Rész, Fejezet

2001       2,     39|              bölcsőjéhez, s csitítva inté, hogy most pisszenni sem szabad!~ ~
2002       2,     39|                     s a három lyukról azt, hogy "honnan".~ ~A csendőr nem
2003       2,     40|             kedvesét, rangját, dicsőségét, hogy velem jöjjön. Miért kellett
2004       2,     40|                  nem űztem őt oda. - Igaz, hogy nehéz szó volt, amivel elbocsátám: »
2005       2,     40|                  akartad veled ismertetni, hogy holtod után is megverhetsz
2006       2,     40|                    a tanúm. Nem tudtam én, hogy ez így fájni fog."~ ~És
2007       2,     40|     elrejtenivalója volt abban a titokban, hogy egyik sem híresztelhette
2008       2,     40|          kárhoztató szava e tények felett, hogy a megtörténtet és meg nem
2009       2,     41|              Megbocsáss, türelmes olvasóm, hogy ennyi abécére tanítalak
2010       2,     43|             baronesse-nél?~ ~- Azt mondja, hogy legsürgetőbb beszéde van
2011       2,     43|               tábornagy úr; ma tudtam meg, hogy ön föl fog mentetni Magyarország
2012       2,     43|            felvilágosítani róla a világot, hogy az nem a kormánypolitika
2013       2,     43|                köszönöm!~ ~- Előresiettem, hogy önt jókor értesíthessem.
2014       2,     43|            tűzrakásban. Valóban szükséges, hogy legyenek ilyen lények a
2015       2,     43|                     Én büszke vagyok arra, hogy gyűlöletem álmait én álmodtam.~ ~-
2016       2,     43|                    én álmodtam.~ ~- És jó, hogy van egy félőrült ember,
2017       2,     43|                   testvérét lelövetni; jó, hogy van ilyen ember, aki az
2018       2,     43|                  Mondja neki, parancsolom, hogy ma 12 óra előtt minden hadbíró
2019       2,     43|                    felejtse ön, tábornagy, hogy ez az egy ember több kárt
2020       2,     43|                 nekünk, mint mások ezeren; hogy úgy gázolt legjobb hőseink
2021       2,     43|                   mint az öldöklés démona. Hogy még a haditörvényszéknek
2022       2,     43|                Coriolan a volskusokhoz. És hogy a leghatározottabb ellenség,
2023       2,     43|       Alfonsine-nak megvolt az a gyönyöre, hogy egy hosszú névsorban olvashatta
2024       2,     43|                  napokban híre futamodott, hogy szállására tolvajok törtek
2025       2,     43|              felköltik... Megmondják neki, hogy nézze meg még egyszer, milyen
2026       2,     43|            sírásónak a halotthordó. Tudta, hogy most ébren és otthon találja.
2027       2,     43|             helyezkedett, s beszélt arról, hogy milyen hideg van ma reggel.~ ~
2028       2,     43|                    városra. Tán azt várta, hogy egyszer csak e párázatból
2029       2,     44|                  előresietett.~ ~Jólesett, hogy nem volt útitársa, az első
2030       2,     44|              keresztülfurakodni a tömegen, hogy első lehessen, ki a pályaudvarból
2031       2,     44|             Nagyobb fájdalom volt az, mint hogy könnyei lehettek volna.
2032       2,     44|               volna. Nagyobb rémület, mint hogy mozdulatot engedett volna.~ ~-
2033       2,     44|                  Özvegy vagy. Tudod-e már, hogy mi ez a fájás? Ami nekem
2034       2,     44|                    azért sietett úgy haza, hogy lássa őt is a földön fetrengeni,
2035       2,     44|                  Gondolj rá, te nyomorult, hogy a leggyalázatosabb halállal
2036       2,     44|                 amit emlegetni is szégyen! Hogy most, e percben ott ásnak
2037       2,     44|                 taposnak a fejére anélkül, hogy valaki egy imát mondana
2038       2,     44|             Nagyobb fájdalom volt az, mint hogy szavai lehettek volna.~ ~-
2039       2,     44|                   órát arra használta fel, hogy elővette százhúsz legfőbb
2040       2,     44|              Teljhatalma volt rá.~ ~Nem is hogy büntetéseiket átváltoztatta,
2041       2,     44|                      Tehát maradunk annál, hogy Bécsbe. A tábornagy úr,
2042       2,     44|                    adott, azt izeni önnek, hogy ha Bécsbe feljut, legelső
2043       2,     44|             hallottam, csak azt nem tudom, hogy a német és magyar név...~ ~
2044       2,     44|              filológiai oktatásokat, hanem hogy hallgasson rám.~ ~Azzal
2045       2,     44|              Csaknem kiszalasztá a száján, hogy hisz ez szőke fürt; Ödön
2046       2,     44|       Alfonsine-nak?"~ ~A harmadik meg az, hogy "Hol fogja ő megtalálni
2047       2,     45|                  mintha azt kívánná attól, hogy az is olvassa el. És végre
2048       2,     46|                elrémülést; csak azt látta, hogy Edit az öröm kétségbeesésével
2049       2,     46|              Alfonsine meggyőződik felőle, hogy ez csakugyan élő ember és
2050       2,     46|                       Hanem még ezután is, hogy Edit Richárd kebléről lebontakozik,
2051       2,     46|                   el volna nála határozva, hogy azt soha többé el nem ereszti.~ ~
2052       2,     46|                 Azt is hiszi kitalálhatni, hogy Alfonsine miért oly sápadt.~ ~
