Rész, Fejezet

   1       1,      1|              conversations lexicon pedig egy mesebeli rém fogalmát jegyezte
   2       1,      1|          fogalmát jegyezte fel benne; ki egy időben erdőt nyövni, sziklákat
   3       1,      1|                úr mindjárt emlékezett is egy adomára, melynek hagyománya
   4       1,      1|                  inte.~ ~Mikor aztán még egy üres szoba ajtaja zárult
   5       1,      1|              elrabolt a hatvan percből - egy felet. S azt a fél percet
   6       1,      1|                 panaszolni!~ ~Azután még egy üres, siket szoba következett,
   7       1,      1|                  tartani. A helybeli pap egy egyszerű miatyánkot mond
   8       1,      1|                   amit parancsoltam. Még egy óráig leszek önnek ura.
   9       1,      1|                hallja e szókat, csak ön. Egy nagy művet alkottam, melynek
  10       1,      1|                 megismeri, mi értéke van egy nőnek és egy férfinak egymás
  11       1,      1|                  értéke van egy nőnek és egy férfinak egymás ellenében.
  12       1,      1|                 a pap leányát nőül vette egy cár; aztán az is csak orosz
  13       1,      1|               Második fiam, Richárd, még egy évig marad a királyi testőrségnél.
  14       1,      1|        lovassághoz; ott szolgáljon ismét egy évig, s akkor igyekezzék
  15       1,      1|                 gyakorlat hozza meg. Ott egy egész meghódítatlan régió
  16       1,      1|               ellen lökni az országokat. Egy Baradlay Richárd számára
  17       1,      1|                 Milyen dicső ajánlólevél egy testvér, ki a csatában elesett!...
  18       1,      1|              ábrándok követése nélkül.~ ~Egy pillanatnyi eltorzulása
  19       1,      1|                 művet, amit én alkottam. Egy diplomata - egy katona -
  20       1,      1|                alkottam. Egy diplomata - egy katona - egy főhivatalnok.
  21       1,      1|                 diplomata - egy katona - egy főhivatalnok. Miért nem
  22       1,      1|                 hogy hasztalan fáradtam. Egy negyedszázad munkája odavesz.
  23       1,      1|                   Ön kételkedve néz rám. Egy nő, egy özvegy mit tehetne
  24       1,      1|              kételkedve néz rám. Egy nő, egy özvegy mit tehetne azon
  25       1,      1|           tehetne azon munkában, melyben egy férfi összeroskadt? Megmondom
  26       1,      1|                 a legifjabb, Jenő. Akkor egy súlyos betegséggel látogatott
  27       1,      1|                  nem volt ön egyéb, mint egy haldokló ápolónéja. És én
  28       1,      1|              másik után vonva. Mert volt egy nagy eszme, minden emberi
  29       1,      1|                kényszerített, tartogatni egy kínokkal és lemondásokkal
  30       1,      1|                 Csak a jövendőnek éltem. Egy oly jövendőnek, mely nem
  31       1,      1|                 hatalmasságú Isten!...~ ~Egy emberen túli, egy elképzelhetetlen
  32       1,      1|                        Egy emberen túli, egy elképzelhetetlen borzadályú
  33       1,      1|              megtért porhüvelyéhez, hogy egy halál utáni kiáltással kijelentse
  34       1,      2|              kőszívű ember temetése csak egy hét múlva ment végbe. Azalatt
  35       1,      2|                   bebalzsamozottan, mint egy fejedelem. Időt kellett
  36       1,      2|              asszony úgy sírt, mint akár egy szegény parasztember özvegye.~ ~-
  37       1,      2|                 sem engedé a nőnek, hogy egy könnycseppet ejtsen, ha
  38       1,      2|            barátja volt a családnak?~ ~- Egy test és lélek - felelt a
  39       1,      2|              hallaná, hogy most őfölötte egy színházi opera kórusát éneklik,
  40       1,      2|            helybeli tiszteletes; az csak egy rövid imát fog mondani a
  41       1,      2|             egymáshoz, hogy suttogásának egy hangja se legyen elejtve
  42       1,      2|        szögletben, a falhoz simulva áll; egy kendőt tart a két kezében
  43       1,      2|              kiváló egyéniségnek, később egy konzorciumba foglalt kollektív
  44       1,      2|                családi sírbolthoz.~ ~Még egy rövid szertartás volt hátra.~ ~
  45       1,      2|              nyugalma helyére letétetik, egy végső ima mondatik el fölötte -
  46       1,      2|                  volt intézve, hogy csak egy imádság bízatott rá, mert
  47       1,      2|                ha engesztelhetetlen vagy egy bevégzett élet rossz művei
  48       1,      2|                  ruhás leánynak a kezét, egy mellékúton másfelé került.~ ~
  49       1,      3|                érkezik nagy robajjal még egy vendég.~ ~Egy elkésett vendég,
  50       1,      3|               robajjal még egy vendég.~ ~Egy elkésett vendég, kinek láttára
  51       1,      3|                minden ismerősnek ajkáról egy derült "hahó" hangzik el;
  52       1,      3|                hogy az adminisztrátor úr egy üresen álló székre invitálja,
  53       1,      3|          zúzmaráit az ő arcára hinthesse egy baráti összecsókolódásban.~ ~
  54       1,      3|                 ülj le, Zebulon. Itt van egy üres szék.~ ~Még Zebulon
  55       1,      3|                 palacsintához. Ki bánná? Egy gyomorba jut. És aközben
  56       1,      3|          megvesztegetem nagy suma pinzel egy derik, becsületes embert,
  57       1,      3|              nadason tul nagy mocsar, ki egy kicsit van befagyva; amint
  58       1,      3|                  bucsuztatorul, mig csak egy kis imadsagot se nem kaptam
  59       1,      3|              szót a fogai közül:~ ~- Még egy kis "ad audiendum verbum"
  60       1,      3|                  díszes társaság nevében egy tíztagú küldöttség deputáltatott,
  61       1,      3|              hogy mindnyájuk nevében még egy végbúcsúszóban fejezze ki
  62       1,      3|                íróasztalához dűlve, mint egy szobor, alabástrom-halavány
  63       1,      3|         emlékezzék rá, hogy van a háznak egy hű barátja, ki mindezen
  64       1,      4|                           KÉT JÓ BARÁT~ ~Egy egész roppant nagy terem
  65       1,      4|                 csoportozatai, mik közül egy virító agavé emeli magasra
  66       1,      4|                  ezerszínű világot, mint egy összetört szivárvány.~ ~
  67       1,      4|              szivárvány.~ ~A középen áll egy óriási akvárium, két öl
  68       1,      4|                 És ezt az egész medencét egy alulról átható fényáramlat
  69       1,      4|             terem egyik boltívéből ismét egy másik terembe látni, s az
  70       1,      4|                Hanem azért megesik, hogy egy ilyen egyszerű fekete frakk
  71       1,      4|               érdemkeresztekkel. Van ott egy olyan.~ ~Szép, méltóságteljes
  72       1,      4|               hosszú pilláktól árnyazva, egy hajadon is hódítani indulhatna,
  73       1,      4|                 marad felfedezetlenül.~ ~Egy fényes, katonai egyenruhás
  74       1,      4|               Valóban szédítő helyzet.~ ~Egy ifjúnak, aki még senki és
  75       1,      4|            fényes és hatalmas urai előtt egy idegen országnak, megállani
  76       1,      4|                hercegnő, egyetlen leánya egy moszkvai gazdag főnemesnek,
  77       1,      4|              moszkvai gazdag főnemesnek, egy tökéletes szépség, hajfürtökkel,
  78       1,      4|              malachit terembe sietett.~ ~Egy veres egyenruhás palotaszolga
  79       1,      4|                  kínált, az ifjú felvett egy poharat valami fehér itallal.
