Rész, Fejezet

 1       1,      1|          kezét, s azt kérdezé:~ ~- Való ez?~ ~Az orvos szigorú arccal
 2       1,      1|    kíméljen semmi költséget. Hozzá való férj hiszen termett elég.
 3       1,      2|         éppen a léleknek a testhez való viszonyát deríté ki a hallgatók
 4       1,      3|            a külön alakú poharakba való borokat, s a vendég urak
 5       1,      4|           de anyám kívánsága elébb való.~ ~- Jó, ez hát kárba veszett.
 6       1,      4|          táskájában valami elvinni való pecsétes levél. Őt magát
 7       1,      5|           megy? No, már ugyan mire való ez a bolondság?~ ~A tiszt
 8       1,      5|                 Ah! 'sz nem nekünk való a! Sintérnek való a! Felültem
 9       1,      5|           nekünk való a! Sintérnek való a! Felültem rá alig szorítottam
10       1,      5|   megroggyant alatta. Csak ránézni való állat az, nem ráülni való.
11       1,      5|          való állat az, nem ráülni való. Kidobtam gazdástul együtt
12       1,      6|  fumigálásnak. Másképpen kellett a való felismerésére vezetni a
13       1,     10|         diametraliter ellenkezik a való igazsággal. És ez óriási
14       1,     10| lehetetlenség marad a hallottakban való kételkedés.~ ~- Hogy van
15       1,     10|            szép arcokkal; szeretni való szívekkel. Te is rátalálsz
16       1,     11|        mikor három már bálba járni való, férjhez adni való; aztán
17       1,     11|           járni való, férjhez adni való; aztán a nagyságos mama
18       1,     11|         különbséget, ami a vélt és való sorozat között előállt.~ ~
19       1,     13|       Azonban nem volt válogatásra való idő. Az utca túlsó végéről
20       1,     14|           medrébe. Nincs veszíteni való pillanat; rögtön sietnünk
21       1,     15|            két lámpás is csak arra való, hogy még sötétebbé tegye
22       1,     15|       abban fiatal leányok számára való öltözéket. Volt ott több
23       1,     17|         Eszméi kóvályogtak vele.~ ~Való volt-e ez vagy tünemény?~ ~
24       1,     17|         hideg csillagmagaslatáig - való volt-e ez vagy tünemény?~ ~
25       1,     17|            vagy tünemény?~ ~Se nem való, se nem tünemény - hanem
26       1,     17|       ajánlat a Baradlay családdal való összeköttetés. Ez ellen
27       1,     17|      rábeszélje csapatjával együtt való hazatérésre.~ ~- És rábeszélte?~ ~-
28       1,     17|         távol marad. Ami feloldani való viszonyod van, azt oldd
29       1,     17|         azt oldd fel, ami megkötni való van, azt kösd meg végképp.~ ~
30       1,     17|           amit anyja mond neki; de való!~ ~- Nem magamért, nem testvéreidért
31       1,     18|         Most aztán nincs tanakodni való idő.~ ~Hogy utat veszítsen,
32       1,     18|          Ez volt aztán a pogánynak való munka. Egyenkint vonszolni
33       1,     18|                Hát valami embernek való eledel nincs-e itt?~ ~A
34       1,     18|          eltéve. Émelygős, lenézni való eledel. De most az is vendégség
35       1,     18|     történt, azt újra átérezni nem való a mi nyugodt idegeinknek.~ ~
36       2,     20|         Bolond világ ez, nem neked való. Köszönöm én a nagyságos
37       2,     20|          kis alkörmösért a tortába való cukorjéghez, hol egy kis
38       2,     20|             de most egy elveszteni való percünk sincs.~ ~- Jaj,
39       2,     20|    veszekedni! Ez éppen Zebulonnak való mulatság volt. Azt hitte
40       2,     20|       szeretné megtudni, hogy mire való az a lénia, amit odatettek
41       2,     21|           Most aztán egy tanakodni való pillanat sem volt, ha a
42       2,     22|            s nagyon kevés embernek való tápszert hagyott hátra maga
43       2,     22|       ötven meggyalázó, parasztnak való, soha el nem felejthető
44       2,     23|      eltompul, a fegyver csak ütni való; mint fejszeütések hangja
45       2,     24|        hogy a feje még mindig arra való, hogy visszaemlékezzék.
