Rész, Fejezet

 1       1,      1|    tekintetes és nemzetes uraságok, kik a hosszú címerterem hármas
 2       1,      1|          ragyogó aranyos kétröpűek, kik a mai ünnepélyes napra messze
 3       1,      4|      tündérei is vannak e teremnek, kik egymást keresik, kik egymásra
 4       1,      4|      teremnek, kik egymást keresik, kik egymásra hajolnak, suttognak,
 5       1,      4|            Futárokat küldött előre, kik friss lovakat és kocsist
 6       1,      4|        halászok rögtönzött kunyhói, kik ez évszakban tokot és vizát
 7       1,      6|    háziasszonynak és kisasszonynak, kik azonnal konstatálták, hogy
 8       1,     11|     alázatos udvarlói csoportjától, kik közt beszédes szerepet vitt
 9       1,     11|     oppozicionális fiziognómiakkal, kik nekünk ismeretesek, de idegenek.~ ~
10       1,     11|             emberekkel találkozott; kik vagy mély főhajtással üdvözlék,
11       1,     11|         megjelent megyei kurucokra, kik idejöttek ellenségük diadalához
12       1,     11|    Rideghváry az elsők között volt, kik Ödönt hálálkodásaikkal üdvözlék.
13       1,     11|          sárban meghurcolt címerek, kik közt előcsahos a huzavona
14       1,     11|      Rideghváry úr korteshada közé, kik csak egyenesen behajtattak
15       1,     12|      férfialakok társaiktól ápolva, kik széttépett zsebkendőkkel
16       1,     13|           maradni? Voltak félénkek, kik a futást tanácsolták, s
17       1,     13|     tanácsolták, s még félénkebbek, kik nem mertek a futáshoz kezdeni.
18       1,     13|      bátraké - a félénkeké a pálma, kik rettegnek, reszketnek a
19       1,     13|           oly nagy emberek bukását, kik egy halhatatlansággal emelkedtek
20       1,     13|           ama fényes alakok között, kik egymást felváltva szólnak
21       1,     14|           érintkeznének azok közül, kik hajdani környezetüket képezték,
22       1,     14|           őt látni. Többen vagyunk, kik összeszólalkoztunk, hogy
23       1,     14|            azon szűz alakok között, kik a halálvonagló apáca körül
24       1,     14|           nem lázadó csőcselék.~ ~- Kik vagytok? - szólítá meg a
25       1,     15|          velünk csinálni a győztes, kik mindenütt oly kiváló szerepet
26       1,     15|           és talán mások, ki tudja, kik laknak itt, azt tehetnék
27       1,     15|         titkát ravasz úrhölgyeknek, kik szerelmest játszanak, szabadsághősnéket
28       1,     15|           tömve voltak lövészekkel, kik nesztelenül rejtőzködtek
29       1,     15|        csoda módon megszöktetnek, s kik gyalog, sárosan, rongyosan,
30       1,     15|             megyünk, mint kufárnők, kik enni-, innivalót árulnak.~ ~-
31       1,     17|       titkár, mint más tiszttársai, kik ezt az utat követték. Vagy
32       1,     17|        Egyike a golgotai alakoknak, kik ott roskadoznak a keresztfa
33       1,     17|             a csapat? Gyermekekből, kik anyjaiktól megszöktek, és
34       1,     17|       megszöktek, és családapákból, kik nőt, gyermeket elhagytak.
35       1,     17|             őket megfenyítette.~ ~- Kik azok?~ ~- A te barátaid.