  80       1,      4|           bemutatott, alighanem tartozom egy quadrille-al.~ ~- Ugyan
  81       1,      4|                akarják, hogy ha az ember egy szép leányra ránéz, azt
  82       1,      4|               Kammenoi osztrov szigetre, egy piszkos, bűzös pálinkacsapszékbe,
  83       1,      4|             ismét átszelve a Néva jegét, egy hosszú park végét elzáró
  84       1,      4|                 nem.~ ~A kapu alatt volt egy kis mellékajtó, azon belépett
  85       1,      4|                azon belépett a két ifjú. Egy simára borotvált arcú, jól
  86       1,      4|         rafinériát - súgá neki Leonin, s egy bankjegyet nyomott kezébe,
  87       1,      4|            mentek be, hanem végül, amint egy alacsony vasajtóhoz értek,
  88       1,      4|              vasajtóhoz értek, ott annak egy rugóját megnyomva, felnyitá
  89       1,      4|                  s azután bebocsátá őket egy félig világított folyosóra,
  90       1,      4|                mint aki itt már járatos; egy csigalépcső következett;
  91       1,      4|         zenéjéhez.~ ~A csigalépcső alján egy vénasszony ült egy asztalnál,
  92       1,      4|                 alján egy vénasszony ült egy asztalnál, divatos öltözetben.~ ~
  93       1,      4|               öltözetben.~ ~Leonin annak egy imperiált adott.~ ~- Nyitva-e
  94       1,      4|               mosolygott.~ ~Azzal Leonin egy sor szőnyegajtó közül kiválasztva
  95       1,      4|                 felnyitá; azon belől még egy ajtót nyitott fel, s ott
  96       1,      4|                  nyitott fel, s ott Ödön egy páholyban találta magát,
  97       1,      4|                    S azzal levetve magát egy kerevetre, kezébe vette
  98       1,      4|                 szokott.~ ~A páholyajtón egy bizalmas alak tekinte be:
  99       1,      4|                Leonin.~ ~- Te! Ez furcsa egy cukorrafinéria itten - mondta
 100       1,      4|      cukorrafinéria itten - mondta Ödön, egy tekintetet vetve a sodronyrecén
 101       1,      4|            árulnak-e el?~ ~- Azok vakok. Egy egész zenekar vak muzsikusokból.
 102       1,      4|                  nyílt, s belépett rajta egy hölgy.~ ~Az ezeregy éji
 103       1,      4|              Azzal hirtelen két karjával egy öleléssel egymáshoz szorítá
 104       1,      4|               mind a kettőt egymás mellé egy másik kerevetre. Ő maga
 105       1,      4|              kérdé a cserkesz leány.~ ~- Egy új világot teremtsen, aki
 106       1,      4|                 késsel leütötte a nyakát egy pezsgőspalacknak; teletöltött
 107       1,      4|                ahogy szokás megsimogatni egy szép kutyának a fejét.~ ~-
 108       1,      4|           megfogadni. Mondtam, hogy lesz egy nap, amikor kényszeríteni
 109       1,      4|       kényszeríteni foglak rá.~ ~A hölgy egy izzó tekintetet vete Ödönre,
 110       1,      4|                  vizsgálni a színtért.~ ~Egy harmincölnyi átmérőjű, boltozatos
 111       1,      4|          boltozatos üreg volt az, melyet egy végig rostéllyal fedett
 112       1,      4|                kutatást, abban az órában egy negyeddel hamarább a kérdéses
 113       1,      4|                 volt ott, levelet hozott egy ezüsttálcán.~ ~- Mit hoztál?~ ~-
 114       1,      4|         ezüsttálcán.~ ~- Mit hoztál?~ ~- Egy levelet a másik seigneurnek.~ ~-
 115       1,      4|                     Hogy jön az ide?~ ~- Egy futár hozta per expresse,
 116       1,      4|                  lornyonját vevé, nehogy egy pillanatot elmulasszon Jéza
 117       1,      4|             megkezdődött. A vak zenészek egy csengettyűjelzésre elkezdték
 118       1,      4|                vad robaj, állatüvöltés s egy hurráordítás a sodronyrácsozatok
 119       1,      4|                 Ödön! Látod-e?~ ~S amint egy percre hátrakapta fejét
 120       1,      4|             tüzet a kandallóba.~ ~Leonin egy karszékbe vetette magát,
 121       1,      4|                hát kárba veszett. De még egy titkot fedezek fel neked.