46       2,     24|          ön minden veszélyen kívül való, csak tompa ütést kapott,
47       2,     26|              Az lehetetlen!~ ~- Az való - monda Rideghváry.~ ~Most
48       2,     26|          monda kemény hangon -, ez való, amit mondok. Oly hírnök
49       2,     26|         felkapott étszer pedig nem való volt arra, hogy akár mást,
50       2,     27|      hajdúnét. Közbe pedig levesbe való tésztát metél roppant öreg
51       2,     27|                 Ej, nem asszonynak való ezt hallani! - utasítá el
52       2,     27|        előadja.~ ~- De nem nevetni való ez, kedves baratocskam,
53       2,     28|          kebléből az üldöztetéstől való félelem, hogy helyt adjon
54       2,     28|          nem nagyon mutatta iránta való tiszteletét.~ ~- Á! A tekintetes
55       2,     28|              Egynapi meggondolásra való időt kért magának e tárgyban
56       2,     28|   méltóságos urat, hogy Zebulonnal való találkozását mesélte el
57       2,     28|         Akkor éppen nagyon nevetni való idők jártak.~ ~ ~ ~
58       2,     29|           Hagyjon fel a paripámról való gondoskodással, édes földim.
59       2,     30|      állani tehetős. Egy éjszakára való játék az újabb kor hadászatának,
60       2,     30| hadászatának, s mégis egy századra való pusztulás a győztesnek.~ ~
61       2,     30|      néppel, hogy az égboltozatról való fogalom csak mese; nem firmamentum
62       2,     30|         esett, ahol a traverzekhez való gyapjúzsákok voltak lerakva,
63       2,     31|            megsértett testvéreknek való, akik egymást szeretik,
64       2,     31|       bátorságnak tőled. Nem neked való a harci munka. Durva férfiaknak
65       2,     31|            munka. Durva férfiaknak való az, kik egyébre jók nem
66       2,     32|      ringatod jobban, te akasztani való hóhér!") - hát ez egy jómódú
67       2,     32|      gyermeknek?~ ~- Hát az égetni való rossz kölyke, annak is maga
68       2,     33|        temető meg egy ezer emberre való új kórház jelölte.~ ~Ez
69       2,     33|            hogy egészen e világból való veszedelem fenyegeti, s
70       2,     34|            fővel hallgatá Istennel való beszédét.~ ~"Ó, mert ha
71       2,     36|   pusztaságban.~ ~Az utolsók közül való ugyan, akik iránt valami
72       2,     36|        vagyok, azóta még elmulatni való nyár rám nézve nem volt.~ ~-
73       2,     36|           nem okos ember gyomrának való. Majd segítek rajta. Két
74       2,     36|      duzzadt az egész expedícióhoz való élelmezés.~ ~- Soká kerültem
75       2,     36|         fel elébb?~ ~- Isten ellen való vétek lett volna. Ön otthon
76       2,     39|            meg? Kinek van beszélni való szava e pillanatban? Ki
77       2,     45|             Ír! Megszabadult!~ ~Ez való. Ez nem álom.~ ~És a levéllel
78       2,     47|       tette, mert Edit egy váltani való ruhát sem hozott el Plankenhorstéktól.~ ~
79       2,     48|        ugyanazon edényben a húshoz való mártást; azt is félretette
80       2,     48|        Vegye kezébe a hitelezőivel való egyezkedést. Egypár ezer
81       2,     49|     felnyitni, s aztán a nem hozzá való kulcs tollát beletörte.~ ~
82       2,     49|    világosítani, mi e rejtélyből a való.~ ~Nyomozta ismét az eltűntet,