Rész, Fejezet

 1       1,      4|        kutyának a fejét.~ ~- Hát neked ma nincs számod? - kérdé Jézától
 2       1,      4|             Jézától Leonin.~ ~- Nincs. Ma egészen szabad vagyok.~ ~-
 3       1,      4|              neked, uram, hogy amit te ma megtettél a barátodért,
 4       1,      5|          Moszkvát.~ ~- Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? - kérdi a hazaérkező
 5       1,      5|             talpig a kérdezőt.~ ~- Hát ma megint itthon ebédelünk?~ ~-
 6       1,      5| capfenstreichot dobolni.~ ~- Pedig még ma reggel két aranyat találtam
 7       1,      7|                ő családtag.~ ~- Ha ezt ma este elmondom neki, reggelig
 8       1,      9|               No de olvasd a címet: "A ma très adorable mère." Ezt
 9       1,      9|             ágya fölött őrcsillagai. - Ma erővel Ievelet akart írni,
10       1,     10|           pillantani a kastély felé, s ma megláttam, hogy a jobb oldali
11       1,     10|               A nagyságos úrfi érkezik ma.~ ~- Melyik úrfi? Három
12       1,     11|                   Nagyságos asszonyom. Ma utoljára volt szerencsém
13       1,     11|               vendége lehetni. Ezt még ma reggel nem hittem volna
14       1,     15|                szeme. ~ ~- Ha ráírod: "Ma'm'zel, je vous aimais." ~ ~-
15       1,     15|        Alfonsine-t. No, majd mondok én ma neki újdonságokat, amikkel
16       1,     15|                 hogy még nem lehetett. Ma délután érkezett meg. Goldner
17       1,     15|          elfogatva, láncnak adva a még ma hősöknek, jó barátoknak,
18       1,     15|             Szándékosan elmulasztottak ma minden világítást, hogy
19       1,     15|                kufárnővel érkezett ide ma este.~ ~- Vajon mi dolga
20       1,     15|          Hiszen ami tegnap jó volt, az ma is jó; csakhogy tegnap magunk
21       1,     17|               napja csak egy tegnap és ma közötti éjnek álomlátása
22       1,     17|                   kérdé Alfonsine.~ ~- Ma visszaérkezett - felelt
23       1,     17|                különbséget a tegnap és ma között.~ ~A bárónő nem neheztelt
24       1,     17|            lett ajándékozva a külföld? Ma az egyik győztes foglalja
25       1,     17|      álláspontok lehetnek benne, miken ma már túl vagyunk, s amiknél
26       1,     17|          keresett a szállásodon, s még ma egyszer föl fog itt keresni.~ ~-
27       1,     17|        kávézásnál, bérkocsit hozatott (ma már az is kapható volt,
28       1,     17|               követeléseim fiam iránt; ma már nincsenek. Akkor írtam
29       1,     17|                ha tegnap jöttél volna. Ma ismét hasznát veheted.~ ~-
30       1,     18|                  No, kapitány uram, én ma leszolgáltam a purgatóriumból
31       1,     18|           bizonyos légy felőle.~ ~- De ma nem.~ ~- Még ma bizonnyal.
32       1,     18|                     De ma nem.~ ~- Még ma bizonnyal. Addig meg nem
33       1,     18|               éjjel nem aludtak, s még ma nem ettek, hogy lovaik el
34       1,     18|           értek.~ ~Hanem a napfölkelte ma nem volt olyan szép, mint
35       1,     18|                 nem messze van az már. Ma délben hozta hírét a kalauz,
36       1,     18|           jegyezgeté föl ezt sorban; s ma is tanúskodik róla, hogy
37       2,     19|                menyegzőjét megtartotta ma, másnap csatába kellett
38       2,     19|                 nevű öreg ágyúját.~ ~A ma alakult zászlóalj már holnap
39       2,     20|             Ödön urfi eljegyzésin. No, ma Ödön baratom, főkormanybiztos
40       2,     20|            gondviselésed alatti dandár ma estére a székvárosban táborba
41       2,     22|              nemzeti hadseregnél volt, ma a császárinál, az ránézve
42       2,     22|            bőrét, gondolják magukban: "ma neked, holnap nekem". S
43       2,     23|                mely röviden így szól: "Ma vagy győznünk kell, vagy
44       2,     23|          Mindenki azt mondja, meg kell ma itt halni vagy győzni!~ ~
45       2,     23|           bízva, kié legyen a győzelem ma. Végezzék egyedül!~ ~A legközelebb
46       2,     26|          derült kedélyhangulatban volt ma. Az utolsó annál többet
47       2,     26|              tartja az érzőidegeket.~ ~Ma különösen beszédes.~ ~A
48       2,     28|             szerencsém! Szívesen látom ma ebédre nálam. Másutt úgyse
49       2,     28|              ezeket a hazárulókat! Aki ma itt, holnap amott!~ ~- No,
50       2,     29|            vele az excellenciás úr még ma, még ez órában; bár nyithatná
51       2,     30|             felépítettük. Égjen hamuvá ma; tíz év múlva szebb lesz,
52       2,     30|          Rohamra menjünk-e a vár ellen ma vagy holnap?~ ~- Igen vagy
53       2,     31|          Lánchíd elé!~ ~- Isten veled! Ma még találkozunk. Én sietek
54       2,     32|         reggeli elfelejteté vele, hogy ma reggel annyi veszélyes játszmát
55       2,     32|                ördög.~ ~- Dehogy visz. Ma bedugtam a lábamat a kéményén,
56       2,     32|                ápolónő.~ ~- Mikor?~ ~- Ma reggel.~ ~- És a cselédje?~ ~-
57       2,     32|               A tífuszkórházból jövök. Ma ne közelítsen hozzám, akit
58       2,     33|        referáljanak, hányan haltak meg ma kolerában. Harangozni nem
59       2,     38|   összecseréltetik. Sok ember van, aki ma sem tudja kiválasztani Ödön
60       2,     39|           szólt:~ ~Kedves Edmund!~ ~Én ma bevégzem azt, amiért éltem;
61       2,     43|               jajveszékelő asszonnyal! Ma nem akarok nyafogó pofákat
62       2,     43|          akarok nyafogó pofákat látni. Ma kirúgom, aki könyörög. Semmi
63       2,     43|            fogok szólni, tábornagy úr; ma tudtam meg, hogy ön föl
64       2,     43|                neki, parancsolom, hogy ma 12 óra előtt minden hadbíró
65       2,     43|           arról, hogy milyen hideg van ma reggel.~ ~Alfonsine nem
66       2,     44|             Bécsbe. A tábornagy úr, ki ma önnek kegyelmet adott, azt
67       2,     46|             kötelessége hozott ide. Én ma hajnalban halálra ítéltettem,
68       2,     49|                főnöke.~ ~- Te Palvicz! Ma nagy szerencséd van. Gyámapád
69       2,     49|                aki meghalt! Bajtársak, ma mind Frohnernál ebédelünk.
70       2,     49|                mindenkit megvendégelek ma.~ ~- Még talán az édesanyját