 122       1,      4|        újraöltözteté Ödönt; ő tudta jól, egy oroszországi útra hogyan
 123       1,      4|             ellátva; a három ló befogva, egy középen a kétrudas villába,
 124       1,      4|             minden veszélytől megőriz.~ ~Egy kis gömbölyű kámea volt
 125       1,      4|               szövődve, melyen keresztül egy sápadt, fehér tányér látható,
 126       1,      4|                  jött táncolva, keringve egy rettenetes, fehér kísértet,
 127       1,      4|              tudott. A távolban látszott egy erdőfolt, az imsik azt iparkodott
 128       1,      4|                korbáccsal ütötték volna; egy percre a szánnak minden
 129       1,      4|                  is; a két ifjú kiszállt egy percre, kirázni bundájából
 130       1,      4|                egyszersmind minden nyoma egy valahai országútnak eltakarva.~ ~
 131       1,      4|      belebódorodtak a pusztába. És sehol egy szemközt jövő járművel vagy
 132       1,      4|               nem bírtak találkozni; sem egy emberi lakást nem bírtak
 133       1,      4|                    Ott jön ránk szemközt egy kozák!~ ~Leonin kitekinte,
 134       1,      4|                   hogy az nem jön, hanem egy helyben áll.~ ~- Hajts feléje!~ ~
 135       1,      4|                beérte a látott alakot.~ ~Egy kozák közvitéz volt az,
 136       1,      4|               lovas meg voltak fagyva.~ ~Egy lovasszobor az útfélen.~ ~-
 137       1,      4|                Orsa között nem szeretnék egy éjszakát a havon tölteni.
 138       1,      4|           menjünk!~ ~- Tudom is én! Csak egy kompasz volna nálam, hogy
 139       1,      4|                 volt.~ ~Az első üvöltést egy egész bestiális kardal követte;
 140       1,      4|              aztán, amint a vágtató szán egy téres rónára ért, akkor
 141       1,      4|                 aki csak később érkezik. Egy egész tábor az.~ ~Ödön érzé,
 142       1,      4|           látvány. Nehány sikerült lövés egy falka üldöző közé, öreg
 143       1,      4|               utána. A bozót szélén volt egy fenyőfa, derékban kettétörve
 144       1,      4|                 perc meghozta a választ. Egy kétségbeesett nyerítés,
 145       1,      4|                 ropogás, szakadás; végre egy nagy zuhanás, s azután eltűnt
 146       1,      4|             látni, mint bukdácsolnak alá egy szédelgős lejtőn, s folytatják
 147       1,      4|                 Készen lehetünk rá, hogy egy óra múlva éhesen, dühösen
 148       1,      4|            felborult szán alatt, s azzal egy hurrákiáltással nekiereszkedtek
 149       1,      4|            paripa nyomán; de hátramaradt egy őrszem.~ ~Négy ordas ott
 150       1,      4|                 mentében utánuk, s amint egy kissé csapinós helyre akadtak,
 151       1,      4|                  halállal!~ ~Hanem amint egy helyen a folyam bal partja
 152       1,      4|            győzték.~ ~A fertelmes csorda egy lépést sem nyert rajtok.
 153       1,      4|                vadállatoknak; míg Leonin egy fölálló jégtábla mögé vánszorogva
 154       1,      4|           Handzsárja tokjába volt szúrva egy kis evőkés, azzal iparkodott
 155       1,      4|             amint a négy üldöző vadállat egy kis rekettyés sziget mögül
 156       1,      4|                 mely nem tetszett neki; "egy úr, egy úr ellen", s a berekbe
 157       1,      4|                  tetszett neki; "egy úr, egy úr ellen", s a berekbe menekül
 158       1,      4|                   s észrevéve, hogy tova egy másik férfi vesződik harcképtelenül,
 159       1,      4|              zsákmánya irányában.~ ~Csak egy szökés még a farkas részéről,
 160       1,      4|                  a farkas részéről, csak egy lökés még a korcsolyával,
 161       1,      4|              Leonintól félölnyi távolban egy összegubancolt tömeg hentereg
 162       1,      4|              tömeg hentereg a jégen; itt egy láb, ott egy bozontos fark,
 163       1,      4|                  jégen; itt egy láb, ott egy bozontos fark, itt egy kesztyűs
 164       1,      4|               ott egy bozontos fark, itt egy kesztyűs kéz, ott egy vérben
 165       1,      4|                itt egy kesztyűs kéz, ott egy vérben csattogó száj, mind
 166       1,      4|                  egymást: "Ez mulatságos egy nap volt!"~ ~Nemsokára feltűnt
 167       1,      4|               voltak a lovak istállói és egy egész sor kunyhó; halászok
 168       1,      4|                vékony, üvegnyi jéggel, s egy ilyen lékbe Ödön egyenesen
 169       1,      4|               ellenében; s ott meglátott egy egyenesen álló alakot.~ ~
 170       1,      4|             hajába markolt az alaknak, s egy lökést adva testének lábaival,
 171       1,      4|            látott maga fölött mást, mint egy kiterjesztett, átlátszó
 172       1,      4|                 a halál égboltozatát. ~ ~Egy gondolata támadt: ellökte
 173       1,      4|         üveglabdácskák szálltak fölfelé. Egy sem talált ki a jég alól;
 174       1,      4|               bocsátkozott Leonin, s még egy lélegzetet bocsátott ki
 175       1,      4|             fehér vezércsillag, s eltűnt egy ponton szemei elől.~ ~Az
 176       1,      4|              odarohanó halászok, kozákok egy főt láttak a széttört lap
 177       1,      4|                 Tízezer rubelt annak, ki egy orvost hoz! - hörgé Leonin
 178       1,      4|                Leonin kétségbeesetten.~ ~Egy ősz halász ölébe vette Ödön
 179       1,      5|               magyar katonatiszteknek.~ ~Egy fiatal huszártiszt halad
 180       1,      5|                  az első emeletre fölér, egy percre megállítja valami
 181       1,      5|       mellékszobákhoz vezető folyosón.~ ~Egy ősz ember, simára borotvált
 182       1,      5|              haragban három pincérrel és egy szobaleánnyal.~ ~A pincérek
 183       1,      5|             meglátja a huszártisztet, ki egy percre megállt a zajra,
 184       1,      5|                  szobájába, páterkám; én egy negyedóra múlva visszajövök,
 185       1,      5|                  öt pajtásom, akik közül egy meg akar velem verekedni,
 186       1,      5|             legalább öt forintot fizetek egy napra - ha nem hatot.~ ~
 187       1,      5|          hozzávetőleg, mennyibe kerülhet egy ily keserves úri nap Bécsben,
 188       1,      5|                 fölött duellálnak.~ ~Itt egy nagy dobbanás; ott egy nagy
 189       1,      5|               Itt egy nagy dobbanás; ott egy nagy toppanás! Most egy
 190       1,      5|                  egy nagy toppanás! Most egy csapás, majd egy csörrenés!
