Rész, Fejezet

  1       1,      1|      túlcsapongó szeszélyeit, ezeket át kell élni annak, ki a közöny
  2       1,      1|           Kezdetnek jó. Innen lépjen át a lovassághoz; ott szolgáljon
  3       1,      1|             kór párázatával ragadják át dögvész idején. - Ah, Marie,
  4       1,      2|     választott búcsúmondatokat adott át a megboldogult nevében,
  5       1,      4|        közéjük rejtett lámpák azokon át vetnek alá ezerszínű világot,
  6       1,      4|          csak most kezdé a rostélyon át figyelmesen vizsgálni a
  7       1,      4|          volt mondva, hogy Leoninnak át kellett látni a rábeszélés
  8       1,      4|       lékeket vágtak a jégben, miken át a halakat ki szokták kanyarítani.
  9       1,      4|        merült a víz alá, úgy kutatta át tekintetével a hullámvilág
 10       1,      4|               a többölnyi mély vízen át s a vastag jégkérgen keresztül
 11       1,      4|             unszolták, hogy öltözzék át elébb a kozák őrtűz mellett
 12       1,      5|      elmenetelekor két aranyat adott át a főpincérnek, meghagyva,
 13       1,      6|         fognánk nevezni.~ ~- No, ezt át fogom neki adni - szólt
 14       1,      7|            Üdvözletemet, kérem, adja át a bárónőnek.~ ~Azzal meghajtotta
 15       1,      7|         cselédszobákhoz vezető ajtón át távozzék el.~ ~Azt az ajtót
 16       1,      7|         eljegyzésük csókváltása.~ ~- Át fogja ön adni e levelet
 17       1,      9|       előttem. Érted-e, mit engedtem át ez órában neked?~ ~A leány
 18       1,      9|         bűvös szikra egyszerre ütött át idegeiken.) Azután egy kis
 19       1,     12|          sietve! A félig nyílt ajtón át látszik szuronyaik villogása,
 20       1,     12|           jobb kezéből baljába kapta át kardját.~ ~- Én! Önt!~ ~
 21       1,     13|             és delej és fény hatotta át az egész világot. Minden
 22       1,     13|              egyszerre napfény derül át a boldog városon, ezernyi
 23       1,     14|             is ott izzott egész éjen át a tüneményes kép. Egy kép,
 24       1,     14| körvonalaikban kitűnni, akként látta át lassankint a fiatal aulavezér
 25       1,     14|       feluszított csorda ez!~ ~Amint át lett hidalva a pálinkától
 26       1,     14|        egyedül a nyitva maradt ajtón át kapott világosságot.~ ~Amint
 27       1,     14|          azon keresztül a rácsozaton át még egyszer megpillantá
 28       1,     14|       kapunak az őrségét mindenkinek át nem fogja engedni.~ ~Két
 29       1,     15|          Szívét villanyos öröm járta át. Éppen a feje fölött voltak
 30       1,     15|                 És erőszakosan fonta át karjaival a hölgy térdeit.~ ~
 31       1,     15|       lerehenfeldi káposztáskerteken át ott nem szököm ki az ostromvonalukon,
 32       1,     15|                 Hogy eresztette őket át az őrszem?~ ~- A jelszót
 33       1,     15|      emelkedett föl. Egy gyaloghídon át kellett menniök a túlsó
 34       1,     16|      menekültek a nyitott házkapukon át rokonaikhoz, ismerősökhöz,
 35       1,     17|              dicsőség nagyobb részét át lehetne engedni meghalt
 36       1,     17|             annál görcsösebben fonta át karjaival Jenő vállait.~ ~
 37       1,     17|      Antoinette asszony termébe tért át.~ ~Alfonsine a levéllel
 38       1,     17|      útlevelet; ha eljön hozzád, add át neki, ezzel bizton kijuthat;
 39       1,     18|            folyáson igyekezve úsznak át a lovak.~ ~Ha valaki nézné
 40       1,     18|           munka. Egyenkint vonszolni át minden ijedező, kapálózó
 41       1,     18|           úgy csattogott. Így vittek át minden lovat.~ ~No, ezt
 42       1,     18|                   Igazad van. Jobbra át!~ ~- Balra át! Indulj!~ ~
 43       1,     18|            van. Jobbra át!~ ~- Balra át! Indulj!~ ~A két vezér a
 44       1,     18|          Holnap folytatjuk! - kiálta át Palvicz Ottó.~ ~- Ott leszek! -
 45       1,     18|          tarlókon, szántott földeken át, hogy a hab csorgott a lovakról
 46       1,     18|            Még találkozunk! - kiálta át a túlsó partra.~ ~- Keresni
 47       1,     18|              Richárd. - Aztán jobbra át!~ ~- Hová? - kiálták azok
 48       1,     18|              Bátyád fut a Kárpátokon át üldözve, kergetve; lába
 49       2,     19|          hegy meredekének fel törnek át rajta - Szolnoknál átúsztatnak
 50       2,     20|        keresztülment azon. Alig adta át magát a nyugodalomnak, már
