Rész, Fejezet

 1       1,      2|         alakjára nézve ismerni az öreg kurucot, ahogy tiszteletes
 2       1,      2|           Úgy szokott beszélni az öreg a szószéken, mint Abraham,
 3       1,      4|  muzsikusokból. De ne ügyelj oda. Öreg urak mulatsága ez. Ránk
 4       1,      4|      lövés egy falka üldöző közé, öreg göbeccsel, üdvös ijedelmet
 5       1,      5|         mosolyogva szorítá meg az öreg pap kezét. ~ ~- No, csak
 6       1,      5|          a második emeletre.~ ~Az öreg pap be hagyta magát tuszkoltatni
 7       1,      5|          amit ön itt elkölt.~ ~Az öreg elbámult nagyon. Szerette
 8       1,      5|       nagy komplimentírozva.~ ~Az öreg csóválta fejét. Vajon hogyan
 9       1,      5|    nyugodni.~ ~- Gyújts rá addig, öreg - kínálta öccsét Richárd. ~ ~-
10       1,      5|       instantia.~ ~- No, jól van, öreg. Ne haragudjál! Megyek veled,
11       1,      6|           nem készül - dörmögé az öreg. - Ha én fejemben nem tartanám,
12       1,      6|         beszél egy hozzád hasonló öreg ifjúval, az a leggonoszabb
13       1,      8|       mostan.~ ~- Pál úr! - kiált öreg vitézének.~ ~- Mi tetszik?~ ~-
14       1,      8|         kérem alássan - felelt az öreg. - Ez az egy érdemem van
15       1,      8|          a körültekintéssel.~ ~Az öreg zsibárus mosolygó bizalmassággal
16       1,      8|           Arckép! - morgolódék az öreg zsibárus. - Mintha nem volna
17       1,      8|      önnel. Nem kérdezősködöm. Az öreg Salamon sokat tud, amiről
18       1,     10|         hogy van a kastélynak egy öreg házfelügyelője, aki neki
19       1,     10|   kiszabadítsa általa.~ ~- Hát az öreg tiszteletest csakugyan elítélték?~ ~-
20       1,     12|           allegro"; mikor kell az öreg dobnak a bombardonnal versenyre
21       1,     12|   általános "tintamarre" közepett öreg dob és bombardon nem teljesítik
22       1,     12|   pandúroknak. Azok között is sok öreg legény volt, akik ráismertek
23       1,     13|          tenger fogadta magába.~ ~Öreg és ifjú, úr és napszámos,
24       1,     15|             Rám ismertél, Pál, jó öreg?~ ~- Hála istennek, csak
25       1,     18|           kapitulációt - monda az öreg, mikor már mind átvonszolták
26       1,     18|           fiatal huszár, most már öreg legény, jegyezgeté föl ezt
27       2,     19|      mérföldre hordó "bácsi" nevű öreg ágyúját.~ ~A ma alakult
28       2,     20|         parancsoló.~ ~- Hallod-e, öreg, te itt elalszol. Eredj,
29       2,     20|          kívánságát.~ ~- Jól van, öreg; válassz magadnak olyan
30       2,     21|     magyar hadderekat áttörje. Az öreg, becsületes, jószívű fővezér,
31       2,     21|       Richárd öccséhez.~ ~- De az öreg "kófic" is küldött. Amint
32       2,     21|           még egyet bízott rám az öreg: azt, hogy ha megkaphatom
33       2,     24|         leestél lovadról, szegény öreg fiú rád vetette magát a
34       2,     24|          jó; nyugodt arca volt az öreg legénynek, mint mindig.
35       2,     24|           Pál vitézem! Kedves, hű öreg cselédem. Ébredj fel hát!
36       2,     25|      komló, téli zöld repkény. Az öreg fát nem vetik a tűzre.~ ~
37       2,     25|      kacérkodik a víztükörben; az öreg gím hatalmas agancsát magasra
38       2,     27|        való tésztát metél roppant öreg késsel, oly finomra, mint
39       2,     27|       nekem.~ ~- De hát mi bajod, öreg?~ ~Zebulon szája elé tette
40       2,     27|  komolyságra hangolni.~ ~- Gyere, öreg, gyújtsunk rá! Így majd
41       2,     27|          lovas szekeren; vele van öreg zsidó aszony felesig, kicsi
42       2,     28|         nem küldött azért neki az öreg, mert a "Fuchs" nem beteg,
43       2,     29|          szemeimmel.~ ~- Jól van, öreg. Megmondom. Baradlay Richárdnak
44       2,     30|       érzett iránta.~ ~- Jól van, öreg, no - szólt odalépve hozzá. -
45       2,     31|     szerint jár.~ ~- Hát jól van, öreg. Azt is megteszem.~ ~Richárd
46       2,     32|    várparancsnoknál voltak.~ ~Egy öreg betegápolónéval lehetett
47       2,     35|          pedig elégesd,~ ~hajdani öreg barátod~ Tudod már ki?~ ~
48       2,     36|        hazában, azokért kiment az öreg Mészáros, és behozza őket.
49       2,     41|      Baradlay."~ ~"Melyik?"~ ~"Az öreg."~ ~Richárd szobáján is
50       2,     41|    ismétlé a válaszadó fal:~ ~"Az öreg."~ ~Richárd pedig Jenő öccsét
51       2,     41|          öccsét szokta mindig "az öreg"-nek híni. Gyöngédség, tréfa
52       2,     47| Nemesdombon nincs rendes pap - az öreg meghalt, a káplán elbocsátása
53       2,     47|         Plankenhorstéktól.~ ~A jó öreg aztán elmondta Richárdnak
54       2,     48|     fillérig követeléseiket.~ ~Az öreg Salamon azt ígérte, hogy
55       2,     48|          boltja.~ ~Pontos volt az öreg. Fél kettőkor hangzott a
56       2,     48|        szép asszonyság - szólt az öreg zsibárus nagyokat bókolva -,
57       2,     48|         rovatba.~ ~Akkor aztán az öreg szatócs feltolta könyökéig
58       2,     48|     ügyébe be voltam avatva.~ ~Az öreg báró egy végrendeletet tett,
59       2,     48|         ritka eset az.~ ~Hanem az öreg bárók az ilyesmiben nagyon
60       2,     49|      valami gazdagabb fiút.~ ~Egy öreg irodaszolga ott az előszobában