 191       1,      5|          toppanás! Most egy csapás, majd egy csörrenés! Előre-hátra tuszkolódás!~ ~
 192       1,      5|                 vívók közé, s tart nekik egy prédikációt Szent Máté XXVI.
 193       1,      5|                 az egyik kapott a képére egy vágást, akkor jutott eszébe,
 194       1,      5|                 testőrből, s most emiatt egy csoport kollégámmal végig
 195       1,      5|                   Én lelkipásztor vagyok egy alföldi helységben, ahol
 196       1,      5|                 oligarcha volt, én pedig egy kicsit kuruc legény vagyok.~ ~
 197       1,      5|               legény vagyok.~ ~Aztán meg egy kis családi zsúrlódás is
 198       1,      5|        búcsúztató után én mondék fölötte egy végső imádságot. Igaz, hogy
 199       1,      5|                olvassa el; talál-e benne egy szócskát, amivel perduellissé
 200       1,      5|               ima beszélt.~ ~- Hanem hát egy jó tanácsot mondok önnek,
 201       1,      5|                pap hálálkodott volna még egy kicsit, de a tiszt nem ért
 202       1,      5|                  üres edényeket, mert ha egy el talál törni ezekből a
 203       1,      5|       tisztelendő úr idáig már megtanult egy szót németül, s azt rögtön
 204       1,      5|                 azért, mert adós maradni egy óráig sem szeret. Másodszor
 205       1,      5|            elment a katonai lovardába, s egy óráig gyakorolta magát a
 206       1,      5|             visszaütlegelte őket; eltört egy dárdanyelet, kifárasztott
 207       1,      5|                dárdanyelet, kifárasztott egy lovat; mikor azt megunta,
 208       1,      5|                   mikor azt megunta, még egy órát sétált a glacis-n,
 209       1,      5|                 tartott, két kijárással, egy nappali s egy hálószobával;
 210       1,      5|                kijárással, egy nappali s egy hálószobával; azzal szembe
 211       1,      5|                  keresztül a cselédszoba egy kis konyhácskával.~ ~Egy
 212       1,      5|                 egy kis konyhácskával.~ ~Egy vén huszár volt a szolgája,
 213       1,      5|           háromszor megcsavarintva, mint egy pár roppant dugóhúzó, hirdeti
 214       1,      5|                 legyen belőle, azután rá egy fajansztányér lehelyeztetik -
 215       1,      5|         lehelyeztetik - melléje tétetvén egy szarvasagancs nyelű étszer
 216       1,      5|            szarvasagancs nyelű étszer és egy antik ezüstkanál, miket
 217       1,      5|                  szegletében. Kiegészíti egy ócska pezsgőspalack, persze
 218       1,      5|              hozzá:~ ~- Már megint nincs egy vad garasunk sem, ugye?~ ~-
 219       1,      5|               előkeresett a pohárszékből egy körülcsorba tálat.~ ~Azután
 220       1,      5|             másik, az a pisze; az hozott egy bukétot meg egy levelet:
 221       1,      5|                az hozott egy bukétot meg egy levelet: a bukét ott van
 222       1,      5|                 ott van a konyhaablakban egy csuporban, a szobaleánynak
 223       1,      5|                   a szobaleánynak adtunk egy cvikipuszit, a levéllel
 224       1,      5|               úrfi".~ ~Ezen a címen csak egy embert szokott nevezni Pál
 225       1,      5|                 nagy munkában volt, hogy egy szál forgácsból fogpiszkálót
 226       1,      5|          fogpiszkálót faragjon az urának egy roppant nagy görbe baranyai
 227       1,      5|                  jutott eszébe, hogy van egy reglement a legfelsőbb kormányszék
 228       1,      5|              odanyomta testvére markába, egy kézszorítást is mellékelve
 229       1,      5|                  elvette.~ ~- Azután mág egy átadnivalóm van - szólt
 230       1,      5|            rosszul sikerült közönnyel. - Egy meghívó Plankenhorsték holnapi
 231       1,      5|                  többet ötszáz forintnál egy estére azért, hogy táncoljon.~ ~-
 232       1,      5|              méltóságos főnököddel, hogy egy szegény papot, akit ide
 233       1,      5|                  a pap becsületes fickó. Egy kicsit eljár a szája. De
 234       1,      5|               Pál úr kompareált.~ ~- Itt egy tízforintos. Hozzon két
 235       1,      6|            látogatni. Nem lehetett náluk egy Sedlniczkyvel, Inzaghival,
 236       1,      6|                  le hagyta magát ültetni egy székre s nyakába köttetni
 237       1,      6|               találkoztam a tengerparton egy faquinnal, akinél volt egy
 238       1,      6|               egy faquinnal, akinél volt egy hosszú, horgas végű sodrony.
 239       1,      6|                 faquin kivett a korcából egy csipetnyi sót, s azt egy
 240       1,      6|                 egy csipetnyi sót, s azt egy ilyen homoki lyukba hintette.