 51       2,     22|             parlamentírozunk. Jobbra át! Takarodj! Vigyétek, verjétek
 52       2,     22|            az olasz légió tömegestül át fog térni, mihelyt alkalma
 53       2,     22|     tokánynak, bőrét bakancsnak adja át, társai engedik őt menni
 54       2,     24|          arcát valami tűzpír futotta át e vallomásnál.~ ~- Mindent
 55       2,     24|            mert Debrecenbe költözött át, valamit szállított a ti
 56       2,     25|            mint egy zöld templomíven át, engednek a sziget belsejébe
 57       2,     25|        valaki egy ellenséges vidéken át küld, úgy írják, hogy azt
 58       2,     25|           hogy valami olyat ne adjon át, amiből Aranka valami bajt
 59       2,     25|           telehold a magas ablakokon át a rámák kísérteteit eleveníti
 60       2,     25|        arcképet, más tárgyra vonulva át ezüst világával; az visszasüllyedt
 61       2,     26|           Talán sok álmatlan éjfelen át szokott ő e néma világgal
 62       2,     26|          csavarta, hogy üveghengerén át már égő veres füsttel lobogott
 63       2,     27|            hanem avégett, hogy télen át a szőlő s némely eltett
 64       2,     27|           alá. Hatezer lengyel gyütt át hozzánk; lengyel mind lovas;
 65       2,     27|         féltében menekült az ablakon át.~ ~Ádám úr egyet csóvált
 66       2,     28|                hogy utoljára Zebulon át kezdte látni, hogy biz az
 67       2,     29|      paliszádsor mögött, a Lánchídon át Budára, dobszó, trombitahang
 68       2,     30|            miért tódult fél századon át kétmillió harcos szárazon
 69       2,     30|     sorakozva tódult elé a sikátoron át, s azon pillanatban, midőn
 70       2,     30|         Hitték, hogy a golyó nem tör át a falon. És gyönyörködtek.~ ~
 71       2,     30|            Duna-parti keresztházakon át.~ ~Ezeknek a védelmére a
 72       2,     30|              az ember az őrszemeiken át ne szökjék, mert az az egy
 73       2,     30|           meghívásnak.~ ~- Nézzen ön át a pesti Duna-sor házaira.
 74       2,     30|          bombák a pincéig szaggatták át szakaszait, s annak most
 75       2,     30|        szomszéd ház égése nem hatott át a deszkalabirinton.~ ~Egy
 76       2,     31|             Én a lábtón, te a kerten át. Barrière a sánc. Amelyikünk
 77       2,     31|             a létra tetejére lódítja át magát, s onnan kiált Ödönre
 78       2,     32|              hírével vissza! Szüless át egy másik csillagzatba,
 79       2,     32|             gyermeket Bajcsikné adta át önnek; a neve Károly, nyakába
 80       2,     33|           félkörű szivárványt hidalt át. A belső, fényesebb félkörön
 81       2,     33|               melyet együtt élvezett át a fényes idegen urakkal,
 82       2,     33|              sereget" a Thermopülain át tovább...~ ~És nem akadt
 83       2,     34|             ellenséget nem ereszteni át a Tiszán. Ez volt az ő feladatuk.~ ~
 84       2,     35|            átadta Ödönnek az ablakon át, s eltávozott.~ ~Ödön asztalához
 85       2,     35|         kérdezte, hogy kinek nyújtsa át az útlevelét.~ ~Sokan voltak
 86       2,     35|            láthatá a deszkahasadékon át, hogy az őr mozdulatlanul
 87       2,     35|           keresztülfúrta magát. Azon át a hevenyészett szárnyékba
 88       2,     36|            Váradig a belényesi erdőn át. Lefejtem a dolmányomrul
 89       2,     36|              lába az év három szakán át vízben úszik, mikben csónakon
 90       2,     36|          értek, melyről híd vezetett át az északi partra, melyen
 91       2,     36|            mint egy zöld templomíven át, engednek a sziget belsejébe
 92       2,     36|             s a kivilágított ablakon át egy tekintetet vetett annak
 93       2,     39|        keblére Aranka, s némán öleli át karjaival, mintha azt hinné,
 94       2,     39|        átvillanyozott mosoly rebbent át a két hölgy arcán. Csak
 95       2,     41|            fal, amelyen a kopogtatás át ne hallassék.~ ~Mikor aztán
 96       2,     46|           Edit kisasszony! Nem látom át, miért ez önfeledtség, ez
 97       2,     49|         irány jellemzővé idomíthatja át.~ ~"Magam is ilyen önfejű
 98       2,     49|         Palvicz Károly bámulva vette át a levelet, melyben a pénz
 99       2,     49|         hátrahagyott névjegyet adott át neki, melyre ez volt írva:~ ~
100       2,     49|       kerepesi temetőből, s vitettem át a családi sírboltba.~ ~-