha nem bocsátod magad elé súlyosan 69 1, 2| mindent világosan lát, és nem tükörből többé, térjen vissza 70 1, 2| publikum, mely értette vagy nem értette a dörgedelmes szavakat, 71 1, 3| azzal a különbséggel, hogy nem tósztoznak benne.~ ~A háziasszony, 72 1, 3| minden ember úgy szereti, úgy nem fél tőle!~ ~- Nem kaptam 73 1, 3| szereti, úgy nem fél tőle!~ ~- Nem kaptam utolsó stáción forspontot!~ ~ 74 1, 3| levennék róla, de azt már nem adja, mert nincs alatta 75 1, 3| bordeaux-i között éppen nem talált az rokonszenves keblekre.~ ~- 76 1, 3| műtétre elzsibbadt lábai nem szolgáltattak kellő asszisztenciát. - 77 1, 3| asszisztenciát. - De pap székébe én nem ülöm le magamat. Én szent 78 1, 3| magamat. Én szent székbe le nem ülök. Papnak helyit el nem 79 1, 3| nem ülök. Papnak helyit el nem foglalok.~ ~Lefogták, ott 80 1, 3| gyomorba jut. És aközben nem késett a gyászos keresztyén 81 1, 3| megmondtam neki, ki vagyok, nem használta semmit. Utolara 82 1, 3| hallgatói közül, akinek azon meg nem esett a szíve, hogy minő 83 1, 3| csak egy kis imadsagot se nem kaptam belüle.~ ~- No, azzal 84 1, 3| járt urambátyám, hogy abból nem kapott.~ ~Ezt veté közbe 85 1, 3| pap széke üres; az imádság nem tetszett. Az a pap bizonyosan 86 1, 3| imádságnak, amit jó volt meg nem hallani.~ ~Szörnyű esetnek 87 1, 3| felborzolá homloka körül, mert nem akartak maguktól ég felé 88 1, 3| persze hogy perduellio! De nem is akadt annak az elkárhozott 89 1, 3| Tallérossy Zebulon úr el nem maradhatott a gyásztisztelgő 90 1, 3| készen állt elfogadásukra, nem hagyta őket várakozni.~ ~ 91 1, 3| mérlegbe a vigasztalásnak nem kevésbé sikeres szavait 92 1, 3| lesznek, hogy azokat többé nem bírja elviselni, emlékezzék 93 1, 3| leszakadt volna is, meg nem akadályozandá Zebulont, 94 1, 3| Ezerszer sajnalok, hogy nem lehetem szerencsis, temetisen 95 1, 3| temetisen jelen lehetni.~ ~- Nem szerencse az, Zebulon! - 96 1, 3| úr a szónok fülébe.~ ~Az nem hallgatott az észrevételre, 97 1, 3| dicső férfiunak könyeimel nem adakozhatam. Is ha én letem 98 1, 3| blaszfémikus imadsagot: nem tudok, hogy torkaba bele 99 1, 3| tudok, hogy torkaba bele nem fojtotam volna anak.~ ~A 100 1, 3| parokiábul, mehet peregrinusnak; nem elig - vitetünk ad audiendum 101 1, 3| imadkozni, ha mig edig meg nem tanulta. Maj adminisztrátor 102 1, 3| nagy, beszédes szemeit, s nem Zebulonra, hanem Rideghváryra 103 1, 3| hosszasan, merően, hogy az nem bírta kiállani tekintetét.~ ~ 104 1, 3| versben beszilni senki se nem tud, mint nagytiszteletü 105 1, 3| unalmasabb szószaporítót nem láttam ennél a vén papnál.~ ~ 106 1, 3| versifikalna olyankor, mikor az nem ilik a szomorú alkalomhoz.~ ~ 107 1, 4| meg, akinek lelke nyitva nem mondott, de mégis hozzá 108 1, 4| ott ragyognak az erősebb nem képviselői is. Itt csak 109 1, 4| egyszerű, fekete frakknak, nem marad felfedezetlenül.~ ~ 110 1, 4| kérdéseire, miket előre nem sejthet, és talán lekötelező 111 1, 4| táncosnéját, és odábbment. Nem volt sem fáradt, sem kábult.~ ~ 112 1, 4| tekintetében rejlett.~ ~Nem látszott rajta, hogy valami 113 1, 4| rajta, hogy valami meghatná. Nem fogta el a fejedelmi pompa, 114 1, 4| fogta el a fejedelmi pompa, nem kapta el a kitüntetés, nem 115 1, 4| nem kapta el a kitüntetés, nem szédíték el a szép szemek, 116 1, 4| szédíték el a szép szemek, nem ittasíták meg édes szavak, 117 1, 4| itt körülötte történik, őt nem érdekli. S ez oly mondhatlan 118 1, 4| Menyasszonyoddal táncoltam. Nem láttad? Gyönyörű hölgy.~ ~- 119 1, 4| egész komédia, addig el nem vehetem, míg nagykorú nem 120 1, 4| nem vehetem, míg nagykorú nem leszek, míg vállrózsát nem 121 1, 4| nem leszek, míg vállrózsát nem kapok, s addig éppen két 122 1, 4| esztendő van, s addig az ember nem él meg csupa leánynézésből. 123 1, 4| idegen ifjú vonakodott.~ ~- Nem tudom, illik-e ily korán?~ ~- 124 1, 4| szánkóm meg a bundáim. Csak nem fogadkoztál valami viaszbábbal 125 1, 4| tesz téged is, mint mást. Nem ér semmit ez az egész komédia. 126 1, 4| Félsz odajönni velem?~ ~- Nem én.~ ~- Hát a mennyországba? 127 1, 4| Nekem úgy tetszik, hogy nem errefelé van Kammenoi osztrov.~ ~- 128 1, 4| Kammenoi osztrov.~ ~- Hiszen nem is oda megyünk - felelte 129 1, 4| látogatjuk meg.~ ~- Hát nem bánom - szólt Ödön, s bundájába 130 1, 4| hasonlít, csak a cukorillathoz nem.~ ~A kapu alatt volt egy 131 1, 4| Ödön! Ez a belépti díj. Nem bánod meg.~ ~Ödön nem szólt 132 1, 4| díj. Nem bánod meg.~ ~Ödön nem szólt ellen. Odaadta a száz 133 1, 4| gőzsüvöltés hangzott elő. Oda ők nem mentek be, hanem végül, 134 1, 4| Ariadne." Ez valami gyönyörű. Nem tudom, olyan kedvénél lesz-e 135 1, 4| ne beszéljenek arról.~ ~- Nem féltek, hogy felfedeznek 136 1, 4| küldenének.~ ~- A zenészek nem árulnak-e el?~ ~- Azok vakok. 137 1, 4| legfeketébb égető szemek; fejét nem ékíti semmi, csupán két 138 1, 4| falnyílás között.~ ~- Te nem vagy egyedül?~ ~- Csak jer 139 1, 4| hideg szépségek odafenn? Hát nem jobb-e itt a pokolban?~ ~ 140 1, 4| kérdé Ödön.~ ~- Ahán! Hiszen nem tudod. Jéza lovarművésznő. 141 1, 4| début-szerepei közül.~ ~- De hisz én nem ismerem madame repertoárját.~ ~- 142 1, 4| Barbár! Jéza repertoárját nem ismerni! Pedig már fél év 143 1, 4| betapasztá Leonin száját, s nem engedte neki kimondani.~ ~ 144 1, 4| félkörben körül. Közönség nem volt látható, csupán a rostélyok 145 1, 4| rafinériáig" leég. Aztán meg nem is csinálnak ott sem hamis 146 1, 4| amiért a quadrille-ra meg nem jelentél, arsenicumot vesz.~ ~ 147 1, 4| levelet utánad hozta! Már nem tudta reggelig halasztani?~ ~ 148 1, 4| utak; akkora havak estek. Nem utazik Oroszországban télen 149 1, 4| a lehetetlennek. Otthon nem tudják azt, mi az utazás 150 1, 4| Utazol, ha út lesz.~ ~- Nem, Leonin - szólt Ödön fásultan -, 151 1, 4| fásultan -, minden óra, amit nem az úton töltenék e levél 152 1, 4| szemrehányás volna nekem. Nem értesz te engem.~ ~- Jó, 153 1, 4| visszatért szánkájához. A kocsis nem volt még annyira pálinkarészeg, 154 1, 4| végeztem, visszajövök.~ ~Nem telt másfél óra belé, hogy 155 1, 4| Azt már tudod.~ ~- Nem maradsz itt tovább sem az 156 1, 4| főúrnak. Szép is, jó is. De ő nem szeret engem, mert téged 157 1, 4| tenyerével, és kacagott.~ ~Talán nem is kacagás volt ez?~ ~Azután 158 1, 4| együtt utazom veled. Egyedül nem bocsátalak.~ ~Ödön átölelte 159 1, 4| Köszönöm, bajtárs, én nem hiszek az ereklyékben. Amikben 160 1, 4| ütközzenek. A kocsiban ülők nem láttak egyebet a ködben, 161 1, 4| megindult mennydörgés meg nem állt többé, úgy látszott, 162 1, 4| üvöltött, fütyült. A három mén nem futott többé. Megállt mind 163 1, 4| hasztalan a korbácsot is, nem voltak többé helyükből kimozdíthatók.~ ~ 164 1, 4| Néhány perc múlva aztán nem láttak többet semmit az 165 1, 4| Látom.~ ~Ott bizony nem volt mit tenni más, mint 166 1, 4| hidegvérrel válaszolt vissza:~ ~- Nem olyan baj, mintha a felhőkbe 167 1, 4| melyhez szerencséjükre el nem jutottak, nem volt sehol. 168 1, 4| szerencséjükre el nem jutottak, nem volt sehol. Nehány lekoppadt, 169 1, 4| valahol eltemetve, hogy nem lehet tőle megkérdezni, 170 1, 4| bátyuska?~ ~- Biz, uram, nem bánnám, ha jó sort vernél 171 1, 4| se Szmolenszkre vissza nem találok.~ ~- Vess keresztet 172 1, 4| is érezték, hogy gazdájuk nem tudja, hová mennek. Néha 173 1, 4| jövő járművel vagy lovassal nem bírtak találkozni; sem egy 174 1, 4| találkozni; sem egy emberi lakást nem bírtak felfedezni körös-körül.~ ~ 175 1, 4| neki úgy tetszett, hogy az nem jön, hanem egy helyben áll.~ ~- 176 1, 4| Jézus nevével.~ ~A kozák nem tudta, hogy mit kell e szent 177 1, 4| tartasz?~ ~A kozák csak nem felelt.~ ~Leonin azt gondolá, 178 1, 4| egyenruhára.~ ~- Héj, fickó, nem tudsz szólni? - rivallt 179 1, 4| s lovastul megfagyott. Nem új dolog ez - sóhajta az 180 1, 4| Szmolenszk és Orsa között nem szeretnék egy éjszakát a 181 1, 4| ahonnan három napig ki nem találnak.~ ~Ödön maga azt 182 1, 4| pattogott az ostor.~ ~De nem is volt szükség az ostorra; 183 1, 4| veszély elfogadásához.~ ~Ödön nem látszott azt olyan nagyra 184 1, 4| rohantak utánuk a farkasok. Nem tíz, nem húsz, hanem száz 185 1, 4| utánuk a farkasok. Nem tíz, nem húsz, hanem száz meg száz; 186 1, 4| valami egész testén. Ez nem sport. Ez vész. A legundokabbika, 187 1, 4| lőtávolba ért; de Leonin nem engedett még lőni Ödönnek. 