 241       1,      6|               kitolta a lyukból az ujját egy csigabiga, akit úgy hínak
 242       1,      6|              drót másik végébe, s azután egy sziklához ment, ahol mély
 243       1,      6|             fickándozó pesce canellát, s egy kis idő múlva egy nagy bolond
 244       1,      6|            canellát, s egy kis idő múlva egy nagy bolond stockfischt
 245       1,      6|               brigádot kommandírozna, az egy élelmezési főtiszt, ki teljes
 246       1,      6|             bizalmas mosolygással beszél egy hozzád hasonló öreg ifjúval,
 247       1,      6|                 éppen közeledett feléjük egy előkelő kitűnőség, akire
 248       1,      6|                  önkéntes nyájasságra!~ ~Egy magas, szikár úr, egész
 249       1,      6|              termete csupa szeglet, arca egy rendetlen prizma, szegletbe
 250       1,      6|                  akire most itt az öcsém egy távmosolyt intéz, kétségtelenül
 251       1,      6|            mikkel dicsőült atyád küzdött egy magas cél diadaláért; s
 252       1,      6|              úrnak a fizimiskáját; pedig egy línea segélyével könnyen
 253       1,      6|              vagy a stockfisch; hanem ha egy náladnál különb épouseur
 254       1,      6|         haragudott a tréfáért.~ ~Richárd egy óra hosszat táncolt és unatkozott
 255       1,      6|         köszönnie kell; viszonoztatik.~ ~Egy szobaleány, ki az arcát
 256       1,      6|                  öccsével.~ ~- Nem jössz egy csésze teát bevenni a büfébe?~ ~-
 257       1,      6|               hogy úgy bántak vele, mint egy gyermekkel, mint egy cicával.
 258       1,      6|                mint egy gyermekkel, mint egy cicával. Legalább karmolhatott
 259       1,      7|               útra indul, elvesz az! "~ ~Egy este a szokott estély végeztével
 260       1,      7|                   hogy el kell titkolnom egy részét." Nem ábrándozik-e?~ ~-
 261       1,      7|                  A minap a baronesse-nek egy főkötőjét föltette a fejére,
 262       1,      7|                  ülnénk, aztán olvasnánk egy könyvbül, ennénk egy tányérról,
 263       1,      7|           olvasnánk egy könyvbül, ennénk egy tányérról, innánk egy pohárból,
 264       1,      7|             ennénk egy tányérról, innánk egy pohárból, aztán úgy neveznők
 265       1,      7|               nyomorultul járatják, akár egy szobaleányt; azon sokat
 266       1,      7|              Betti! Holnap új ruhát kap. Egy öltönyömet elrontotta a
 267       1,      7|              tudatlanok szokása szerint, egy ujjal verte a zongora billentyűit.
 268       1,      7|                  is zárva találta.~ ~Még egy kijárást ismert, melyen
 269       1,      7|                alvó lelkét.~ ~Itt valaki egy végzetes játékot űz, melynek
 270       1,      7|        kibocsátom önt.~ ~A falon függött egy nagy antik rácsozatú, remek
 271       1,      7|            Richárd elállta az útját.~ ~- Egy szóra, Edit! Tudja-e ön,
 272       1,      7|               Richárd, s keble egyszerre egy egész pokol nyomásátul szabadult
 273       1,      7|                 öntül nőül kérem Editet; egy év múlva nagykorú leszek,
 274       1,      7|            keblébe csúsztatá.~ ~- S most egy évig ne szóljunk egymásnak
 275       1,      8|                 volna már elfeledni. Itt egy szőnyeg, ott egy tabouret,
 276       1,      8|          elfeledni. Itt egy szőnyeg, ott egy tabouret, amott egy pár
 277       1,      8|                  ott egy tabouret, amott egy pár papucs, a falon egy
 278       1,      8|                  egy pár papucs, a falon egy óravánkos; mind gyöngéd
 279       1,      8|                  alcoven oldalfalán függ egy remek olajfestmény nagy
 280       1,      8|                  nagy aranyrámában, mely egy hírhedett szépség arcképe
 281       1,      8|           szeméig, s hamisan hunyorított egy nagyot.~ ~- Bevágtam a zsidónál,
 282       1,      8|                  felelt az öreg. - Ez az egy érdemem van a világon.~ ~
 283       1,      8|                  az utcaemelés miatt még egy lépcsővel lefelé kellett
 284       1,      8|            legjobb helye; hanem ahelyett egy aranyos csillárra zsíros
 285       1,      8|               felmagasztalva; a polcokon egy csoport kitömött papagáj,
 286       1,      8|              meredező csonka szobrokhoz: egy Herkules, kinek fél keze
 287       1,      8|          Herkules, kinek fél keze nincs, egy, Minerva, kinek be van törve
 288       1,      8|                  be van törve az orra, s egy Venus, ki már nagyon összevissza
 289       1,      8|                még alig nyolc óra, mikor egy szép huszártiszt lép be
 290       1,      8|                  is fogja ön tudni, hogy egy kép miatt jöttem most ide,
 291       1,      8|                elbámulva tekinte szét.~ ~Egy fejedelmi múzeumot vélt
 292       1,      8|                    Ugyebár, érdemes lesz egy kicsinyt a széttekintésre?~ ~-
 293       1,      8|            Salamon megmondja az árát: ez egy garas, ez kétezer arany.~ ~
 294       1,      8|              enged magának a kapitány úr egy kis időt a körültekintésre?