2053       2,     46|                 visszaadta, lelkemre köté, hogy legelső kötelességemnek
2054       2,     46|                Hiszen megtörténik sokszor, hogy a földből visszaüt a villám
2055       2,     46|                   vele.~ ~És ő most látja, hogy mit cselekedett.~ ~Mániákus
2056       2,     46|                     mert nem érte be vele, hogy ott feküdjék a koporsóban,
2057       2,     46|                 koporsóban, azt is akarta, hogy halva feküdjék ott.~ ~És
2058       2,     46|             Plankenhorstnéra került a sor, hogy helytálljon. Neki hidegvére
2059       2,     46|              elvégezhetem. Ön tudni fogja, hogy másfél év előtt Edit kisasszonyt
2060       2,     46|          határozunk felőle. Azt megítélni, hogy jövendő sorsa miként intézessék,
2061       2,     46|                   soha. Vagy azt hiszi ön, hogy tizenöt évig hagytuk volna
2062       2,     46|            Gondoskodva van róla, kedvesem, hogy ön el ne mehessen cselédnek;
2063       2,     46|                   cselédnek; higgye el ön, hogy igen jó gondviselés alatt
2064       2,     46|            menyegző előtti napon elmondom, hogy én megszöktem egyszer a
2065       2,     46| Brigitta-kolostorban, tudja soror Remigia, hogy megszöktem, és kedvesemnél
2066       2,     46|                      Akarja ön, asszonyom, hogy e verések nyomait más is
2067       2,     46|                   ezt a gyávát! Aki tudja, hogy menyasszonya egy éjt a kaszárnyában
2068       2,     46|                 ütöm arcul az oltár előtt, hogy elmúlik a kedve örökre szemébe
2069       2,     46|                bámulta e csodatüneményt.~ ~Hogy rágalmazza önmagát! Hogy
2070       2,     46|                   Hogy rágalmazza önmagát! Hogy keríti magát körül a gyalázat
2071       2,     46|               Richárd tudja azt legjobban, hogy ez nem igaz. Igaz, és mégsem
2072       2,     46|                Igaz, és mégsem igaz. Igaz, hogy ott volt kedvesénél; de
2073       2,     46|                     hanem kétségbeesésből, hogy életét megmentse annak.
2074       2,     46|                     akarata.~ ~Érezte már, hogy ezzel a leánnyal nem bír,
2075       2,     46|                  ezzel a leánnyal nem bír, hogy ez erősebb, mint ők valamennyien.
2076       2,     46|             erősebb, mint ők valamennyien. Hogy ők csak démonok, de ez maga
2077       2,     46|                     Vagy merje ön tagadni, hogy ön Pesten egy gyermeket
2078       2,     46|                 magához. És akkor elmondá, hogy van egy fia, kit régóta
2079       2,     46|                  anyja elveté. Rám hagyta, hogy keressem azt fel. Felfogadtam
2080       2,     46|                 azt fel. Felfogadtam neki, hogy felkeresem, és gondját fogom
2081       2,     46|                ijedten hátrált leánya elé, hogy eltakarja azt, és sápadtan,
2082       2,     46|                    haldokló ellenfelemnek, hogy gyermeke anyjának nevét
2083       2,     46|                     akinek ön azt fogadta, hogy atyja fog neki lenni; én
2084       2,     47|              kérdésre: "de most hová?" az, hogy "egyenesen a paphoz"!~ ~
2085       2,     47|             eltölteni azzal a mulatsággal, hogy egy bezárt ajtón keresztül
2086       2,     47|                 hozni a nemesdombi paptól, hogy ott is megtörtént a háromszori
2087       2,     47|                 papnak, melyben megengedi, hogy a nyájához tartozó juh Bécsben
2088       2,     47|             folyamodni kell az espereshez, hogy hatalmazza fel a káplánt
2089       2,     47|                 esperes pedig úgy találja, hogy ez fölösleges, ennek semmi
2090       2,     47|                    komjáti kánonban: aztán hogy megmutassa, hogy neki nem
2091       2,     47|                     aztán hogy megmutassa, hogy neki nem parancsol a bécsi
2092       2,     47|                  aztán Richárd arra fakad, hogy elhiszi, hogy a házasságot
2093       2,     47|                  arra fakad, hogy elhiszi, hogy a házasságot az Úristen
2094       2,     47|                   Úristen szerzette, hanem hogy a ceremóniákat az ördög
2095       2,     47|                   még azt is akarja tudni, hogy szülők és gyámok mit szólnak
2096       2,     47|               országos veszekedés afölött, hogy be szabad-e a templomba
2097       2,     47|                   A bécsi pap azt állítja, hogy az nem lehet.~ ~A polgári
2098       2,     47|                  törvénykönyv azt állítja, hogy lehet.~ ~A bécsi pap nem
2099       2,     47|                    reverzálist ad magáról, hogy minden törvényadta jogairól
2100       2,     47|                    vőlegény, s felfogadja, hogy rögtön megy a rabbinushoz,
2101       2,     47|                    aztán azt mondják neki: hogy no, hát vigyen el az ördög,
2102       2,     47|                    helyeslése s az ígéret, hogy e napokban fog a tiszttartó
2103       2,     47|               hozzá. Mindjárt azon kezdte, hogy a feleségét itt fogja hagyni
2104       2,     47|              útlevél kell), tudatták vele, hogy internálva van Nemesdombra,
2105       2,     47|                    megbetegedett a kisfia, hogy azt nem hagyhatja otthon.