188 1, 4| volt verve az első támadás; nem azért, mintha az üldözők 189 1, 4| Mit emberi kiszámítás be nem ért, azt nekik ösztönük 190 1, 4| érzik azt jól. És azért nem engedik magukat az egyenes 191 1, 4| elő a farkasok között. Ez nem tetszik nekik, hogy egyszerre 192 1, 4| sötétben felocsúdtak, el nem tudták gondolni, hogy hová 193 1, 4| mindenestül.~ ~Hanem a szán eleje nem volt sehol, az elszakadt 194 1, 4| sepert a part falához, hogy nem zúzták össze magukat; hanem 195 1, 4| visszariadt; a lovak példája nem bátorítá fel őket utánuk 196 1, 4| paripa után.~ ~- No, ezek már nem kapják meg azt a három lovat - 197 1, 4| ásított éhségében; azok nem jutnak a prédához.~ ~Ez 198 1, 4| a sík jégen a farkasnak nem jó mulatság a futás, ő csak 199 1, 4| banda elrohant mellettük; nem tudtak megállni a jégen, 200 1, 4| két pisztolyt az övéből.~ ~Nem volt szabad hasztalanul 201 1, 4| handzsárt. Hanem a ravasz dúvad nem rohant rá; nagyot szökellve 202 1, 4| támadó feladta a harcot, mely nem tetszett neki; "egy úr, 203 1, 4| ügyével.~ ~Utánanézett, míg el nem tűnt előle.~ ~Azután Leoninhez 204 1, 4| Ödön megmenti, jól van; ha nem mentheti meg, fél lábon, 205 1, 4| tértek - mondta Ödön.~ ~- Nem éppen - szólt Leonin. - 206 1, 4| tettek a tűzre; azt a farkas nem szívelheti, attul maradoznak 207 1, 4| vágtatott a tüzelők felé.~ ~Nem vette tán észre, vagy nem 208 1, 4| Nem vette tán észre, vagy nem értette a nyelvet, amin 209 1, 4| állók közül.~ ~Csak Leonin nem jajveszékelt. Hirtelen megállítá 210 1, 4| vizek farkasaitól. ~ ~Leonin nem lelte közöttük barátját 211 1, 4| elveszté tájékozását, s most nem látott maga fölött mást, 212 1, 4| ellökte magát a jégtől. Nem volt szabad engednie, hogy 213 1, 4| mert már a harmadik buborék nem lett volna üres; az már 214 1, 4| megtettél a barátodért, azt nem egyhamar fogja valaki utánad 215 1, 4| mellett száraz ruhákba.~ ~- Nem addig, míg szemeit kinyílva 216 1, 4| addig, míg szemeit kinyílva nem látom.~ ~Minden öltöny jéggé 217 1, 5| ezeknek a stomfaxoknak, akik nem értenek semmi nyelven.~ ~ 218 1, 5| komplimentíroznak, csakhogy a földet nem verik az orrukkal, és vesztegetik 219 1, 5| szobákat. Hja, nekem az nem kell, én szegény pap vagyok, 220 1, 5| én szegény pap vagyok, nem mulatságból, de kényszerűségből 221 1, 5| meg ezeknek a kópéknak; én nem tudok németül, arra mifelénk 222 1, 5| tudok németül, arra mifelénk nem beszélik, ezek meg nem tudnak 223 1, 5| mifelénk nem beszélik, ezek meg nem tudnak semmiféle más nyelvet.~ ~ 224 1, 5| No, azokkal itt bizony nem fog messze menni - szólt 225 1, 5| velem verekedni, s azokat nem szabad várakoztatnom.~ ~ 226 1, 5| forintot fizetek egy napra - ha nem hatot.~ ~És még hozzá mennyi 227 1, 5| hercehurca. A szegény pap azalatt nem tudja, hogy hová legyen. 228 1, 5| összetapogatá karját, mellét, hogy nem történt-e valami fogyatkozása.~ ~- 229 1, 5| valami fogyatkozása.~ ~- No, nem vágták meg az urat?~ ~- 230 1, 5| elszörnyedt rajta.~ ~- S nem fáj az neki nagyon?~ ~- 231 1, 5| bolond a sipkájának.~ ~A pap nem találta ezt olyan jó tréfának.~ ~- 232 1, 5| szárdellát, a másik meg ezt nem akarta hinni; ezen aztán 233 1, 5| igazság, kápri volt az, nem szárdella. Hát képzeljen 234 1, 5| ilyesvalamit.~ ~- De csak nem ilyen hiábavalóságért verekesznek 235 1, 5| bajáról. Ön azt mondta, hogy nem mulatságból jött ide, hanem 236 1, 5| véleményem volt, hogy a leányomat nem adom ingyen, a földesúr 237 1, 5| Muszkaországba. No, azt nem bánom. Hanem azután a nagyméltóságú 238 1, 5| azt az Istennek mondtam, nem az embereknek. És most ezen 239 1, 5| csendes hangon mondva:~ ~- Én nem ítélném önt el.~ ~- No, 240 1, 5| is maradjon idehaza, amíg nem hívatják. Ne fusson senkihez, 241 1, 5| vádolva van, önt semmi baj nem érheti; hanem ha védelmezni 242 1, 5| találja magát, arról azután nem állok jót, hogy a védelme 243 1, 5| jót, hogy a védelme miatt nem kap-e terciát.~ ~- De hát 244 1, 5| mikor veszi észre, hogy már nem beszélnek többet, akkor 245 1, 5| még egy kicsit, de a tiszt nem ért rá; megszorította a 246 1, 5| hiába mondta neki, hogy nem szokott reggelizni, nem 247 1, 5| nem szokott reggelizni, nem él ilyesmivel; ott hagyta 248 1, 5| Kár, hogy legalább meg nem kérdeztem, kinek híják. 249 1, 5| belefőtt "angyalbakancs" nem volt más, mint disznóláb.~ ~ 250 1, 5| mögött, míg ebédel; pedig nem kellett tányért váltani, 251 1, 5| kellett tányért váltani, mert nem következett több fogás.~ ~- 252 1, 5| aktrixnak a szobaleánya; nem az a szőke, az a másik, 253 1, 5| tudja ezt, Pál úr? Hiszen nem tud Pál úr olvasni.~ ~- 254 1, 5| előtt.~ ~- Nos?~ ~- Ah! 'sz nem nekünk való a! Sintérnek 255 1, 5| Csak ránézni való állat az, nem ráülni való. Kidobtam gazdástul 256 1, 5| gazdástul együtt az udvarból. Nem ér a négyszáz forintot. ~ ~- 257 1, 5| négyszáz forintot. ~ ~- Azt nem jól tette, Pál úr! Nekem 258 1, 5| nyájassággal vonásain, fejét nem büszkeségből, de az orrára 259 1, 5| csakugyan hoztam valamit. Nem küldenéd ki Pál urat?~ ~- 260 1, 5| örökségemnek; ha jobban nem gazdálkodom, sem pénzt nem 261 1, 5| nem gazdálkodom, sem pénzt nem küld, sem adósságaimat nem 262 1, 5| nem küld, sem adósságaimat nem fizeti.~ ~- Ez nekem baj. 263 1, 5| rögtön észreveszik rajtam. Nem képzeled, milyen rossz renomét 264 1, 5| hozzá többé. Mármost aztán nem tudom, hogy mit csináljak.~ ~- 265 1, 5| csináljak. Olyan dolgokban nem gazdálkodhatom, amik láthatók. 266 1, 5| Amit megeszem. Azt nem látja senki. Ha kiülök az 267 1, 5| elkölteni neked, amihez te nem értesz? Én biz azt a szívességet 268 1, 5| Alfonsine-nek, ha utadban nem találnád az anyját, aki 269 1, 5| igényeket tart a világhoz, nem több harminchat esztendősnél, 270 1, 5| no, öcsém. Meg ne ijedj, nem adom vissza az ötszáz forintodat. 271 1, 5| mint más ember. Engem meg nem ijesztesz velük. A főnököd 272 1, 6| az hiányzott belőle, hogy nem volt előtte a bárói cím. 273 1, 6| címmel udvarlói. Én bizony nem tudom egész hitelességgel, 274 1, 6| jelmezbálokat adtak, azokból nem hiányzott a két Plankenhorst 275 1, 6| Plankenhorst úrhölgy. Hanem azért nem hallatszott, hogy valamely 276 1, 6| amelyet ők szoktak látogatni. Nem lehetett náluk egy Sedlniczkyvel, 277 1, 6| élvezni fesztelenül, ami nem mindig adatik együtt, mert 278 1, 6| ember, csakhogy a társaság nem elegáns hozzá, vagy pedig 279 1, 6| regényt olvasott.~ ~- Hát te nem készülsz az estélyre?~ ~- 280 1, 6| akartam mondani, hogy miért nem készül - dörmögé az öreg. - 281 1, 6| az öreg. - Ha én fejemben nem tartanám, felit is elfeledné 282 1, 6| hát az én kérdésemre miért nem felelsz? - unszolá Jenő, 283 1, 6| önbizalmasan mosolygott.~ ~- Én azt nem tapasztaltam.~ ~- No, tartsa 284 1, 6| tudom én.~ ~- Jobb lesz már nem diskurálni, mert még belevágok 285 1, 6| hogy a Plankenhorst-házba nem szükség az ablakon felmenni 286 1, 6| és szénát porciózott, s nem hallott máskor ágyúzni, 287 1, 6| emberrel beszél, a hasától nem látja a lábát, s óralánca 288 1, 6| kisasszony, ki itt tőlünk nem messze olyan bizalmas mosolygással 289 1, 6| neki, mintha Richárd bátyja nem valami éppen nagyon megtisztelő 290 1, 6| Ej, de helyes kis gyerek! Nem tudom, ide tartozik-e. Már 291 1, 6| Ezt már Jenő hallgatta is, nem is, mert éppen közeledett 292 1, 6| rántott, mintha a válasz nem lett volna egészen ínyére, 293 1, 6| képet csinálni, mint aki nem hallgatja, hogy mit beszélnek 294 1, 6| személyesen.~ ~- No iszen nem szükséges éppen ilyen nagy 295 1, 6| kockáztatnia, hogy "te talán nem tudod, kivel beszélsz?", 296 1, 6| ifjút.~ ~- S hát te magad nem szándékozol lejönni?~ ~- 297 1, 6| concentrirungot és igazi, nem scheingefechtet, hol az 298 1, 6| Restauráció lesz megint?~ ~- Nem, édes öcsém. A szellem és 299 1, 6| küzdelem folytatásában, ha nem oly vaskézzel is, mint az 300 1, 6| szólíta meg.~ ~- De hát nem ismered? Ez Rideghváry.~ ~- 301 1, 6| ismered? Ez Rideghváry.~ ~- Nem bánom én, ha Melegváry is.~ ~- 302 1, 6| katonaiskolába felhoztak. Biz én nem rajzoltam le az albumomba 303 1, 6| a te Erdegváry uraddal. Nem azért jöttünk mink ide. 304 1, 6| termeiben. Kártyázni ott éppen nem szoktak; ettül ment volt 305 1, 6| ránézve új dolog.