Rész, Fejezet

 1       1,      1|         arany tisztaságú programot, melynek írott betűi nyomán századokrul
 2       1,      1|          emlékezett is egy adomára, melynek hagyománya szerint valami
 3       1,      1|            Egy nagy művet alkottam, melynek nem szabad velem együtt
 4       1,      4|        darabban öntött üvegmedence, melynek zöld tengervizében úszkálnak
 5       1,      4|     alabástrom triton emelkedik ki, melynek szájához emelt csigatülkéből
 6       1,      4|            páholyban találta magát, melynek eleje rézsodronyzattal volt
 7       1,      4|             szemeket? Ilyen szájat, melynek millió változata van; ha
 8       1,      4|         középen a kétrudas villába, melynek felső ívére csengettyűk
 9       1,      4|    hótölcsér, a jégmezők tüneménye, melynek talapja lenn a földön, feje
10       1,      4|           Küzdelem a sokaság ellen, melynek minden egyese utálat tárgya.~ ~
11       1,      7|            egy végzetes játékot űz, melynek nem tudja még, mi lesz a
12       1,      8|        hazament, mintha lovon ülne, melynek szárnyai vannak.~ ~Csak
13       1,      8|        keletkeztét érezte szívében, melynek első neve: az üldözöttek
14       1,      8|       érkezik, a nagy karosszékből, melynek itatóspapirosból van már
15       1,      8|             előtt egy egész szobát, melynek minden fala meg volt rakva
16       1,      8|             egy csomó olajfestmény, melynek nem volt semmiféle rámája.~ ~-
17       1,      8|     megpillantott egy barna pengét, melynek a legegyszerűbb markolatja
18       1,     12|        együtt egy dicskört képezők, melynek ragyogó neve "népfenség"!~ ~
19       1,     13|            a tengerfenéken lakik, s melynek néha-néha eszébe jut a vizek
20       1,     13|       zsebéből kihúzott falragaszt, melynek az egész társaság nekiesett,
21       1,     13|     kinevetnek, föl sem vesznek, de melynek jelenlététől a beteg kedély
22       1,     14|             meg Richárd, egy arcot, melynek láttára minden csepp vére
23       1,     15|         utcájú, rettentő börtönnek, melynek bezárt kapui talán nem is
24       1,     15|            rozzant faajtóhoz értek, melynek hasadékán keresztül gyertyavilág
25       1,     15|   boltozatos üregben találta magát, melynek szögletei burgonyával, répával,
26       1,     15|  útitársnőit a mély árok hosszában, melynek fenekét buja fű verte fel;
27       1,     15|          foglalt el egy kis szobát, melynek ablaka a város felé nyílt.~ ~
28       1,     18|         egyfelől az egész hadsereg, melynek zászlói közül a magukét
29       1,     18|  huszárcsapat négyszöget alakított, melynek közepét Richárd foglalta
30       1,     18|     szédületes sziklafal oldalában, melynek keskeny párkányzatán volt
31       2,     20|   keresztülkötve egy karikás ostor, melynek suhogójába éles drót van
32       2,     20|             népes magyar falu volt, melynek lakosai maguk ajánlkoztak
33       2,     21|        hófergeteg tartá beárnyalva, melynek zord homályából az éneklő
34       2,     23|             egy csodálatos gépezet, melynek két sarka van. E két sarka
35       2,     23|          óriás haláltusája volt az, melynek minden csepp vére maga egy
36       2,     25|           mint maga az épület fala, melynek fehér márvány esztrádján
37       2,     25|        kastély előtt egy széles tó, melynek azúr tükrében az egész ragyogó
38       2,     26|             mintha egy, azok közül, melynek arca még az éjszakán, még
39       2,     27|      pipaszár lúdtoll szopókájával, melynek másik vége selmeci dohányégető
40       2,     27|      betakarva a jó meleg dunnával, melynek láttára az egyszeri angol
41       2,     29|    kövezeten. Másfelől a hajóhídon, melynek hídfője a mostani Deák utcával
42       2,     30|        látni egy kétemeletes házat, melynek öt padlásablaka van. Mind
43       2,     30|           égő paloták közt van egy, melynek öt padlásszobájában most
44       2,     30| zsarátnoktenger izzott. Egy örvény, melynek habja láng, iszapja parázs,
45       2,     30|      hangzik a szörnyű orgonajáték, melynek minden akkordja mennydörgés.
46       2,     31|           beugrált a meredek falon, melynek nincs kapuja.~ ~A cserjék
47       2,     33|      háttérben egy távozó esőfelhő, melynek sötétjén keresztül az alkonyra
48       2,     33|        bársonyába van öltöztetve, s melynek ősvadon szépségét az emberi
49       2,     34|        feladatuk.~ ~A szent Tiszán, melynek folyama még akkor is határvonalat
50       2,     35|                Aztán minden iratát, melynek nem szabad idegen kézbe
51       2,     36|         élettel.~ ~Egy nádrengeteg, melynek bajuszos bugái, mint egy
52       2,     36|          előtte egy széles azúr tó, melynek tükrében a ház még egyszer
53       2,     37|     tanulmányoztalak. Könyv voltál, melynek minden fejezetét tanultam.
54       2,     38|             hiányzott volna valaki, melynek hiányzó tagja bujdosó, menekült,
55       2,     38|           volt egy idegen testület, melynek tagjai senkit, de senkit
56       2,     38|          egyetlen bűbájos női szem, melynek egy elhullatott kegyelemkönnye
57       2,     40|     kegyetlenség saját családjához, melynek most már ő egyedüli fenntartója.~ ~
58       2,     41|             mely folyvást működött, melynek útját nem lehetett állani,
59       2,     42|       szorítaná a láthatatlan tőrt, melynek mérgezett hegye eléri bárminő
60       2,     42|    göngyöleget ajándékozni Editnek, melynek tartalma egy vég fekete
61       2,     43|              A rettenetes fejgörcs, melynek lüktetései alatt, mintha
62       2,     47|        összeesketni egy olyan párt, melynek az egyik fele a keresztvégű,