Rész, Fejezet

 1       1,      4|          kutyának a fejét.~ ~- Hát neked ma nincs számod? - kérdé
 2       1,      4|         még egy titkot fedezek fel neked. Menyasszonyom, Alekszandra,
 3       1,      4|    bajtársától.~ ~- Megvagyok. Hát neked kezed-lábod ép-e?~ ~- Mi
 4       1,      4|        hóra! - Hanem azt mondhatom neked, uram, hogy amit te ma megtettél
 5       1,      5|        anyánk nekem küldött, felét neked adom.~ ~Jenő e szóknál még
 6       1,      5|            hogy segítsem elkölteni neked, amihez te nem értesz? Én
 7       1,      6|          horga végén.~ ~- Hogy jut neked ez most eszedbe? - kérdé
 8       1,      6|           mert hiszen én sem adtam neked a kézcsókot in natura.~ ~-
 9       1,      9|            az enyim volt oka. Adok neked vagyont, mellyel szerencsédet
10       1,      9|          mit engedtem át ez órában neked?~ ~A leány meghajtá fejét,
11       1,      9|          Ne sírj! Mármost én fogom neked olvasni tovább a levelet.
12       1,     10|                Jó! Tehát megmondom neked, hogy mi az én akaratom.
13       1,     10|          volna gyémánt szíve, mint neked, hogy fölülmúlna téged a
14       1,     13|          utcára, nem mutogatom meg neked a feltört kövezeteket, a
15       1,     13|        olvasó, egy poéta meséli el neked, amiket háromszor hét év
16       1,     14|         beszennyezett zászlót. Üdv neked, hogy segélyünkre jössz
17       1,     15|                No, mármost küldtek neked lámpát. Ennél ráírhatod
18       1,     15|             Úgy látszik, kedvesem, neked nemigen rontja az étvágyadat
19       1,     15|           hiszen annak örülök!~ ~- Neked is pórruhába kell öltöznöd,
20       1,     15|         nagyot.~ ~- Mi az ördögnek neked az a két krumpli?~ ~- Majd
21       1,     15|           monda fiának. - Esküszöm neked arra a szeretetre, amivel
22       1,     17|    Szívedben lakom. Te férfi vagy, neked csak akarnod kell és nem
23       1,     17|     Legelőször is egy levelet kell neked átadnom. Anyád küldi. Tedd
24       1,     17|         ideadták, hogy kézbesítsem neked. Nem olvasta a tartalmát
25       1,     17|        majd személyesen többet fog neked elmondani.~ ~- Anyám itt? -
26       1,     17|         megy elöl. "Te férfi vagy, neked csak akarnod kell!" - mondá
27       1,     17|            készítenék számodra; ők neked boldog szerelmet, fényes
28       1,     17|       velük. Nem, fiam! Igazad van neked és nekik. Mi őrjöngők vagyunk,
29       1,     17| mindannyinak úgy fáj a szíve, mint neked, midőn legfélelmesebb ellenségüket
30       1,     17|       hasznát veheted.~ ~- Ki adta neked ezt az útlevelet? - kérdé
31       2,     20|         Zebi! Bolond világ ez, nem neked való. Köszönöm én a nagyságos
32       2,     20|         hivatalt kapni, amiben nem neked kell traktálni mást, hanem
33       2,     22|            gondolják magukban: "ma neked, holnap nekem". S ha néha-néha
34       2,     24|       biztatá őt Mausmann. - Nincs neked semmi bajod. Egy ökölnyi
35       2,     24|  vallomásnál.~ ~- Mindent elmondok neked. Időm rövid. Meg kell halnom.
36       2,     24|        kérője akadt. "Én megtiltom neked, hogy férjhez menj!" - "
37       2,     24|           Ottó bajtárs! Én fogadom neked, hogy úgy fogom őt tartani,
38       2,     24|       Tanuld meg, hogyan kell majd neked is, ha így jársz, mint én,
39       2,     24|        bajtárs... az a titok, amit neked átadtam, egy nő titka...
40       2,     25|          akarjuk vele lepni Ödönt. Neked nem szabad e képen olyan
41       2,     26|         nekem, akit elhagytál! Jaj neked, aki elmentél. Jaj annak,
42       2,     27|          hozod szerencsitlensiget; neked kel magadat kiadnyi inkognito,
43       2,     27|      magának mi cladesünkből. Arul neked, kedves baratom, nincsen
44       2,     27|                 Eltagadod. Én adok neked bizonyítványt, hogy itt
45       2,     31|           a bátorságnak tőled. Nem neked való a harci munka. Durva
46       2,     33|          talpra ugorva. - Mi bajod neked az én termetem hosszúságával?~ ~
47       2,     34|       éltet, felmelegít. Azt, mely neked szót fogadott, s megállt
48       2,     35|       barátom!~ ~Sohasem elfeledem neked azt a sok jó szivességet,
49       2,     35|          voltál hozám. Életemet is neked köszönhetem; mert ha hátul
50       2,     35|          segithetnék. Azért küldöm neked egy angol utlevelet, kivel
51       2,     35|        esik az. Irj bele nevet, mi neked tetszik.~ ~Ezt a levelemet
52       2,     39|       meghal, annak meghalni jó.~ ~Neked erős szíved van, neked magas
53       2,     39|             Neked erős szíved van, neked magas lelked van; nem szükség,
54       2,     47|         rokonom se nekem nincs, se neked, akihez vigyelek, amíg esküvőnk
55       2,     48|           Most még egy dolgot kell neked őszintén elmondanom. Még
56       2,     49|           előkelő úrhölgy Bécsben. Neked most úrnak kellene lenned,
57       2,     49|         alig élhetek. Én nem tudok neked adni egy piculát sem. Az
58       2,     49|       ölelkezem itt, végem van. Ha neked egy hatost adok, nem kapom