~ ~Még eddig nem talált sem férfira, ki a 306 1, 6| összeakadt az öccsével.~ ~- Nem jössz egy csésze teát bevenni 307 1, 6| teát bevenni a büfébe?~ ~- Nem bánom.~ ~Jenő arca sugárzott 308 1, 6| Parlagi Jancsi. Hisz az nem szobaleány, hanem Edit kisasszony, 309 1, 6| tizennégy-tizenöt éves, nem esik beszámítás alá.~ ~Richárd 310 1, 6| végignézte öccsét.~ ~- No, nem is volt hát ez a te háziasszonyod 311 1, 6| leányából? Baronesse-nek nem nevelheti.~ ~- Ne fogadná 312 1, 6| belőle? Valami úrféle el nem veheti ilyen cselédi állásban; 313 1, 6| valami szegény ember pedig nem emelkedhetik hozzá, előkelő 314 1, 6| Richárd, hanem az engemet mind nem érdekel.~ ~Richárd aztán 315 1, 6| táncterembe: ott már várják.~ ~- Nem kell biz énnekem, kisasszony, 316 1, 6| megbocsát.~ ~- Menjen, menjen, nem adom önnek a kezemet, mert 317 1, 6| ne bolondozzék; inkább nem haragszom - szólt a gyermek, 318 1, 6| szólt a gyermek, s odaadta - nem a kisujját, hanem az egész 319 1, 6| kezébe szoríthassa azt.~ ~Nem volt éppen a közelben, aki 320 1, 6| feltűnt, hogy bátyja ezúttal nem kötődik vele.~ ~ ~ ~ 321 1, 7| BAKFIS~ ~Richárdot azután nem kellett nagyon erőltetni 322 1, 7| vendégeinek. Azt hitte, azért majd nem látnak bele.~ ~Jenő öccsét 323 1, 7| felserdült leánykákat, akik már nem gyermekek, de azért még 324 1, 7| valamit a szívükben, de nem tudják, hogy mit; fecsegnek, 325 1, 7| hogy mit; fecsegnek, és nem tudják, hogy miről; a tréfát 326 1, 7| mindig vezérkötélen? Még nem szabadult fel?~ ~- Majd 327 1, 7| kell titkolnom egy részét." Nem ábrándozik-e?~ ~- Furcsa 328 1, 7| amaz unalmas. Csak egyről nem akar beszélni soha.~ ~- 329 1, 7| akár jót, akár rosszat - nem tudok belőle kivenni semmit.~ ~- 330 1, 7| ráncba szedi arcát, szemébe nem kacsint, fejhajtva üdvözli; 331 1, 7| elmondom neki, reggelig nem alszom tőle, mert folyvást 332 1, 7| kecsegtettek is azok.~ ~Nem is úriaskodott a későn jövetellel, 333 1, 7| kardját, köpönyegét, még nem látott idegen felöltönyt 334 1, 7| odabenn van.~ ~Richárdnak nem volt ez új dolog. Akárhányszor 335 1, 7| mindenki jobban énekel, ha nem hallgatják - ha ugyan gondolt 336 1, 7| pillanatáig. A zongora előtt nem Alfonsine ült, hanem valaki 337 1, 7| fognak hazajönni.~ ~- Öcsém nem volt itt?~ ~- Ő még korábban 338 1, 7| még korábban elment.~ ~- S nem mondta a bárónő, hogy vendéget 339 1, 7| Csodálatos, hogy azt nekem nem mondta a komornyik, mikor 340 1, 7| mulasztásért, hanem azt nem találta az előszobában sehol. 341 1, 7| végzetes játékot űz, melynek nem tudja még, mi lesz a vége.~ ~ 342 1, 7| jött a leány. De most már nem égett az arca rózsapírban, 343 1, 7| nyugodtan néztek Richárdra. Nem remegett, nem volt zavarban.~ ~- 344 1, 7| Richárdra. Nem remegett, nem volt zavarban.~ ~- Megbocsásson, 345 1, 7| az udvarra mentek. De ez nem baj. Itt van a főajtónak 346 1, 7| homlokához szorítá azokat, nem gondolva rá, hogy ezzel 347 1, 7| ajtót, újra be is zárta, és nem talált a házi cselédség 348 1, 7| tekintettel kémlelt Edit szemeibe. Nem találta bennük azt, amit 349 1, 7| szokatlan önbizalmat, ami eddig nem volt sajátja.~ ~- Nem keresett 350 1, 7| eddig nem volt sajátja.~ ~- Nem keresett valaki, míg odavoltunk? - 351 1, 7| vevé Edit arcát. Hasztalan. Nem gyullad az ki többet erre 352 1, 7| helyen van a szívben, s nem szalad ki az arcra minden 353 1, 7| mikor e levelet végigolvasá. Nem tudott szóhoz jutni.~ ~Anyjának 354 1, 7| egyetlen tekintetben, azt szó nem mondhatja ki.~ ~- A te ostoba 355 1, 8| hogy átkozott nedves a fa, nem akar egyhamar meggyulladni.~ ~ 356 1, 8| Ezt a sok cókmókot nem hordhatjuk magunkkal a táborozásra. 357 1, 8| lélekkel ment vacsorálni.~ ~Nem is sokáig mulatott odakinn, 358 1, 8| hogy Danae csábító képe nem vet rá többé a falról epedő 359 1, 8| képnek a rámájával? Csak nem égette el azt is?~ ~- Azt " 360 1, 8| Hát mit?~ ~- Hát mit? Csak nem ettem gilvagombát, hogy 361 1, 8| megcsalt a szeretőm, én nem dobtam a gyöngyös dohányzacskóm 362 1, 8| magáról a paplant.~ ~- Csak nem vágta be kend az én képemet 363 1, 8| haraggal Pál úrra.~ ~Hm. De nem volt ám Pál úr olyan könnyen 364 1, 8| flegmával felelt neki:~ ~- Nem adja ám azt már vissza a 365 1, 8| pedig a fenekére.~ ~Pál úr nem volt annyira pogány, nem 366 1, 8| nem volt annyira pogány, nem küldte gazdáját olyan egészen 367 1, 8| harmadnap; természetesen nem késsel, hanem valami mással; 368 1, 8| s kiül az ajtóba, mert nem tudhatni, mikor hoz valakit 369 1, 8| a kapitány úr.~ ~Richárd nem értette az ismeretség alapját. 370 1, 8| eladás végett. Én azt a képet nem szándékoztam a zsibvásárra 371 1, 8| képről mit beszélni. Az nem eladó. Én azt meg akarom 372 1, 8| nagyságos kapitány úr? A harag nem egészséges. Hiszen én erővel 373 1, 8| egészséges. Hiszen én erővel el nem foglalom a képet. Csak azért 374 1, 8| mire lehet az jó?~ ~Richárd nem bánta hát, ha el kell is 375 1, 8| Amíg odafenn leszünk, addig nem jön be senki. Csak tessék 376 1, 8| ide; soha azt senki meg nem tudja tőle. Pompás kabinetdarabok 377 1, 8| Salamon tud mindent, de nem mond semmit. Salamon ismeri 378 1, 8| méltóságos urak dolgait, de nem mondja el azokat senkinek.~ ~- 379 1, 8| elszaladok én innen? Hát nem enged magának a kapitány 380 1, 8| mégis ama kép végett?~ ~- Nem lehet, kedves öregem - szólt 381 1, 8| az a kép arckép; akárhogy nem akarok is többé az eredetijére 382 1, 8| emlékezni, de azzal csúffá nem tehetem, hogy eladjam azt, 383 1, 8| öreg zsibárus. - Mintha nem volna énnálam arckép is 384 1, 8| csomó olajfestmény, melynek nem volt semmiféle rámája.~ ~- 385 1, 8| hogy kerül ennyi egymáshoz nem tartozó idegen arckép a 386 1, 8| mikor házasodni akarnak, nem szeretik, hogy az új asszony 387 1, 8| látni tetszik.~ ~- No, azon nem csodálkozom annyira, hogy 388 1, 8| nagylelkűen, s elviszi a képet; nem tudom, mit csinál vele tovább.~ ~- 389 1, 8| No, de azt a szégyent és nem fogom rajta elkövetni, Salamon 390 1, 8| aki e képhez hasonlít, nem akarok vele olyasmit tenni, 391 1, 8| bizonyosan házasodni készül! Hej? Nem igaz? Már van is más arckép 392 1, 8| akarok; de más arckép azért nem került ennek a szegére.~ ~- 393 1, 8| mindennek tudom a módját. Mit? Nem lehet? Nekem van egy festőm, 394 1, 8| fejét? Az ön menyasszonyát nem lehet meglátni? Olyan magasan 395 1, 8| fejét? Az még titok. Azt nem szabad megtudni senkinek: 396 1, 8| van, jól, kapitány úr. Én nem tudakozódom. Nem kérdezek 397 1, 8| úr. Én nem tudakozódom. Nem kérdezek én soha semmit. 398 1, 8| megmondtam már, hogy ez nem eladó! Visszakérem.~ ~- 399 1, 8| a kardjával? Hát hisz én nem mondtam, hogy adja ide tíz 400 1, 8| nevette már a dolgot.~ ~- Nem, Salamon, nem csaklizunk; 401 1, 8| dolgot.~ ~- Nem, Salamon, nem csaklizunk; cserébe sem 402 1, 8| mitológiai lesz is. Engemúgyse, nem adom.~ ~- No, no, no! Minek 403 1, 8| nézzünk csak ide. Nézni nem kerül pénzbe.~ ~Azzal erővel 404 1, 8| én arcképemet; s aztán, nem bánom, facsarjon ki Danae 405 1, 8| kapitány úr! Azt a Salamon nem teszi. Semmit, mint ami 406 1, 8| azzal beéri. Én, kifacsarni? Nem vagyok én csaló. Lássa, 407 1, 8| békét a rámájával; csak nem fogok öntől még öt forint 408 1, 8| Rongyos öt forint! Hisz nem kínáltam én rongyos öt forintot 409 1, 8| még otthon nincs! Aztán nem kerül semmibe megnézni. 410 1, 8| valami üzletet. Jó, jó, no, nem beszélek a rámáról. Azt 411 1, 8| a nap kezdetén történik, nem szerencsés, ha valami pénz, 412 1, 8| akármilyen kevés pénz, nem marad a markunkban belőle. 413 1, 8| az első vevő, mert azt el nem eresztjük; az a legolcsóbban 414 1, 8| zsibárus már őt másképpen el nem ereszti, hacsak egypár forintját 415 1, 8| hacsak egypár forintját itt nem hagyja nála, még a kettémetszett 416 1, 8| kettémetszett csereüzleten felül. Nem bánta hát, be hagyta magát 417 1, 8| kínáltak már a pengéért, de nem adom tizenötön alul, mert 418 1, 8| ez egy eredeti Crivelli, nem utánzat.~ ~Richárd megnézte 419 1, 8| s azt mondta rá:~ ~- Ez nem Crivelli-penge.~ ~Salamon 420 1, 8| sértve.~ ~- Ah, uram. Én nem hazudom soha. Crivelli-penge, 421 1, 8| valami rossz puska, ami nem sokat ér?