2106       2,     47|                   aztán vele a tiszttartó, hogy egész vagyonuk le van foglalva
2107       2,     47|                   ki kell bocsátani; hanem hogy az sokáig elhúzódik, s addig
2108       2,     47|                    élettel. Ugyan örülhet, hogy csak a vagyonát vette el.
2109       2,     47|             párjához.~ ~Mert az tudnivaló, hogy két házasulandó ember: két
2110       2,     47|               halálra ítélni az egyháznak, hogy annál jobban megérdemeljék
2111       2,     48|                mennyországot, úgy találta, hogy egyszer le is kell szállni
2112       2,     48|                    feleségem. Tudod-e azt, hogy mi szegény emberek vagyunk?~ ~
2113       2,     48|                   Edit kinevette vele.~ ~- Hogy volnánk mi szegény emberek,
2114       2,     48|             húznunk kiadásainkat. Tudod-e, hogy mennyi az összes havi jövedelmünk?
2115       2,     48|               átadott neki ötven forintot, hogy próbálja meg hát azzal a
2116       2,     48|                    élelmicikkek; s rájött, hogy még tizenöt forint megmarad
2117       2,     48|                  után látnom. Gondold meg, hogy most még csak ketten vagyunk;
2118       2,     48|                      No, az kellene nekem! Hogy az egész nap ne légy az
2119       2,     48|                   Abban aztán megegyeztek, hogy majd megosztoznak a keserűjén
2120       2,     48|                adott neki, megparancsolva, hogy egy órakor itthon legyen,
2121       2,     48|                    mondani a népajk, hanem hogy annál jobban megdicsérje
2122       2,     48|                  Katalin cárnénak: "Látod, hogy el tudnálak tartani, ha
2123       2,     48|                    Felkérte a jó Salamont, hogy rendezze pénzügyeit. Vegye
2124       2,     48|                   öreg Salamon azt ígérte, hogy eljön egy és két óra között,
2125       2,     48|                  ablakok ki voltak nyitva, hogy friss lég jöjjön be az egyetlen
2126       2,     48|                    bókolva -, engedje meg, hogy megcsókoljam a szép kezeit.
2127       2,     48|                    tubákra. Az bizonyítja, hogy hívek a férjeikhez. No,
2128       2,     48|             alezredes úr, én úgy gondolom, hogy ön még nem volt teljes korú,
2129       2,     48|                   Mindennapos. Úgy hívják, hogy Vergleichsverfahren. Az
2130       2,     48|                most kard volna az oldalán, hogy csörömpölne vele! Hát most
2131       2,     48|                   tele lajstrom fölé írta, hogy "Soll", az üres fölé, hogy "
2132       2,     48|                 hogy "Soll", az üres fölé, hogy "Haben".~ ~- Tehát legelőször
2133       2,     48|                   küldött ajándékba nekem, hogy soha el nem szaggatom. Írasd
2134       2,     48|                    Mind a ketten ránéztek, hogy minő tréfa ez.~ ~Akkor a
2135       2,     48|            kapitális! Mert ne higgyék azt, hogy valaki csak azért tesz rosszat,
2136       2,     48|                 nem tartom. Én azt mondom, hogy becsületesnek lenni a legjobb
2137       2,     48|                  az ügyvédek úgy neveznek, hogy "az exekuciónál kezdte a
2138       2,     48|           kétségbeeséssel akarták odaűzni, hogy felvegye a zárdaszüzek fátyolát;
2139       2,     48|               szeretetéből.~ ~Hazugság az, hogy a sátán rossz lélek, csak
2140       2,     48|                    magunknak is annyi van, hogy még ebben az óriási nagy
2141       2,     49|                   kegyetlen volt; kereste, hogy hol tehessen valami kárt
2142       2,     49|           szülőivel.~ ~Richárd azt mondta, hogy ez csak a kamaszévek hozománya.