36       1,     17|         nekik. Mi őrjöngők vagyunk, kik egy semmiért, egy gondolatért,
37       1,     17|        boldog ember! Eredj azokkal, kik most elindulandnak a minden
38       1,     17|            szíved van. Azok között, kik hozzád mint nagy, hatalmas
39       1,     18|             Mint a hajótörötteknél, kik egy tutajon menekülnek a
40       2,     19|       gyógyszerészek a csapatoknál, kik papirosbul készítettek gyutacsokat,
41       2,     20|           vitéz, verekedő kortesek, kik önként elmennek szabadcsapatot
42       2,     20| reakcionárius izgatók jelentek meg, kik magukat pánszláv fanatikusoknak
43       2,     20|  megtudhatta azoktól a vendégektől, kik hozzá jártak, s mind e tudományt
44       2,     20|        belecsempészi valahogy, hogy kik jönnek, hányan, és meddig
45       2,     20|          ezektől az idegen fiúktól, kik messze földről eljöttek
46       2,     21|  tűzszekereket.~ ~Akkor aztán, mint kik munkájukat bevégezték, csendes
47       2,     23|           És azután a véres alakok, kik tíz-tizenkét sebbel elborítva
48       2,     24|           sorban a csata áldozatai, kik a malom közelében elhullottak.~ ~
49       2,     27|          irigyelhetnek az angyalok, kik mint tudva van, sohasem
50       2,     27|           most már fordult a kocka; kik voltunk alul, vagyunk felyül.
51       2,     27|          árulók, incselkedők pedig, kik az ellenséggel cimboráztak,
52       2,     27|            ellenséggel cimboráztak, kik áskálódtak, leskelődtek,
53       2,     28|      például az olyan képviselőket, kik nem jöttek el a debreceni
54       2,     29|           mégis akadtak kíváncsiak, kik leeresztett ablakfüggönyök
55       2,     29|         huszárok lovainak lábaihoz, kik Pest utcáin végigrobogtak!~ ~
56       2,     30|        higgadt, tisztes férfiaktól, kik bizony meggondolják, amit
57       2,     30|    angyalokat nem küld le hozzátok, kik azokat lábnyomaikkal elfedezzék".~ ~
58       2,     30|             lehet olyan embereknek, kik sarkantyút viselnek a lábukon
59       2,     30|             ugyanannyi ember lakja, kik egymáshoz összejárnak.~ ~-
60       2,     30|            két tündérvilági dzsinn, kik égő csillagokat tépnek le
61       2,     30|     ezerszeresen csattog a fegyver, kik egymáson henteregnek a háztaposó
62       2,     30|        várőrség legvakmerőbbjeinek, kik derekukra hurkolt köteleken
63       2,     31|     omladványain kell felhatolniok; kik a nagy köröndre másznak
64       2,     31|            hadsereg legbátrabbjait, kik akarnak önkéntesül csatlakozni
65       2,     31|           megtagadni olyan emberek, kik derék katonák voltak, más
66       2,     31|         magad azon önkéntesek közé, kik szuronnyal kezükben fogják
67       2,     31|           Durva férfiaknak való az, kik egyébre jók nem vagyunk.
68       2,     33|         történelem óriási alakokat, kik e szót kimondták. De azok
69       2,     34|    Magyarországon természettudósok, kik az akkori melléknapot leírták
70       2,     36|             sem hallgatott volna, s kik most előre-hátra hajtják
71       2,     36|           még hét sátoralja magyar, kik otthon maradtak a régi hazában,
72       2,     36|            Álmainkat magyaráztuk!~ ~Kik? - Mind!~ ~Csak az a különbség,
73       2,     38|  felhajhászva.~ ~Százan meg százan, kik most boldog emberek, egy
74       2,     38|          figyelmes életírói voltak, kik nem hagytak feljegyzetlen
75       2,     39|             kezdik beszédüket; mint kik folyvást egy tárgy után,
76       2,     43|          látni azokat az embereket, kik bennünket megtámadtak, kigúnyoltak,
77       2,     43|           megtámadtak, kigúnyoltak, kik elpusztításunkra összeesküdtek.
78       2,     48|            azon szegény emberektől, kik az én becsületemben bíztak,
79       2,     48|            én becsületemben bíztak, kik hittek szavamban, egy fillért