 295       1,      8|                bámulva látott maga előtt egy egész szobát, melynek minden
 296       1,      8|              mellé rakva; s még azon túl egy szögletben egymásnak döntve
 297       1,      8|              szögletben egymásnak döntve egy csomó olajfestmény, melynek
 298       1,      8|                  kapitány úr. Az emberek egy ideig szeretik egymást,
 299       1,      8|            azután kiszeretnek egymásból; egy ideig ott tartanak egy arcképet
 300       1,      8|                   egy ideig ott tartanak egy arcképet a vánkosuk fölé
 301       1,      8|            tovább.~ ~- Ez ugyan ördöngős egy üzlet, Salamon úr!~ ~Salamon
 302       1,      8|                Mit? Nem lehet? Nekem van egy festőm, akinek csak azt
 303       1,      8|               derogálna ilyen uraságnak. Egy Baradlay Richárd! Hanem
 304       1,      8|            erővel odatuszkolta Richárdot egy halom rámátlan olajfestményhez,
 305       1,      8|                elkezdé szétbontogatni.~ ~Egy képnél aztán Richárd felkiáltott:~ ~-
 306       1,      8|           ráfizetne, hogy én is legalább egy kis pénzt lássak. Érti-e
 307       1,      8|          átvezette a zsibárus Richárdot, egy teljes gyűjteményt tartalmazott
 308       1,      8|                   gerezdes buzogányokkal egy kategóriába sorozva; - míg
 309       1,      8|         kategóriába sorozva; - míg végre egy egész oldalt elfoglalt jelen
 310       1,      8|                      Ugyebár, hogy ez is egy kis arzenál? - szólt kezeit
 311       1,      8|            között. Egyszer megpillantott egy barna pengét, melynek a
 312       1,      8|             szeme az igazi műértőnek. Ez egy igazi Crivelli-penge. Tíz
 313       1,      8|                  tizenötön alul, mert ez egy eredeti Crivelli, nem utánzat.~ ~
 314       1,      8|              választani - szólt Salamon, egy egész gúlára mutatva mindenféle
 315       1,      8|                    Most kérem, álljon ön egy kicsit félre!~ ~A zsibárus
 316       1,      8|               Salamon elé:~ ~- Nézze ön, egy csorba sem esett az élén.~ ~
 317       1,      8|                  Ez volt a vágás! Én, ha egy narancsot elvágok késsel:
 318       1,      8|             vágás! Micsoda vastag cső, s egy vágásra kétfelé esik, mint
 319       1,      8|               vágásra kétfelé esik, mint egy papiros tölcsér.~ ~- Ez
 320       1,      8|                 a képet rámástul meg még egy aranyat ráadásul, akkor
 321       1,      8|               vigye el. Én ilyen karddal egy házban nem hálok.~ ~Richárd
 322       1,      8|            Először életemben találkoztam egy gavallérral, aki azt mondja: "
 323       1,      8|                 kardját, fizessen rá még egy aranyat, és aztán kvittek
 324       1,      8|                 Nomármost, fizesse rá az egy aranyat.~ ~A zsibárus szájához
 325       1,      9|         kifejezését.~ ~A nagy szempillák egy percre felnyílnak magasan,
 326       1,      9|                 másnak.~ ~- Van atyámnak egy kicsiny háza a faluban,
 327       1,      9|           rosszak ellenségüknek tartják. Egy új világban új embereket
 328       1,      9|             szántóföldjét oly áron, mely egy uradalmat ér. Pártolód,
 329       1,      9|                 maradj, hozzád térek. Ha egy világgal kecsegtetnek is,
 330       1,      9|                ön mond, olyan szép, mint egy álom. Egy ilyen eltiport
 331       1,      9|               olyan szép, mint egy álom. Egy ilyen eltiport féreg, mint
 332       1,      9|             tenni? Hogyan hihetné valaki egy ilyen járó-kelő szoborról,
 333       1,      9|                  s azzal kebléből kivont egy levelet.~ ~- Nézd! Most
 334       1,      9|                leány szemei e sorok után egy hálatelt, ihlett pillanatot
 335       1,      9|            őrállomáshoz jutottunk, midőn egy rossz helyre értünk a Dnyeper
 336       1,      9|              ütött át idegeiken.) Azután egy kis forróláz következett
 337       1,      9|                 De e néma elhallgatásnak egy teleírott titokjeles könyv
 338       1,      9|               nyugodott a leány fején.~ ~Egy óra múlva, a falu minden
 339       1,     10|               Szalmás Mihályné asszonyom egy istenáldotta napot sem mulasztott
 340       1,     10|               Mert hogy van a kastélynak egy öreg házfelügyelője, aki
 341       1,     10|               hogy Bakó Márton uram soha egy kérdését sem hagyta felelet
 342       1,     10|            Bécsbe?~ ~- Férjhez veszi ott egy nagy úr.~ ~- Nagy úr? Miféle
 343       1,     10|                 mert volna rá, hogy mind egy szóig igaz.~ ~Egy reggel
 344       1,     10|              hogy mind egy szóig igaz.~ ~Egy reggel pedig azzal a kérdéssel
 345       1,     10|               alá.~ ~A kertek alatt volt egy emelkedett domb, melyről
 346       1,     10|              miknek sötét lombozata alól egy egyiptomi stílben épült,
 347       1,     10|      márványportálé előtt oldalvást volt egy kisded emberi lak. Az volt
 348       1,     10|          keresztül tenné meg körfutását. Egy eltűnt szellemhez beszéltek,
 349       1,     10|              csakhogy a bókolás most még egy fejhajtással alább szolgált.