2143       2,     49|                nyakába hányva. Azt mondta, hogy a másikat ellopták tőle.~ ~
2144       2,     49|              Richárd könnyen kitalálhatta, hogy ki írta ezt a levelet. Ki
2145       2,     49|                   még egyszer utánaindult, hogy fölkeresi és visszahozza.
2146       2,     49|            eltűntet, míg egyszer megtudta, hogy az az anyja házához menekült.~ ~
2147       2,     49|                    A közmondás azt tartja, hogy titkok, amiket három ember
2148       2,     49|                    a háztul, rábizonyítva, hogy megtébolyodott. Azt most
2149       2,     49|        őrültekházában tartja. Hát a fiával hogy bánt volna jobban? Őt is
2150       2,     49|                  biztatással bolondította, hogy majd hadapródnak adja be
2151       2,     49|                 Könyörög végre Richárdnak, hogy szabadítsa őt meg e helyzetéből.
2152       2,     49|                érte, amit kértek.~ ~Persze hogy a fiú végiglakta Pest valamennyi
2153       2,     49|                    magához. Azt tette fel, hogy ebből a fiúból okvetlen
2154       2,     49|                kísérletnek az lett a vége, hogy a fiú beárulta gyámapját
2155       2,     49|        kibocsátották azzal az utasítással, hogy máskor megválogassa az embereket,
2156       2,     49|                    És törte a fejét rajta, hogy mit gondoljon ki jövendőjére
2157       2,     49|               amennyit kér az állam azért, hogy elengedi valakinek hazája
2158       2,     49|                     A fiúra pedig rábízta, hogy válasszon magának valami
2159       2,     49|                magát.~ ~Richárd utánajárt, hogy sorsát ott is előremozdítsa.
2160       2,     49|            alkotmányos korszak férfiainál, hogy gyámfiának előléptetését
2161       2,     49|            emelkedett, s ott úgy látszott, hogy meg is ragadt.~ ~Voltak
2162       2,     49|                 büró séfje, s mondja neki, hogy:~ ~- Hallod-e, te! Idekinn
2163       2,     49|                   boldogságomból, mint az, hogy most a nyakamra jöjj.~ ~-
2164       2,     49|                gazdag voltál, nem mondtad, hogy "Fiam! Édes fiam!" Én magam
2165       2,     49|                 egy piculát sem. Az ellen, hogy koldulj, in thesi, semmi
2166       2,     49|                     semmi kifogásom; hanem hogy éntőlem koldulj, az ellen
2167       2,     49|            amennyit te tettél az anyáddal, hogy vénségére az őrültekházába
2168       2,     49|                    takarítok, csak engedd, hogy meghúzhassam magamat veled
2169       2,     49|                   szerencse kellene nekem. Hogy megtudják itt ezek a kurucok,
2170       2,     49|              megtudják itt ezek a kurucok, hogy te vagy az anyám. Anélkül
2171       2,     49|            országban! Minden gyerek tudja, hogy miket tettél. Utoljára odaát
2172       2,     49|                    idejössz az én hátamra, hogy vigyelek tovább. Nem viszlek
2173       2,     49|                    én! Ha valaki megtudja, hogy kivel ölelkezem itt, végem
2174       2,     49|                   átadta vele volt pénzét. Hogy mennyi volt az, meglátja
2175       2,     49|                   Önnek atyja azt kívánta, hogy ez összeget mikor ön nagykorúvá
2176       2,     49|                  így áll bosszút a sorson, hogy a mások szenvedéseit siet
2177       2,     49|                    két bizottmányi tagnak, hogy egy új beteget hoztak be,
2178       2,     49|                 Baradlay Kazimirné az.~ ~- Hogy hívják e beteget? - kérdé
2179       2,     49|               kellett vesztenie szépségét, hogy még csak el sem hiszik neki,
2180       2,     49|                   csak el sem hiszik neki, hogy ki volt.~ ~Ez legjobban
2181       2,     49|                     csak lehunyja szemeit, hogy elzárja lelkét, nehogy ez
2182       2,     49|                  ez intézetben, s kívánom, hogy e szegény szenvedőt minden
2183       2,     49|                  inggomb, mely bizonyítja, hogy az a hamv az övé volt, és
2184       2,    Veg|                   nehezen akarunk elhinni, hogy már megvénültünk.~ ~A budai