Rész, Fejezet

 1       1,      1|   szívkövesülésben szenvedett, évekkel előre megjósolta saját halála
 2       1,      1|              kőszívű ember. Kijelöltem előre, akihez nőül fog menni.
 3       1,      3|          elmente, ki csak lo volt, mar előre valo nap Nemesdombra temetisre.
 4       1,      3|               hogy réshez jutván, ő is előre ne furakodjék, s el ne mondja
 5       1,      4|                annak kérdéseire, miket előre nem sejthet, és talán lekötelező
 6       1,      4|             most már csak menjenek hát előre, ők tudják már, hová.~ ~
 7       1,      4|            megtenni. Futárokat küldött előre, kik friss lovakat és kocsist
 8       1,      4|             Dnyeper, tudjuk, merre van előre; magunkkal hoztuk korcsolyáinkat,
 9       1,      4|          csorda.~ ~- Bajtárs! Most már előre, ki hogy tud! - szólt Leonin,
10       1,      4|             talaján nehány lépést tett előre víz ellenében; s ott meglátott
11       1,      6|              úr. - Az úrfi csak menjen előre, a kapitány urat majd transzportálom
12       1,     10|              Vádlott vagyok, anyám, ki előre tagad mindent.~ ~- Pedig
13       1,     12|              előtte fekvő partitúrából előre látja, hogy mikor jön egy "
14       1,     12|               bombardon nem teljesítik előre várt animóval rendeltetésüket. ~ ~
15       1,     12|              hogy van. A fehér tollnak előre ki van adva a rendelet,
16       1,     13|                a nép vállai viszik azt előre.~ ~Délután megint gyászpompa
17       1,     14|               lesz biz az, csak menjen előre, ő még hazavágtat a kardjáért,
18       1,     14|            égetve jött a külvárosokból előre, míg a belvárosban a legragyogóbb
19       1,     14|             addig a tömeg nem hatolhat előre.~ ~Azonban úgy látszik,
20       1,     14|               lépcsőn, melyik folyosón előre, ha a fejedelemnővel akar
21       1,     15|            kapitány meg ne szagolhassa előre a puskaport. Ennek az embernek
22       1,     15|              Hahaha!~ ~Nevettek is már előre.~ ~És Editnek nem volt szabad
23       1,     15|           haladt, a házakat számlálva, előre. Tizenhárom. - Tizenöt. -
24       1,     15|           megindult a lobogó mécsessel előre. A szűk folyosórul egy még
25       1,     15|            neki, hogy mármost menjen ő előre.~ ~Edit nem tétovázott.
26       1,     15|            rémülettől tágult szemeivel előre hirdeté, mit ajka sietve
27       1,     15|       csalódtunk. Most már, Frau Midi, előre! Rám nincs ott szükség.~ ~
28       1,     17|            feküdt hozzá, legkönnyebben előre várható volt, de amire legtávolabbról
29       1,     17|             megkísérti is fia fölött - előre el van határozva, hogy győzni
30       1,     18|           mentek folyvást egy dűlőúton előre, melyről tudták, hogy a
31       1,     18|             jöjjön velem, hanem megyek előre. Nem nézek hátra, nem számlálom
32       1,     18|             zászló - ama háromszínű.~ ~Előre! ~ ~- Félnapi egérutunk
33       1,     18|              megindultak a nyárerdőből előre, utat keresni. A legközelebbi
34       1,     18|        mindenki együtt maradjon. Senki előre ne menjen!~ ~A vezetéket
35       1,     18|          áldástól!~ ~És mármost megint előre, ahogy a ló bírja!~ ~Most
36       1,     18|           dagasztottak a sárban. Mégis előre kellett menni; most már
37       1,     18|        folyvást az országúton haladtak előre, mint akik legjobb járatban
38       1,     18|              merre járnak. Csak mentek előre. Egyszer hallották, hogy
39       1,     18|          lovasság hátuk mögött nyomult előre, míg a kocsikon érkező vadászok
40       1,     18|          tájékozni magát.~ ~Tehát csak előre, ahogy ember és ló bírja!~ ~
41       1,     18|  erőfeszítésnek. Megindult a vezetővel előre.~ ~Most már folyton meredélynek
42       1,     18|           fulladni a tétovázónak; csak előre, fel a hegynek!~ ~Mikor
43       1,     18|              már miről tanakodni. Megy előre minden ember, ameddig bír,
44       1,     18|         valamennyit. Nem siettek többé előre.~ ~Mindenki megjött; egy
45       2,     20| kíváncsisággerjesztő újdonságot bocsát előre, s abban aztán nagy historizálás
46       2,     20|                zabbal rakodva döcögtek előre; s mindenféle fegyverzetű
47       2,     20|           hadsereggel; most már toljak előre, még csak vissza sem fordulhat;
48       2,     20|              ellenség!~ ~Megmondta azt előre Baradlay Ödön.~ ~Zebulon
49       2,     21|        gomollyá váltan terelte egymást előre, s akadályozta egyúttal
50       2,     21|                had igenis messze tolta előre az üldözöttek hátába röppentyűtelepét,
51       2,     22|            nyögött, és lógatta a fejét előre, majd elejtette az állát,
52       2,     22|          Egyenesen azon az úton haladt előre, amelyet nappal megfutott;
53       2,     22|               tett, ahogy Boksa Gergő: előre elszaladt.~ ~Hanem hiszen
54       2,     23|            Tehát szuronyt szegezni, és előre! Bele a tűz közepébe!~ ~
55       2,     27|                   Már mindhiába. Azért előre csak fel nem akasztjuk magunkat.~ ~-
56       2,     28|        felejteni.~ ~De már benne volt; előre kellett menni. Egyik szobából
57       2,     30|             ellene. A zászlóalj haladt előre, a sorompó felé.~ ~Pedig
58       2,     30|         Mindent, amit kezdeni akarunk, előre tudnak odaát.~ ~- Honnan
59       2,     31|              és 47-ik a lábtókon halad előre. Közéjük osztva az önkéntesek.
60       2,     33|                  Érezte ő annak szagát előre!~ ~És sehogy sem vette a
61       2,     35|             gondolt, mivel sokan mások előre ellátták magukat: külföldi
62       2,     37|               megmásíthatni.~ ~- Akkor előre tiltani fogom.~ ~- Hasztalan.