~ ~- Tessék választani - 422 1, 8| Aranyember a kapitány úr! Nem aranyember - vasember! Ez 423 1, 8| papiros tölcsér.~ ~- Ez a kard nem Crivelli - szólt Richárd 424 1, 8| ilyen karddal egy házban nem hálok.~ ~Richárd elmosolyodott.~ ~- 425 1, 8| most már az ön arcképét nem adom semmi aranyért, semmi 426 1, 8| ára, amit nekem kínálsz, nem tizenöt arany, hanem száz 427 1, 8| arany, hanem száz arany; ez nem Crivelli, hanem Al-Bochacen." 428 1, 8| nincs varietät belőle. Ezt nem adom ki a kezemből. Az arckép 429 1, 8| özvegy hálószobámba, ahova nem jár senki. No, ugye, itt 430 1, 8| hogy szerencsém volt. Talán nem is utoljára. Ha házasodni 431 1, 8| Ó, köszönöm, nekem nem lesz arra szükségem, annak, 432 1, 8| annak, akit én elveszek, nem kellenek cifra bútorok.~ ~- 433 1, 8| mondja, igaz-e?~ ~Richárd nem akart tovább szóba állni 434 1, 8| kapitány úr. Isten önnel. Nem kérdezősködöm. Az öreg Salamon 435 1, 8| Salamon sokat tud, amiről nem gyanítják, hogy tudhatja, 436 1, 8| gyanítják, hogy tudhatja, de nem szól felőle senkinek; ön 437 1, 8| acélember, kapitány úr. Nem jól mondtam, ön valóságos 438 1, 8| maradjon ön olyan, amilyen. Én nem avatkozom az ön dolgaiba, 439 1, 8| zsibárust, vagy akarja, vagy nem. Akkor meg fogja ön érteni, 440 1, 8| bocsátá szállására; maga nem mert hazamenni.~ ~Félt Pál 441 1, 8| mikor belép, hogy "Nohát, nem mondtam?"~ ~ ~ ~ 442 1, 9| hiába várja haza, mert az nem jön többé haza. Most kapott 443 1, 9| rosszul áll; a konzisztórium nem engedi többé felmenni a 444 1, 9| ment a házba a leány, és nem időzött tovább az utcaajtóban.~ ~ 445 1, 9| csak elcsitítja keblét, nem jön az, akit vár, s nagyot 446 1, 9| ez úgy. De most már ezen nem változtathatunk. Ő aligha 447 1, 9| változtathatunk. Ő aligha el nem veszti hivatalát, s ez még 448 1, 9| hosszabb időre bezárják, és nem fogod őt látni.~ ~Az úrnő 449 1, 9| leánynak az arcán ezek a szavak nem idéznek elő változást.~ ~- 450 1, 9| az úrnő szemébe.~ ~- Itt nem maradhatsz, gyermekem, mert 451 1, 9| idegen városban tartandják, nem óhajtasz közelében lenni? 452 1, 9| kenyeremet, itt maradnék, nem mennék el innen. Ön tudja, 453 1, 9| a koldusleánynál, de el nem hagyom ezt a helyet. Itt, 454 1, 9| úrhölgy erősen tartá azt, és nem bocsátá el.~ ~- Ó, asszonyom, 455 1, 9| mosollyal nézett reá.~ ~- Nem. Azt akarom, hogy legyen 456 1, 9| szerelmetekből fennmarad!~ ~A leány nem tudott hinni az úrnő szavainak.~ ~- 457 1, 9| eltiport féreg, mint én, nem hiheti, hogy innen a porbul 458 1, 9| volt önuralmam e levelet nem bontani fel, hanem elhozni 459 1, 9| Baradlaynéra.~ ~- Nos?~ ~- Ez nem az ő írása - rebegé a leány.~ ~- 460 1, 9| arcára.~ ~Mikor láttam, hogy nem tartóztathatom, felfogadtam, 461 1, 9| volna. Akkor Szmolenszknél nem bocsátják tovább; nem jut 462 1, 9| Szmolenszknél nem bocsátják tovább; nem jut bele a hózivatarba, 463 1, 9| jut bele a hózivatarba, nem kergetnek meg bennünket 464 1, 9| meg bennünket a farkasok; nem kell menekülni a Dnyeper 465 1, 9| folytattuk menekülésünket: ami nem volt tréfa. Valami kétszáz 466 1, 9| halászok léket ütöttek elébb; nem vettük észre az újon befagyott 467 1, 9| Baradlayné magánkívül. A leány nem szólt semmit, de feje hátrahajlott, 468 1, 9| tovább a levelet. Látod, én nem könnyezek. Én sokáig tanultam, 469 1, 9| sokáig tanultam, hogyan kell nem sírni, mikor valami fáj, 470 1, 9| verésétől, ragály mérgétől; de nem fogadta el. Azt felelte, 471 1, 9| vontak bennünket a halászok, nem távoztam mellőle, míg meg 472 1, 9| távoztam mellőle, míg meg nem kérdhetém tőle: ragyognak-e 473 1, 9| szerencsésen túl vagyunk. Nem távozom mellőle sem éjjel, 474 1, 9| akart írni, de hát, íme, nem sikerült. Nekem kellett 475 1, 9| összenézett. S szemsugaraikban már nem volt könny; ragyogtak az 476 1, 9| arcát az úrnő ölébe, és nem szólt hozzá semmit, semmit.~ ~ 477 1, 9| mikor leszálltak a hintóból, nem is vette le a válláról kezét, 478 1, 10| nótáriusné asszony.~ ~- Nem tudom; az éjjel elvitték 479 1, 10| füstölögnek; fűtik az eddig nem fűtött szobákat: valakire 480 1, 10| Testvéreid lelkületükben nem hasonlítanak egymáshoz, 481 1, 10| rendelte ez összejövetelt. S te nem tudod, sem én, mi lesz ez 482 1, 10| melyben leveledet kaptam.~ ~- Nem gondoltál arra, hogy mint 483 1, 10| volt főispán beteges volt, nem elnökölhetett. De te egészséges 484 1, 10| szemeibe.~ ~- Anyám, te nem ezért hívtál engemet haza.~ ~- 485 1, 10| Anyám! Tudod, hogy ez nem lehet úgy!~ ~- Te nem akarsz 486 1, 10| ez nem lehet úgy!~ ~- Te nem akarsz házasodni?~ ~- Soha!~ ~- 487 1, 10| anyai örökség nálam. Én nem panaszkodom. Én hallgatok. 488 1, 10| évtizedekig hallgatni! Okom van nem szeretni senkit. Egyedül 489 1, 10| te nagy bohó vagy, Ödön. Nem lettél te karthauzi!~ ~Tele 490 1, 10| magadéra.~ ~- Tudod, hogy "nem".~ ~- S ha én már találtam 491 1, 10| fölülmúlna téged a szeretetben, nem akarnám őt ismerni.~ ~- 492 1, 10| Érzed-e ezt a boldogságot? Nem dobbanik-e meg kővé lett 493 1, 10| a keretből.~ ~A boldogok nem vették azt észre.~ ~A szomorú 494 1, 11| A KÉZFOGÓ NAPJA~ ~Nem volt titok, mindenki beszélte 495 1, 11| egyszerű fogatok, mik ezúttal nem csupán az erősebb nem kontingensét 496 1, 11| ezúttal nem csupán az erősebb nem kontingensét szállították 497 1, 11| ezúttal hajdú is ül. Bár ugyan nem egyforma az egyenruhájuk, 498 1, 11| tekintélyt. Kár, hogy a kocsisnak nem lehetett olyan bajuszt ragasztani, 499 1, 11| legyen.~ ~A nemes úr ezúttal nem száll le bundástul, mert 500 1, 11| léphessen le a földre.~ ~Nem volna igazság a földön, 501 1, 11| volna igazság a földön, ha nem Zebulon üdvözölhetné őméltóságát 502 1, 11| Legidősebik kisaszonykam! Azirt nem nagyon idős. Még nincs huszesztendős. 503 1, 11| kisaszonykaimnak; sohase nem tudok egészen megtanulni. 504 1, 11| biz ezt sajnalok: de mar nem levehetem rula. No de most 505 1, 11| Vagy csak öt? Mar magam se nem tudok. Hanyan vattok odahaza, 506 1, 11| aztán a nagyságos mama nem mehet velük, mert migrénben 507 1, 11| leány felől?~ ~- Az már nem leány.~ ~- Mi a gutát?~ ~- 508 1, 11| kútforrásból tudom.~ ~- S nem haragszik emiatt az úrfi?~ ~- 509 1, 11| emiatt az úrfi?~ ~- Azt nem lehet még tudni; mert még 510 1, 11| mert még amióta megjött, el nem hagyta a szobát. Még a legbelsőbb 511 1, 11| adminisztrátor úr.~ ~- De nem izs anyira idegen, mint 512 1, 11| nekem nagyon idegenek.~ ~- Nem értem ezt, Zebulon! - szólt 513 1, 11| nevetve a magas úr.~ ~- Irtem, nem irtem! - haragoskodék Zebulon. - 514 1, 11| Majd én odaütök...~ ~De nem mondhatta el, hogy hova 515 1, 11| atyja.~ ~Tallérossy Zebulon nem hitt egyebet, mint hogy 516 1, 11| egiszsige?~ ~A pap pedig sem nem rántotta elő kabátja alól 517 1, 11| rejtett fringiát, sem a kezét nem kapta vissza Zebulon kezéből, 518 1, 11| megöljön. Mert egyébért csak nem rontott fel ide, ily ünnepélyes 519 1, 11| Valami baj volt?~ ~- Nem volt semmi baj. Igen jól 520 1, 11| veszélyt jósló tettetés.~ ~- Nem bantota senki?~ ~- Sőt, 521 1, 11| Aranka kisasszony, vagy mar nem kisasszony; igaz, hogy mente 522 1, 11| szorongatta a pap kezét, és nem akarta odább ereszteni, 523 1, 11| a feje fölött. Csakugyan nem értette, hogy minek kell 524 1, 11| mennyire szeretik.~ ~- De nem latok sehol kisasszonykamat, 525 1, 11| valami fényes, amit még nem látott senki: arcának mosolygása.~ ~ 526 1, 11| egyszerű karikagyűrű volt azon; nem újak, viselve voltak már 527 1, 11| egymásba tette kezeiket.~ ~Nem volt ehhez semmi mondva; 528 1, 11| meghallgatja az égben, melyek nem tetszenek a földi isteneknek 529 1, 11| találkozott, mely éppen nem volt nyájas. Zebulon megijedt. 530 1, 11| megijedt. Hisz neki éppen nem lett volna szabad vivátozni. 531 1, 11| véleményezé Gálfalvy.~ ~- Nem, azt nem tesszük; azzal 532 1, 11| véleményezé Gálfalvy.~ ~- Nem, azt nem tesszük; azzal magamat prostituálnám 533 1, 11| mosolygástól. Ó, azt az ő arcán nem volt szabad észrevenni senkinek, 534 1, 11| igazi gavallérnak mennyire nem szükség vagyonra, születésre 535 1, 11| neveznék azt más nyelven.~ ~Nem utolsó neme a küzdelemnek.~ ~ 536 1, 11| hát az a nagy éljenzés - nem nekik volt szánva.