 350       1,     10|              hallgatná a falon keresztül egy kérlelhetetlen alak, ki
 351       1,     10|                hogy ebben a székben most egy adminisztrátor ül.~ ~- Azon
 352       1,     10|                   Tudod, hogy ez a teher egy ország gondja.~ ~- Tudom,
 353       1,     10|                 Azalatt folyvást hallani egy hideg szív üregében ezt
 354       1,     11|                 tudni? No nalunk is volt egy kis híre; hat a negyedik
 355       1,     11|                 leány, hogy férjhez megy egy bécsi referendáriushoz,
 356       1,     11|                felöl is megnyugodta.~ ~- Egy kis pénz sok haragot lecsendesít. -
 357       1,     11|             díszében állít...~ ~("Ez már egy kicsit erős hízelkedés!" -
 358       1,     11|               ragyogó napsugárral arcán; egy királynő tekintete volt
 359       1,     11|    előretolongott.~ ~A terem elején állt egy pompás mozaikasztal, melyre
 360       1,     11|              pompás mozaikasztal, melyre egy aranytálca volt letéve,
 361       1,     11|               jelszóra zendült fel utána egy általános éljenkiáltásban.~ ~
 362       1,     11|                    Valosagos olyan, mint egy menyasszony! - Jaj!~ ~-
 363       1,     11|                 bátyjuknak példája, hogy egy igazi gavallérnak mennyire
 364       1,     11|             utolsó neme a küzdelemnek.~ ~Egy asztalnál ülő, egy palackból
 365       1,     11|        küzdelemnek.~ ~Egy asztalnál ülő, egy palackból poharazó ellenfelek
 366       1,     11|               Szerencsére akadt közöttük egy okos ember, aki ez indítványt
 367       1,     11|                hogy ki éljen. Nekik csak egy ember az "éljen"; a többit
 368       1,     11|            Szalmás.~ ~Volt is Szalmásnak egy olyan hosszú szónoklata
 369       1,     11|           Utoljára is a tisztelgő hadnak egy csepp ellenvetése sem lehetett
 370       1,     11|               pár az erkélyről.~ ~Bizony egy árva "éljen" sem hangzott
 371       1,     11|                 odábbállt.~ ~Az úri rend egy része szintén nem várta
 372       1,     11|                   az adminisztrátor, még egy végbúcsúra találkozott Baradlaynéval.~ ~-
 373       1,     11|           szavaimra. Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak
 374       1,     12|             nemesi rendek által. Azoknak egy részét a megyei kormányzó
 375       1,     12|             alatt.~ ~A fehér tollas párt egy erélyes tiltakozást akart
 376       1,     12|                 fő tudománya, hogy amint egy percben észrevette, hogy
 377       1,     12|                   hogy mikor így küzdött egy fellázadt zajtenger hullámai
 378       1,     12|             divat volt. - Amint Tormándy egy tősgyökeres gorombaságot
 379       1,     12|                egyszerre az égen, együtt egy dicskört képezők, melynek
 380       1,     12|                  cifra karszékében, mint egy múmia. Úgy vette ezt az "
 381       1,     12|              előre látja, hogy mikor jön egy "scherzo", mikor az "allegro";
 382       1,     12|               meg most hozzá nem akarnak egy kis verekedést improvizálni,
 383       1,     12|               fegyverrel állt reggel óta egy zászlóalj katonaság, hogy
 384       1,     12|                  táblabíráknak, s támadt egy oly ádáz ordítás, kardcsattogás,
 385       1,     12|           belsejéből, az ellenkező ajtón egy ifjú, délceg alak lépett
 386       1,     12|                hangon.~ ~A fegyveres nép egy percre meghökkent; néhányan
 387       1,     12|                 a folyosóra!~ ~A várnagy egy szót súgott a pandúroknak.
 388       1,     12|            mindenfelé, az asztalra dobva egy kettétörött véres kard.~ ~-
 389       1,     12|             szólt Rideghváry, s ebben az egy szóban düh, kevélység, rettenet
 390       1,     12|                  hasonló jelenetre; hogy egy rokonszenves alak egy pillanat
 391       1,     12|               hogy egy rokonszenves alak egy pillanat alatt megfordít,
 392       1,     12|                 föl elnöki székéből, még egy átokverő tekintetet jártatva
 393       1,     13|               természettudósai beszélnek egy csodaállatról, amelynek
 394       1,     13|                 e szörnyeteget.~ ~A krák egy töméntelen nagy tengeri
 395       1,     13|                milyen nagy baj az, mikor egy ilyen nagy állat nem tudja
 396       1,     13|                érez!~ ~Az történik, hogy egy alvó óriás szempilláinak
 397       1,     13|              szempilláinak fölemelésével egy egész történetvilágot, annak
 398       1,     13|          eltagadja; a kövér medicinalrat egy szögletben ül, és bámul
 399       1,     13|                  s felriad, valahányszor egy ajtó csapódik be a háznál;
 400       1,     13|                hoz, s meg csak visszajön egy perc múlva, hogy nem lehet
 401       1,     13|            fennkölt viselet helyett most egy ócska zubbony van rajta,
 402       1,     13|              lőnek, hogy egész sortűzből egy golyó sem talál. Magam szemével
 403       1,     13|               utazáshoz.~ ~De ismét jött egy új alak. Ez már nem jött,
 404       1,     13|                  oly laposra verve, mint egy palacsinta, kabátjának fél
 405       1,     13|                 szárnya letépve, a hátán egy sáros tenyérnek félreismerhetetlen
 406       1,     13|       félreismerhetetlen nyoma, az orrán egy indiszkrét találkozás zsurlódásának
 407       1,     13|                      Ó, csekélység, csak egy kicsit agyon akartak ütni.
 408       1,     13|             nehány diák kiszabadított, s egy durchhauson keresztül megmenekültem.~ ~-
 409       1,     13|         nagyságos asszony, adasson nekem egy darab angolflastromot, amivel
 410       1,     13|           néptenger.~ ~Most érkezett még egy új alak.~ ~Az alkonysötét
 411       1,     13|                leköszönt.~ ~- Csitt!~ ~- Egy óra múlva köztudomású dolog
 412       1,     13|                 boldogság, akinek mostan egy rossz kaputja van.~ ~- Nem
 413       1,     13|              Rideghváry valóban mutatott egy zsebéből kihúzott falragaszt,
 414       1,     13|                kapusnál mégiscsak talált egy ócska, foltos polgári felöltőt,
 415       1,     13|                   van itt ebben a házban egy kiadó pinceszoba. Rejtsen
 416       1,     13|             nekik, hogy abban a szobában egy szegény szabómester lakik;
 417       1,     13|                fessen az ajtóra krétával egy nagy ollót. Mondja, hogy
 418       1,     13|                 nagy ollót. Mondja, hogy egy szegény, éhenkórász szabó
 419       1,     13|                 a lábaim. Bérkocsi pedig egy millióért sincsen.~ ~- Az