~ ~Az 537 1, 11| Az a nagy örömriadal nem a falubeli jobbágyok és 538 1, 11| nevezetességek; soha ki nem józanodó, rekedt torkú ingyenivók, 539 1, 11| értesíteni fogja híveit, s nem hozza őket ide.~ ~Hanem 540 1, 11| neki az a jó szokása, hogy nem jól érezte magát semmiféle 541 1, 11| az ilyen látogatásoknál nem is szokott utasítást kérni, 542 1, 11| villákat, kanalakat; s nem csinált magának fejfájást 543 1, 11| csakhogy azoknak fűszérét nem humor és pátosz, hanem virágos 544 1, 11| nézik az asszonyfélét. Én nem bánom, menjünk fáklyával; 545 1, 11| a szemeinkkel látunk. Én nem iszom itt hiába - a közügyért.~ ~ 546 1, 11| azzal az észrevétellel, hogy nem jó lesz égő fáklyával mennünk, 547 1, 11| hogy mi indokai vannak nem menni, ha már vitték!~ ~ 548 1, 11| roppant nagy éljenriadalban.~ ~Nem is tették hozzá, hogy ki 549 1, 11| jött, de a két teherhordó nem ereszté. Utoljára is a tisztelgő 550 1, 11| fejében. Az egész beszéd nem ennek a párnak volt szánva: 551 1, 11| látod íme a nemességet...~ ~Nem ment tovább. Megint rákezdte:~ ~- 552 1, 11| csak a szívekben keresem. Nem vagyok a sok beszéd embere; 553 1, 11| Szalmás Mihály aznapság nem volt többé található sem 554 1, 11| úri rend egy része szintén nem várta be a Baradlay-kastélyban 555 1, 11| lehetni. Ezt még ma reggel nem hittem volna semmi prófétának. 556 1, 12| közbeszólás: a "holdban") nem holdban, hanem Saros meg 557 1, 12| születtem volna, sohase nem kívánkoznám más lenni, mint 558 1, 12| megfosztani? Aki úr, úr; aki nem úr, az nem úr. Hát tehet 559 1, 12| Aki úr, úr; aki nem úr, az nem úr. Hát tehet arrul valaki, 560 1, 12| tehet arrul valaki, hogy nem született minden ember nemesembernek? 561 1, 12| nemesembernek? Hát én mért nem születtem grófnak? De azért 562 1, 12| születtem grófnak? De azért nem nyughatatlankodok, hogy 563 1, 12| mint parasztnak az, hogy nem nemes. - Gondoljunk csak 564 1, 12| Pedig fiatalember addig nem házasodhatik, mig valami 565 1, 12| úrnak se fia, se leanya, sem nem felesige nincsen. Nekem 566 1, 12| felesige nincsen. Nekem van öt: nem felesig, de kisaszony. ( 567 1, 12| derültség.) Ezt tekintetes ur nem ért, ugye? Aj! Akor én izs 568 1, 12| csuda? Nip fölnő magatul, ha nem nevelünk izs. Akor volt 569 1, 12| Akor volt jó világ, mikor nem tudta más irni, olvasni, 570 1, 12| olvasni? Hisz akkor soha el nem hisz, amit paptul hall. 571 1, 12| deákul; minden simplex ember nem belekotorászhatta; most 572 1, 12| agyunk neki aztat; mert amig nem adunk neki, addig megvan; 573 1, 12| Hideg is volt, esős idő; nem is lehet neheztelni azért 574 1, 12| és lopta az időt.~ ~Mind nem használt; a fehér toll helytállt, 575 1, 12| a fehér toll helytállt, nem tágított. El volt mindenki 576 1, 12| kiabáltak; a szónokot az mind nem zavarta meg: ha ellenfelei 577 1, 12| túldörgött, de elnémíttatni nem engedte magát.~ ~Hanem az 578 1, 12| kell azt mondanunk, mert nem kevesebbet involvált, mint 579 1, 12| közepett öreg dob és bombardon nem teljesítik előre várt animóval 580 1, 12| nagyszerűségével; de a maestrót valami nem elégíti ki.~ ~Szemei a rendezőt 581 1, 12| kedvük beveretni a közügyért. Nem lehet őket semmi tettlegességre 582 1, 12| alkalmazott hadicselek mind nem sikerültek.~ ~Először is: 583 1, 12| Másodszor: a fehér toll nem unta meg délután négy óráig 584 1, 12| a fehér tollas szónokok nem ijedtek meg a fiskális akcióktól; 585 1, 12| tekintetes rendek meg most hozzá nem akarnak egy kis verekedést 586 1, 12| tanácskozás folyama fenn nem tartható s a többi...; de 587 1, 12| irtóztató zajban a tanácskozás nem folytatható.~ ~Ez igazán 588 1, 12| tetszik!"~ ~De most már nem ment.~ ~Arcát szigorú redőkbe 589 1, 12| netalán a megyei karhatalom nem elég.~ ~- Tehát legyen meg, 590 1, 12| tréfa. Az ónodi gyűlés óta nem történt az, hogy tanácskozó 591 1, 12| jóváhagyásával.~ ~Hanem az már azután nem a méltóságos adminisztrátor 592 1, 12| őket a teremből. Biz azok nem tudni, hogy értek le!~ ~ 593 1, 12| hol maradt?~ ~Azok csak nem jöttek elő.~ ~A méltóságos 594 1, 12| bámult azon eleget, hogy nem jönnek sietve! A félig nyílt 595 1, 12| véletlen, emberi ész által ki nem gondolt intézkedéseinek, 596 1, 12| intézkedéseinek, amik, ha nem élő és emlékező emberek 597 1, 12| kezében; sietett, kardját már nem volt ideje felkötni.~ ~Mielőtt 598 1, 12| krónikánkból semmi könny le nem moshat soha!~ ~- Engem? - 599 1, 12| ígért neki Rideghváry.~ ~Nem méltatá válaszra.~ ~A hatalmas 600 1, 12| kalpagját.~ ~Eljárása igaz, hogy nem volt korrekt, mert még nem 601 1, 12| nem volt korrekt, mert még nem volt beiktatva főispánnak, 602 1, 12| beiktatva főispánnak, s addig nem is lehetett igazi főnöke 603 1, 13| mikor egy ilyen nagy állat nem tudja a hátát megvakarni.~ ~ 604 1, 13| könyvet, ideges olvasóm! Nem viszlek ki az utcára, nem 605 1, 13| Nem viszlek ki az utcára, nem mutogatom meg neked a feltört 606 1, 13| hevenyészett torlaszokat, nem kísértetem veled utcáról 607 1, 13| az egészet hallgatni, s nem lesz semmi bántódásunk.~ ~ 608 1, 13| visszajön egy perc múlva, hogy nem lehet odább menni.~ ~Végre 609 1, 13| élelmezési magas úr.~ ~- Nem bírnak velük - felel a kérdezett 610 1, 13| hogy megmenekülhettem.~ ~- Nem rabolnak-e? - nyögött közbe 611 1, 13| keservesen.~ ~- De hát, istenem! Nem tudnak több katonát küldeni 612 1, 13| rendőrtitkár -, hanem a császár nem akarja, hogy vérontás legyen. 613 1, 13| kanócokat, s kimondták, hogy nem fognak a népre lőni.~ ~- 614 1, 13| kezdett tudakozódni, hogy nem lehetne-e civil ruhákat 615 1, 13| ruhákat kapni a háznál. Bizony nem szolgálhattak neki egyébbel, 616 1, 13| jött egy új alak. Ez már nem jött, de bebukott. Alig 617 1, 13| talleyrand-i államférfi nem veszté el galgenhumorát.~ ~- 618 1, 13| megmenekültem.~ ~- Ugyan kérem, nem rabolnak még? - tudakozódék 619 1, 13| jól fog illeni; legalább nem ismernek rám olyan könnyen 620 1, 13| megy, nemde?~ ~- Bizony itt nem is maradok. Tanácslom, önök 621 1, 13| s még félénkebbek, kik nem mertek a futáshoz kezdeni. 622 1, 13| járt a szája, mikor már nem beszélt. Valószínűleg azt 623 1, 13| egy rossz kaputja van.~ ~- Nem rabol még a nép? - sóhajtozék 624 1, 13| kórházfelügyelő.~ ~- Azt nem teszi, hanem fegyverkezik, 625 1, 13| felnyittatik előttük.~ ~- Nem bírják megvédelmezni? - 626 1, 13| De isz én tudom, hogy nem várom - dörmögé az élelmező 627 1, 13| Sehová! Maradok Bécsben. Nem féltem magamat. Azzal kezet 628 1, 13| Bécsből megszökött; tán csak nem akarta senkivel tudatni, 629 1, 13| az expedícióhoz. Ő futni nem tud, s ha valahol odaszorítják 630 1, 13| himlőben fekszik. Akkor nem fognak bejönni. Ugye, megteszi 631 1, 13| meddig tart ez a rumli. Én nem szeretném, ha azt abban 632 1, 13| hogyan. Mert lássa ön, futni nem tudok. Nem bírnak a lábaim. 633 1, 13| lássa ön, futni nem tudok. Nem bírnak a lábaim. Bérkocsi 634 1, 13| ennél a gondolatnál. Azonban nem volt válogatásra való idő. 635 1, 13| Hát odafenn a teremben nem hallották-e ezt a közeledő 636 1, 13| odafutott hozzá, de meg nem ölelte; ó, ez a két hölgy 637 1, 13| ölelte; ó, ez a két hölgy nem szokta egymást megölelni.~ ~- 638 1, 13| barikádokon elfoglalva, s nem jöhet az ablakaiba gyertyát 639 1, 13| képtelen volt gondolkozni; nem bírt eszmélni arra, ami 640 1, 13| korszak nagy jelszavai nála nem találtak hitre. Lehetetlen 641 1, 13| megszokta együttélni, azok közt nem találkozott ő ez eszméknek 642 1, 13| sem soha. A népben pedig nem volt hite.~ ~Az utcai harc 643 1, 13| valamit cselekszik; de ő nem tudta, hogy mit. Talán őrjöng? 644 1, 13| megy diadalával, aziránt nem volt semmi eszméje.~ ~Csak 645 1, 13| védelemre talált? De hátha nem?~ ~Hiszen környezete elég 646 1, 13| fegyver sem volt a kezében. Őt nem ereszték soha vadászni, 647 1, 13| Este kilenc órakor már nem állhatta tovább e kínlódást. 648 1, 13| Alfonsine lakát. Ha meg nem védheti is, legalább együtt 649 1, 13| bátrak, az erős idegű emberek nem tudják megítélni, mily óriási 650 1, 13| pokolbeli kínokat szenved! Nem a bátraké - a félénkeké 651 1, 13| zárkózottan képzelt magának.~ ~Nem egy dühöngő, vérszomjas 652 1, 13| a titkos delejzet, minek nem tudom a nevét, midőn azt 653 1, 13| pillanatban az ifjú szív meg nem bír tagadni? Ezek az óriási 654 1, 13| kísér az ezerajkú szörny: nem hangzik-e egy Plankenhorst 655 1, 13| amazokéval fűzve. Talán még nem került rájuk a sor?~ ~Előtte, 656 1, 13| De még Plankenhorstékról nem hallott semmit.~ ~Az ár 657 1, 13| kivilágítani, s kezdték a ki nem világítottakat bezúzni.~ ~ 658 1, 13| nyugtalanul lüktetett, vajon nem találja-e azt is lerombolva, 659 1, 13| volt. A fején túladott.~ ~Nem ment, de vitték. A nép tolta 660 1, 13| vonulnak végig a nép között; nem kíséri őket testőrség, katonai 661 1, 13| megmérhetetlen szeretete. A hintó nem gördül, de úszik a néptenger 662 1, 13| úszik a néptenger közepett; nem a paripák, de a nép vállai 663 1, 13| hangzott az utcán a riadó, nem nézte a szép kisasszony, 664 1, 13| nyomukba tudott érni, jó; ha nem, úgyis jó; a népáradat úgyis 665 1, 13| egész éjjel lázban volt, és nem bírt elaludni.~ ~Alfonsine 666 1, 14| inasának azt mondva, hogy estig nem jön haza.~ ~Az a szándoka 667 1, 14| magát Plankenhorstékhoz, ott nem fog rátalálni Ödön.~ ~Plankenhorstéknál 668 1, 14| Plankenhorst-ház termei egész éjjel nem ürülnek ki egészen. Azokban 669 1, 14| Alfonsine szemei előtt nem volt lelke bevallani, hogy 670 1, 14| lelke bevallani, hogy biz ő nem bánja, akármi történik az 671 1, 14| tegye le szállásán.~ ~Úgy nem óhajtott részt venni ebben 672 1, 14| minden mozzanatja.~ ~Haza nem mert menni, nehogy látogató 673 1, 14| találkozzék, s Plankenhorstékhoz nem mert visszamenni, nehogy 674 1, 14| fanatikus szabadsághősök bizony nem vártak az ő visszatértére, 675 1, 14| borszesz, addig a tömeg nem hatolhat előre.~ ~Azonban 676 1, 14| aztán előrenyomulhat, aki nem akar az égő krampampuliban 677 1, 14| Komolyan katonának fogta magát. Nem csatangolt a városba, nem 678 1, 14| Nem csatangolt a városba, nem bálozott, nem kurizált. 679 1, 14| a városba, nem bálozott, nem kurizált. Katonái között 680 1, 14| Richárdnak jó okai voltak öccsét nem avatni nagyon mélyen a titkába.~ ~ 681 1, 14| érkezik hozzá egy eddig soha nem hallott nevű és című uraságtól, 682 1, 14| kibocsátói mind leköszöntek, s nem bánják, akármi történik 683 1, 14| csinált légyen vele? Hatóság nem volt, akinek átadja, magának 684 1, 14| magának megtartani pedig ugyan nem volt gusztusa.~ ~Délelőtt 685 1, 14| hajigáltatni, és aztán a kard élét nem használhatni; s a szétvert 686 1, 14| pálinkatenger közöttük állt, s nem kaphattak bele egymásba 687 1, 14| magatartása bátor, vidám, de nem katonás.~ ~Az érkező kardos 688 1, 14| az alkotmány!~ ~Richárd nem bánta: hadd éljen.~ ~A fiatal 689 1, 14| tenni, amit akarsz, de el nem megyek innen, mert visszajönni 690 1, 14| Ah, bajtárs! Te azt nem tudod még. E két lelkes 691 1, 14| De mi azért föltétlenül nem hiszünk senkinek. A szabadság 692 1, 14| kell küzdenie.~ ~Ah, ez nem a szabadsághősök lelkesült 693 1, 14| élnek? A munka tisztessége nem látszik rajtuk. Ezek a világvárosok 694 1, 14| a nép embere egy arcot nem ismer közülök. Mikor előrohantak 695 1, 14| is megrettent előttük.~ ~Nem ez az óriás az, akinek ő 696 1, 14| húzta ki, sem lovához vissza nem sietett, hanem szívta tovább 697 1, 14| megszentelt helyen azért éppen nem voltak életbiztosítva; egy-egy 698 1, 14| bajtársak! Itt vagyok már, nem kell semmit félni! Mausmann 699 1, 14| publikumot. Ide Hans Sachs kell, nem Schiller. Aki a népet meg 700 1, 14| tovább a verseket; de már nem akarták hallgatni.~ ~"Le 701 1, 14| kötélrül leesett komédiáson, ki nem tud felkelni a földrül.~ ~ 702 1, 14| eléje állt, átölelte, és nem bocsátá.~ ~- Bajtársam, 703 1, 14| adj jelt a vérengzésre! Nem az a vér aggódtat, ami kihull, 704 1, 14| ami kikel belőle. Nekünk nem szabad egymást gyűlölnünk. 705 1, 14| gyűlölnünk. A te kardodnak nem szabad a mi népünk vérét 706 1, 14| Keresztények, szent szüzek, nem akarhatják, hogy az ő világi 707 1, 14| átkozott harca megkezdődjék. Nem; nem akarjuk, hogy ők mártírok 708 1, 14| harca megkezdődjék. Nem; nem akarjuk, hogy ők mártírok 709 1, 14| ez az állam vagyona. És nem fogják lerombolni. Nemsokára 710 1, 14| vallania nők előtt, hogy nem húzhat kardot a védelmezésükre. 711 1, 14| le magát, hogy az apácák nem nők, hanem valami olyan 712 1, 14| Amint Richárd e férfi nem tapodta küszöbön megállt, 713 1, 14| lelke felháborodott rajta.~ ~Nem várta azoknak válaszát, 714 1, 14| csorbult.~ ~Az óriásnak nem volt ideje még egyszer felemelni 715 1, 14| merre látott, hallgatva, nem kiabálva többé; még aki 716 1, 14| talált maga előtt, míg el nem fogyott előle minden élő 717 1, 14| vissza.~ ~Gyors lovának nem ért az egész csapat nyomába. 718 1, 14| megpillantá Editet.~ ~Hogy nem jön most szemközt még egy 719 1, 14| még e zsivaj jellegével nem volt ismerős, magától ki 720 1, 14| volt ismerős, magától ki nem lehetett találni, hogy mi 721 1, 14| végigrohanó böjti szél porfellege nem engedi kivenni a közeledő 722 1, 14| pofozkodik a levegőben, mintha nem értenének valami dologban 723 1, 14| Most azután Richárd igazán nem tudja, hogy mik ezek. Sorban 724 1, 14| karján keresztülkötve. Ez nem lázadó csőcselék.~ ~- Kik 725 1, 14| mester, olyan egyszerre nem is találta el rá a feleletet.~ ~ 726 1, 14| huszárcsapat. Körösztül csak nem repülhet rajtuk. Kénytelen 727 1, 14| Izzadt bele a homloka. Hiszen nem vezényelt ő csapatot máskor, 728 1, 14| nemzetőr-parancsnokságtól.~ ~- Nem ismerem azokat az urakat.~ ~ 729 1, 14| néz két különböző szempár. Nem kell elfeledni, hogy Goldner 730 1, 14| Ha ezzel a gondolattal el nem lett volna telve, bizony 731 1, 14| az őrségét mindenkinek át nem fogja engedni.~ ~Két jó 732 1, 14| ez ideig tanúsított. Mért nem vágott rögtön közbe? Minek 733 1, 14| Kedves jó kardom, ha te nem volnál az én utolsó, egyetlen 734 1, 15| melynek bezárt kapui talán nem is házakba, hanem katakombákba 735 1, 15| szól e kérdőjel?~ ~És ez nem a képzelet agyréme - ez 736 1, 15| jó, hogy sötét van, hogy nem látjuk az utcákat terítve 737 1, 15| tömege fogja körül. Őrtűz nem ég; ott is sötétség van 738 1, 15| holnap, holnapután aligha meg nem találom az elvesztett kezemet.~ ~ 739 1, 15| elvesztett kezemet.~ ~Társa nem tud lemondani arról a jó 740 1, 15| ifjú feje fölött zúgtak el. Nem esett semmi bajuk.~ ~Mindennapi 741 1, 15| magam. Minket aligha el nem árultak ezek az angyalok.~ ~- 742 1, 15| nappal minden órájában. Nem érintkeznek mással, mint 743 1, 15| mi embereinkkel. Idegen nem jár hozzájuk. Egyedül a 744 1, 15| kisasszonyt. A Brigitták pedig nem bajlódnak a politikával; 745 1, 15| megint rímeket gyártasz?~ ~- Nem árt az!~ ~- Háládatlan! 746 1, 15| minket; s a győztesek, ha nem találnak más tárgyat, a 747 1, 15| barátom. ~ ~- Már én azt nem látom - mondá rá Fritz; 748 1, 15| lépcsőn, melyen most lámpa nem világít, hanem maga a ház 749 1, 15| éjszakában. Sehol egy lámpa nem ég, s a kövezet minden utcában 750 1, 15| félve tekingetett széjjel: nem hallják-e meg a falak, a 751 1, 15| azoknak számára, kiknek nem tanácsos idebenn rekedni. 752 1, 15| Hozzájárulhatlan volt. Mindekkorig nem bírták őt a tervbe befonni. 753 1, 15| Jó szerencse, hogy még nem lehetett. Ma délután érkezett 754 1, 15| meg. Goldner beszélt vele. Nem tanácsolta neki, hogy éjjel 755 1, 15| kínjaiban.~ ~De abban ugyan nem gyönyörködhetett.~ ~Edit 756 1, 15| a méreg e közöny miatt. Nem állhatta meg, hogy egy hüllő 757 1, 15| ördögi rossz teremtés.~ ~Nem hat ennek a szívére semmi.~ ~ 758 1, 15| a szívére semmi.~ ~Edit nem akarta észrevenni, hogy 759 1, 15| mit csinál vele.~ ~Bizony nem reszketett annak a keze, 760 1, 15| Antoinette asszony azonban még nem végezte el utasításait.~ ~- 761 1, 15| megtetszett már a kolostori élet; nem érdekli más, nem vigasztalja 762 1, 15| kolostori élet; nem érdekli más, nem vigasztalja más, csak a 763 1, 15| mint aki küzd az álommal, s nem bír szempilláinak parancsolni 764 1, 15| És nagynénjei már ekkor nem néztek rá sem a gúny, sem 765 1, 15| Délig tudna aludni, ha föl nem keltenők, s este ilyenkor 766 1, 15| már alig tartható ébren. Nem érdekli sem munka, sem olvasmány; 767 1, 15| elsőszülötte! Ha pedig az anyjával nem találkozik, ha csapatjának 768 1, 15| találkozik, ha csapatjának nem akarja engedni, hogy az 769 1, 15| ezek itt benn estén túl nem tarthatják magukat. Éjjel 770 1, 15| holnapután reggel halva. Ha nem beszél vele: akkor holnap 771 1, 15| megölve. Nekem mindegy. Én nem kívánom neki éppen a vesztőhelyet, 772 1, 15| már előre.~ ~És Editnek nem volt szabad elárulni egy 773 1, 15| nyugalommal.~ ~És a leánynak nem volt szabad elárulnia rettegését. 774 1, 15| hideg kígyó nyúl arcához. Nem volt szabad felriadnia.~ ~ 775 1, 15| vén kocsis sánta és süket nem volna, őt is elvitték volna.~ ~ 776 1, 15| Hátha mégis? A gyanú nem alszik soha.~ ~Mikor aztán 777 1, 15| útitársnéjára.~ ~Az már aludt.~ ~Nem Edit szemei azok, amik álomra 778 1, 15| minden idegecskéje. Most már nem látta senki.~ ~Reszketve 779 1, 15| azt hiszik, hogy a bomba nem törheti keresztül. Az utca 780 1, 15| egészen megnyugtatá. Ez nem vak szerencse, ez gondviselés! 781 1, 15| kibe Edit belebotlott.~ ~- Nem, nem, bocsánat! - lihegé 782 1, 15| Edit belebotlott.~ ~- Nem, nem, bocsánat! - lihegé a leány, 783 1, 15| hogy egy ember életéről, nem, két ember életéről - ó, 784 1, 15| jönni velem a mamzel.~ ~Edit nem gondolkozott a válaszon.~ ~- 785 1, 15| kényre-kegyre átadta magát egy soha nem látott idegennek.~ ~A szűk 786 1, 15| beszélni, kisasszony?~ ~- Nem ővele, hanem azzal a nővel, 787 1, 15| mármost menjen ő előre.~ ~Edit nem tétovázott. Megindult a 788 1, 15| idáig elvezette, most be nem takarná fényes, bűbájos 789 1, 15| belépő leányra. Ez az arc nem szokta elárulni meglepetéseit. 790 1, 15| elárulni meglepetéseit. Ennek nem parancsolnak úrrá lett idegek.~ ~ 791 1, 15| szavadból olvasom, hogy te nem lehetsz más, mint Richárd 792 1, 15| halni irtóztató, soha ki nem engesztelhető halállal; 793 1, 15| kivégzik feljebbvalói; ha nem beszélhet vele, akkor alattvalói 794 1, 15| kreuzfidél mind a hárman. Nem szabad félni! Mikor legjobban 795 1, 15| káposztáskerteken át ott nem szököm ki az ostromvonalukon, 796 1, 15| bonmot-kat, tréfás adomákat, nem tudta felvidítani.~ ~- Jaj, 797 1, 15| fogja magát szedni, de csak nem bírta a parasztos kedvét 798 1, 15| Léni.~ ~- Majd mindjárt nem reszketek én, Frau Mám, 799 1, 15| Akarja-e, hogy danoljak?~ ~Nem is várta rá a feleletet, 800 1, 15| aggályosan Frau Bábi.~ ~- Nem ázunk el! - biztatá vidáman 801 1, 15| szólj bele mindenbe, Léni! Nem kell nekem semmi takaró, 802 1, 15| iparkodjunk, míg jobban elő nem kap.~ ~Még jobban siettek. 803 1, 15| nincsen-e kifáradva. Az nem szólt, csak inte, hogy menjenek 804 1, 15| Fiát, hazáját.~ ~Editet nem kellett kérdezni, hogy nem 805 1, 15| nem kellett kérdezni, hogy nem fáradt-e el. Ő járt legelöl, 806 1, 15| lerehenfeldi főutca torlaszánál nem volt senki, még őr sem.~ ~ 807 1, 15| Schwechat alatt volt; lovasság nem ostromol torlaszokat. Azonban 808 1, 15| palánkokból készült oldalfalakkal. Nem kellemes hely, de jó mély 809 1, 15| hely, de jó mély annak, aki nem akarja, hogy meglássák.~ ~ 810 1, 15| fű verte fel; hónapok óta nem járt itt eső.~ ~Egy helyen, 811 1, 15| temető, a csapat tanyája.~ ~- Nem csalódtunk. Most már, Frau 812 1, 15| látta őket közeledni, de nem kiáltott rájuk. Egészen 813 1, 15| olvasni, akkor meg éppen nem tudta őket a tűzbe vetni. 814 1, 15| borultabb lett utána.~ ~- Nem igaz! Nem lehet ez igaz! - 815 1, 15| lett utána.~ ~- Nem igaz! Nem lehet ez igaz! - kiálta 816 1, 15| mi az a hírlap! Hisz én nem tudok olvasni.~ ~- Hazudsz! 817 1, 15| Hazudsz! Gazember! Talán nem tudom, hogy három hónap 818 1, 15| azért tanultam olvasni. De nem mondom. Hanem megmondom, 819 1, 15| jelszót; azt még a városban nem tudhatta meg senki. Azt 820 1, 15| tudhatta meg senki. Azt még nem árulhatta el senki.~ ~Pál 821 1, 15| Mily hidegek arca, kezei! Nem is kérdezett tőle semmit.~ ~ 822 1, 15| Mintha azt hinné, hogy ez nem az. Talán van még más arc, 823 1, 15| Félt megtudni, ki ez.~ ~Nem szólt senki egy szót is, 824 1, 15| látta, így ölelte, hogy nem volt ura magának többé, 825 1, 15| ütni öklével.~ ~- És most nem parancsol nekem sem Isten, 826 1, 15| Hanem ez az örök anya néma, nem kiálthat! Tudták. Azt meg 827 1, 15| gázolni, testét szétdarabolni; nem kiálthat: "Fiam, segíts!" - 828 1, 15| kiálthat: "Fiam, segíts!" - De nem gondoltak arra, hogy minden 829 1, 15| fiúk hazajöttek. Csak te nem hallottál meg minket.~ ~- 830 1, 15| szerint. Akár tesz, akár nem tesz. Ha tesz, a vesztőhelyen, 831 1, 15| tesz, a vesztőhelyen, ha nem tesz, orgyilokkal. Már ki 832 1, 15| fegyvere. És a fiatal leány nem gondolkozik, mit tegyen. 833 1, 15| gondolkozik, mit tegyen. Nem sír, nem esik kétségbe. 834 1, 15| gondolkozik, mit tegyen. Nem sír, nem esik kétségbe. Vígságot 835 1, 15| megáldozták magukat, anyjuk nem sír utánuk, csak édes könnyeket.~ ~- 836 1, 15| fordulj!"~ ~A vén huszár nem szólt semmit, hanem futott.~ ~- 837 1, 15| az Isten.~ ~- Ti most már nem mehettek vissza a városba. 838 1, 15| a harcvonalból eltűnnöm. Nem jó volna-e velem jönnötök 839 1, 15| te el vagy árulva. ~ ~- Nem gondolok semmire. Nekem 840 1, 15| kihozom onnan a fiamat, ott nem hagyom nekik!~ ~Richárd 841 1, 15| miattam. Megfenyítenek, de meg nem ölnek. És azután jó helyen 842 1, 15| csendesen, de mind egyszerre, nem kiáltva, csak susogva egy 843 1, 15| megindult. Meghalt a trombitás, nem volt szüksége a csapatnak 844 1, 15| kedvetlenül. - Ez az eső nem jó nekünk. Azon az úton, 845 1, 15| Azon az úton, amin jöttünk, nem mehetünk vissza; az árok 846 1, 15| megakad az átkozott szeme. Nem azért mondom, mintha valami 847 1, 15| csatorna fenekén most már nem lehetett haladni; a jobb 848 1, 15| nagyon jó kedvük volt, s nem szomorodtak el a vénasszony 849 1, 15| szemmel tartják őket. Csak azt nem tudják, mit akar a Gibeon. 850 1, 15| Baradlayné még mindig nem értette ezt. Tagjait zsibbadás 851 1, 15| Palvicz Ottó visszatért. Nem lehetett Edittől többet 852 1, 15| nyert előttük, s többé be nem érik.~ ~- Remek leány! - 853 1, 15| neki, asszonyom.~ ~- Mért nem mondod: "anyám"?~ ~- Hadd 854 1, 15| mondanám önnek: "anyám" - már nem volna anyám, nem volna fia. 855 1, 15| már nem volna anyám, nem volna fia. Hagyjon meg engemet 856 1, 15| refektóriumában.~ ~Az egész személyzet nem hunyta le a szemét ez éjjel, 857 1, 15| estére megmondom, addig nem.~ ~Hallatlan elvetemültség!~ ~ 858 1, 15| Mikor a feddés, fenyegetés nem használt, a fenyíték került 859 1, 15| városon kívül csatangolt. De nem tudták belőle kivenni, hogy 860 1, 15| virgácsot, a flagellumot, de nem használt sem a vessző, sem 861 1, 15| idehurcolt?~ ~Azt persze nem mondták meg neki soha.~ ~ 862 1, 16| topázszínűvé!~ ~Csak egy felhőt nem tud a nap megaranyozni, 863 1, 16| győztes, azt mondhassák: "Nem én vagyok az!"~ ~Az ágyúdörejnek, 864 1, 16| takargatott, mely most talán nem is fáj még. Minden lépését 865 1, 16| vércseppjei után háta mögé, nem fognak-e azokról utána menni?~ ~ 866 1, 16| azokról utána menni?~ ~Hiszen nem messze kell már sietnie. 867 1, 16| visszhangzik az üres tornácon, de nem költ fel senkit.~ ~- Alfonsine! 868 1, 16| nyög fel a sebesült.~ ~Nem hallgat rá senki.~ ~Most 869 1, 16| Frigyes, a félkezű hős."~ ~Nem felel rá neki senki.~ ~Talán 870 1, 16| meghalni?~ ~Sóhaját, nyögését nem hallja már senki. Az imádott 871 1, 16| honn vannak.~ ~Csak számára nem akarnak honn lenni.~ ~Halálkeserűség 872 1, 16| gyehennatüzének.~ ~Ők itthon vannak, s nem nyitnak előtte ajtót.~ ~ 873 1, 16| Hallják nyögését, és nem irgalmaznak néki.~ ~Ó, a 874 1, 16| végig az utcákon.~ ~Sokan nem látják azt, akik ott elhullva 875 1, 17| a rettegés, az aggodalom nem úrkodnék minden ideg felett.~ ~ 876 1, 17| erkélyekről, ablakokból?~ ~Akkor nem irgalmaznak sem nőnek, sem 877 1, 17| Hiszen az egész idő alatt nem tett semmit.~ ~Csakhogy 878 1, 17| ami kedvesével, azt már nem bánja. Ha együtt meg kell 879 1, 17| nála nélkül éri baj, azt nem fogja túlélni.~ ~Ha Alfonsine-t 880 1, 17| ügyvédkedni fog érte; ha az nem használ; megvesztegeti tömlöctartóját, 881 1, 17| azután csak arra az egyre nem volt készen, amit látott.~ ~ 882 1, 17| lett volna.~ ~Jenővel pedig nem törődött senki.~ ~Észre 883 1, 17| vették, hogy van a világon; s nem is kérdezték, hogy micsoda 884 1, 17| lépcsőtől jobbra.~ ~- Ah! Ezt nem is tudtam - monda a kegyelmes 885 1, 17| annak saját magának.~ ~- Ő nem fog idejönni - sietett őt 886 1, 17| menni szállására; tovább nem maradhat itten. Ó, én tudom, 887 1, 17| szenvedélyesebben szólt:~ ~- De én nem engedem magamat tőled elszakítani; 888 1, 17| szenvedélyes szorítással. Most már nem ismert magára többé.~ ~Akkor 889 1, 17| Ki véd meg engem, ha ön nem?~ ~S itt arcát eltakarva, 890 1, 17| neked csak akarnod kell és nem esküdnöd.~ ~Azzal forrón 891 1, 17| volt-e ez vagy tünemény?~ ~Se nem való, se nem tünemény - 892 1, 17| tünemény?~ ~Se nem való, se nem tünemény - hanem komédia!~ ~ 893 1, 17| Alfonsine, midőn Jenőt elhagyta, nem sietett vissza a terembe, 894 1, 17| kereste fel soror Remigiát.~ ~Nem sok szavuk volt együtt.~ ~- 895 1, 17| hasztalan üldözte Baradlayt, nem bírta utolérni.~ ~- Küldött 896 1, 17| Alfonsine arcának most már nem volt szüksége a fehérítőre, 897 1, 17| legyen hinnem, hogy egy dolog nem változott meg: azon viszony, 898 1, 17| és ma között.~ ~A bárónő nem neheztelt a nyílt felszólításért, 899 1, 17| Változást e tekintetben nem tapasztalhatott, s ezután 900 1, 17| ragaszkodik önhöz, másra nem gondol; nekem pedig megtisztelő 901 1, 17| kedves Baradlay, hogy ön... Nem találja ki?~ ~- Nem képzelem, 902 1, 17| ön... Nem találja ki?~ ~- Nem képzelem, mit akar a bárónő 903 1, 17| akar a bárónő mondani.~ ~- Nem? Hm. Micsoda ön most, kérem?~ ~- 904 1, 17| azoknak az embereknek, akiket nem lát meg senki. Megbocsát 905 1, 17| Jenő ajkaiba harapott. Nem bírta e nőt megcáfolni. 906 1, 17| láncolta őt éppen ide, az nem engedte utat választani. 907 1, 17| választani. Érezte, hogy ez nem mentség.~ ~- Mint egyszerű 908 1, 17| felfedeznem. Egyik az, hogy ön még nem nagykorú; másik pedig az, 909 1, 17| gyűlölnek. Én pedig arra nem vagyok elég gazdag, hogy 910 1, 17| ajánlott összeköttetést. Én nem tűzök ön elé hétesztendei 911 1, 17| Jenőnek a vett leckéből nem volt mit visszaadni. Ezzel 912 1, 17| eltemetve lenni!~ ~S még csak nem is tudta magát ez asszony 913 1, 17| semmi."~ ~És a "semmi"-nek nem volt mit tagadni rajta.~ ~ 914 1, 17| jutni, hogy a múlt hónapban nem kapván meg az anyjától küldött 915 1, 17| másnak, se magának.~ ~Még nem ért rá körülnézni magát 916 1, 17| Rideghváry úr őméltósága keresi, nem akarja-e magát előtte eltagadni.~ ~ 917 1, 17| Hát csak hadd jöjjön. Nem lehet az elől elszökni.~ ~ 918 1, 17| hogy kézbesítsem neked. Nem olvasta a tartalmát senki. 919 1, 17| jár, s hogy veled eddig nem találkozott, onnan van, 920 1, 17| ahova neki okai lehetnek nem menni; de arról bizonyos 921 1, 17| menekült; ott lóval keresztül nem hatolhat. Anyád pedig itt 922 1, 17| Rendőrség, detektív, policáj még nem intézkedik. Az nem megy 923 1, 17| policáj még nem intézkedik. Az nem megy olyan hirtelen. Még 924 1, 17| mindenkit letartóztatnak, aki nem a legújabb közegek által 925 1, 17| Rideghváry -, hanem azért nem engedhetem, hogy atyád özvegye 926 1, 17| angolul. Emellett semmi baj nem érheti.~ ~Rideghváry olvashatá 927 1, 17| ez énbennem gyűlölséget nem hagyott. Meggyőződéseink 928 1, 17| ölni, ha kényszerűség, de nem gyűlöljük egymást. Én azért 929 1, 17| gyűlöljük egymást. Én azért meg nem feledkezem azon fogadásrul, 930 1, 17| családod tagjai közül, ki nem fosztott meg azon jogtul, 931 1, 17| érts. Semmi oly ügyedbe nem avatkozom, mely érzelem 932 1, 17| ember józan felfogással nem vetheti magát e felzúdult 933 1, 17| Hanem azért egy lángész nem lehet arra kárhoztatva, 934 1, 17| közé sem ide, sem oda fel nem esküszöl; hanem azért lelked 935 1, 17| röptét elzsibbadni engedned nem szabad. A szerencsés véletlen 936 1, 17| Európai magaslat az, melyhez nem csapkodnak fel a vármegyei 937 1, 17| Rideghváry úgy tett, mint aki nem is figyel szavainak varázshatására. 938 1, 17| feltörte azt a levelet, nem a pénz érdekelte jobban, 939 1, 17| Rangot, vagyont, születést nem számítok a boldogság tárgyai 940 1, 17| Plankenhorst Alfonsine-t, azt meg nem áldja sem Isten, sem anyád! 941 1, 17| menyasszonyául, csak Alfonsine-t nem.~ ~S mit vétett Alfonsine 942 1, 17| szavakat megelőzték.~ ~Az nem törődik anyja haragjával, 943 1, 17| Az erő vagy a gyöngeség? Nem gyöngeség-e a gyermek ragaszkodása 944 1, 17| ragaszkodása anyjához, s nem erő-e a férj szerelme nejéhez?~ ~ 945 1, 17| szerelme nejéhez?~ ~Hiszen te nem vagy már gyermek!~ ~Az a 946 1, 17| Ön most semmi! Ön egy nem látott ember! Ki adna önnek 947 1, 17| gerjedelmeiben sem innen, sem túl nem tudsz részt venni; kiknek 948 1, 17| foglalni el a pályát, melyen a nem hétköznapi emberek járnak.~ ~ 949 1, 17| van határozva, hogy győzni nem fog. Tisztelet az anyai 950 1, 17| Azonban hiába várt. Anyja nem jött el.~ ~Késő éjig fenn 951 1, 17| házmesterhez, megtudakolni, nem kereste-e őt ugyanazon asszonyság, 952 1, 17| utána a múlt éji órákban. Az nem jött vissza.~ ~Azután csak 953 1, 17| beálltak.~ ~Anyja csakugyan nem kereste őt többet. Azt vagy 954 1, 17| vagy kimenekült már.~ ~Nem nyughatott, míg magának 955 1, 17| magának efelől bizonyosságot nem szerez.~ ~Amint nagyvárosi 956 1, 17| szubalternus a büróséfjét nem háborítja többé a kávézásnál, 957 1, 17| hozzá a legelső kérdése:~ ~- Nem tud ön valamit az anyámról? 958 1, 17| gyöngéd célzást.~ ~- Ez nem fog méltóságod tudta nélkül 959 1, 17| annak köszönheté, hogy Jenő nem a fésülködőszobában rontott 960 1, 17| rárontott volna ott is.~ ~Nem is lehetne emberileg kívánni, 961 1, 17| iparkodott úgy tenni, mint aki nem érti, hogy mit akarnak tőle.~ ~ 962 1, 17| mint egy fakép.~ ~Alfonsine nem volt többé rábírható, hogy 963 1, 17| Eléggé sietek-e? ~ ~Ó, Jenő nem talált elég erős szavakat 964 1, 17| köd fekszik előtte, mely nem engedi, hogy tisztán ragyogjon 965 1, 17| erről semmit sem tud, az nem akarta, az nem örül ennek.~ ~ 966 1, 17| sem tud, az nem akarta, az nem örül ennek.~ ~És ő hozzájutott 967 1, 17| előle. Örül gyáván, hogy nem találkozott vele. Titokban 968 1, 17| nyomasztóbbá tette ez önvádat. Nem tudott honn maradni. Felkészült, 969 1, 17| valahová. Pedig ezen a napon nem sok szórakozás kínálkozott 970 1, 17| fojtott hangján az ifjú.~ ~Ó, nem az az alak állt előtte, 971 1, 17| elégedve szívével az ifjú. Nem jutott eszébe, hogy ez a 972 1, 17| égő, lázas csókját. Ó, ez nem olyan csók volt, mint azé 973 1, 17| oda, ahol te vagy. Miért nem parancsoltál velem?~ ~- 974 1, 17| parancsoltál velem?~ ~- Ó, fiam, én nem parancsolok. Én nem tanultam 975 1, 17| én nem parancsolok. Én nem tanultam azt. Könyörögni 976 1, 17| közéd és vágyaid közé áll. Nem akarlak én lebeszélni semmiről, 977 1, 17| kérlek!~ ~- Bocsáss meg érte! Nem akartalak keseríteni. Nehány 978 1, 17| még nincsen vége. Ó, én nem vagyok más, mint egy gyászoló 979 1, 17| vihar és a keselyűk. Ha el nem fogják, ha éhen nem vesz, 980 1, 17| Ha el nem fogják, ha éhen nem vesz, ha folyamok el nem 981 1, 17| nem vesz, ha folyamok el nem nyelik, talán a csatatérre 982 1, 17| nagyon fáj nekik a szívök, s nem tudják másként meggyógyítani.~ ~- 983 1, 17| mondom: fognak! De az nekik nem fog használni semmit. Csak 984 1, 17| meghalnak egy ütéstől, jó; ha nem, kapjanak másik ütést, és 985 1, 17| barátaid. A te pártfogóid. Nem szidalmazom őket, ne félj. 986 1, 17| Jobban szeretnek, mint én. Nem versengek velük. Nem, fiam! 987 1, 17| én. Nem versengek velük. Nem, fiam! Igazad van neked 988 1, 17| bámult maga elé. Ezt neki nem mondták elébb. Pedig bizony 989 1, 17| rájöhetett volna.~ ~- A kimenetel nem kétséges, bizonyos - folytatá 990 1, 17| megmaradsz. Két hatalom ellen meg nem állhatunk. Ha mind vasból 991 1, 17| mond neki; de való!~ ~- Nem magamért, nem testvéreidért 992 1, 17| való!~ ~- Nem magamért, nem testvéreidért könyörgöm 993 1, 17| végzetünk majd utolér. S ha utol nem érne, hidd el, szemközt 994 1, 17| Richárd bátyád nőtlen, nem marad utána senki. De Ödön 995 1, 17| borult anyja ölébe.~ ~- Én nem indulok el azon az úton.~ ~ 996 1, 17| legjobban szeretettet.~ ~Nem félt neki megmondani, hogy 997 1, 17| veled megyek.~ ~- Téged nem bocsátlak harcolni; te velünk 998 1, 17| álmodott boldogság képe.~ ~Nem felelt semmit, csak megcsókolta 999 1, 17| megcsókolta anyját. A kínált áron nem akart boldoggá lenni. Más 1000 1, 17| Más áron pedig a boldogság nem kínáltatott.~ ~- Siessünk