 420       1,     13|               volt semmi eszméje.~ ~Csak egy tárgyra gondolt az egész
 421       1,     13|              heroizmus kell ahhoz, mikor egy ideggyönge ember elszánja
 422       1,     13|       zárkózottan képzelt magának.~ ~Nem egy dühöngő, vérszomjas csapat,
 423       1,     13|                 vérszomjas csapat, hanem egy örömében őrjöngő tenger
 424       1,     13|             úrhölgyek, diákok és katonák egy gomolyba keveredve, egymás
 425       1,     13|                  nép öleli a katonát, ki egy óra előtt sebeket ütött
 426       1,     13|                nagy emberek bukását, kik egy halhatatlansággal emelkedtek
 427       1,     13|              mint krétarajzot törülte le egy tenyérhúzással a história
 428       1,     13|                   Mi az a melegség, amit egy ilyen pillanatban az ifjú
 429       1,     13|           ezerajkú szörny: nem hangzik-e egy Plankenhorst is?~ ~Tudta
 430       1,     13|    selyemlobogóval s a két lobogó között egy fiatal aulatagot, ki onnan
 431       1,     13|               édes, mámorító csók között egy Júdás-csók is ejtetett,
 432       1,     13|             Plankenhorsték lakására, ott egy csomó diákot, demokratát,
 433       1,     13|             hajjal fogadja őt, mindenkor egy forró öleléssel; hogy ismerősök
 434       1,     13|           odadűljön a vállára, sőt mikor egy pillanatra magukra maradnak,
 435       1,     13|                  rá semmit, ifjú olvasó, egy poéta meséli el neked, amiket
 436       1,     13|                  szerető párok. Jenő még egy lopva adott csókkal lett
 437       1,     14|                éjen át a tüneményes kép. Egy kép, az éj fekete lapjára
 438       1,     14|   összemorzsoltassa magát!~ ~Ehhez ugyan egy csepp kedvet sem érzett.~ ~
 439       1,     14|                  jókor reggel elfoglalta egy osztály huszárság.~ ~A lovascsapat
 440       1,     14|                Richárd százados.~ ~Közel egy éve már, hogy a városból
 441       1,     14|            ötödik rendelet érkezik hozzá egy eddig soha nem hallott nevű
 442       1,     14|              riadozással; a tömeg fölött egy rongyos, félig égett veres
 443       1,     14|            szabadon hagyott gyalogjárdán egy fegyveres alak jött sietve.~ ~
 444       1,     14|                  láttam ugyanazt a népet egy puszta szavamra, mikor azt
 445       1,     14|                     Meg fogod azt látni. Egy lelkesítő szó hatalmasabb
 446       1,     14|                szó hatalmasabb itt, mint egy üteg ágyú. Azért, kérlek,
 447       1,     14|          környezetüket képezték, ha csak egy levelet írnának azok közül
 448       1,     14|                 kolostor előtti térre.~ ~Egy kloáka áradéka, melybe borzalom
 449       1,     14|                  világvárosok élősdijei; egy tábor koldusokból, tolvajokból,
 450       1,     14|          áldozataiból. És mindez együtt, egy rakáson! Hogy kerültek ezek
 451       1,     14|                   A polgár, a nép embere egy arcot nem ismer közülök.
 452       1,     14|           elnyugodott.~ ~A csoport közül egy magas, óriási alak vált
 453       1,     14|            ahányat lép, minden lábnyomán egy égő folt marad hátra. Vakon
 454       1,     14|                  katonaság felőli járdán egy új alak csörtetett elő,
 455       1,     14|              valahára!~ ~Ki jön, mi jön? Egy furcsa, bizarr alak. Ez
 456       1,     14|               háromszínű szalag, és arra egy kicsiny kis kocperd egész
 457       1,     14|           kolostorajtó előtt állókhoz, s egy ugrással ott termett mellettük.~ ~-
 458       1,     14|                  a háborgó tengert, hogy egy percre lecsendesült.~ ~Mausmann
 459       1,     14|            Minister" - "hin ist er", míg egy fordulatnál erre, hogy "
 460       1,     14|                nemeivel.~ ~Egyszer aztán egy tojással úgy találták el
 461       1,     14|                népünk vérét megkóstolni. Egy oltárunk van; ne áldozzuk
 462       1,     14|       védelmezésükre. Hányszor tette ezt egy görbe tekintetért! Hány
 463       1,     14|                sebet vitéz ellenfeleknek egy kontratáncban fogamzott
 464       1,     14|                közepén feküdt haldokolva egy apáca. Régóta idegbajban
 465       1,     14|                 apáca körül térdepeltek, egy ismerős arcot pillanta meg
 466       1,     14|              arcot pillanta meg Richárd, egy arcot, melynek láttára minden
 467       1,     14|                 is ráismert kedvesére, s egy pokolbul megváltott üdvözülő
 468       1,     14|            kardját, a jó Al-Bochacent.~ ~Egy tekintetet vetett fel a
 469       1,     14|              zárda félig nyílt ablakából egy velőkig ható sikoltás vegyülne
 470       1,     14|                elnyargalt a zárda előtt, egy lélek sem volt már a téren.
 471       1,     14|                  már a téren. A zárdának egy ablaktáblája nyitva volt,
 472       1,     14|                nem jön most szemközt még egy új ellenség!~ ~Csak kívánni
 473       1,     14|                 lépések robaja.~ ~Azután egy keserves ének a Marseillaise
 474       1,     14|          Marseillaise dallamára.~ ~Közbe egy rekedt dob el-elmaradozó
 475       1,     14|                  látszik, és azok között egy repkedő fehér lobogó, mely
 476       1,     14|            Goldner és Mausmann barátaink egy csapat aulista élén, s megadták
 477       1,     14|            Marseillaise dallamát, melyre egy igen békeszerető vers volt
 478       1,     14|                  bajusza alatt Pál úr. - Egy füst alatt már ezeket is
 479       1,     15|         legfeketébb, koromsötét éjjel.~ ~Egy világváros, melyben az éjfél
 480       1,     15|                 katakombákba vezetnek.~ ~Egy lépés hangja sem veri fel
 481       1,     15|               legmagasabb torony ormáról egy vérfényű röppentyű, lángoló
 482       1,     15|                 oldalról vívják.~ ~A nép egy része elmenekült, más része
 483       1,     15|            keresztülszaggatva.~ ~Valahol egy hosszú utca végén egy nagy,
 484       1,     15|            Valahol egy hosszú utca végén egy nagy, tömör halom állja
 485       1,     15|                 egymással.~ ~Két ifjú ül egy ágyú lafettáján, s tölti
 486       1,     15|                  mártja. ~ ~- Lesz nálad egy vizitkártya.~ ~- Jól találtad
 487       1,     15|                  ne volna, hogy írhatnék egy szót a névjegyemre.~ ~-
 488       1,     15|                    Nagy búgva csapott le egy távolból érkező gránát a
 489       1,     15|                  őket. Mehettek pihenni. Egy szétrombolt cukorgyár falai
 490       1,     15|               bolygófény, botorkál végig egy hintó két lámpásával. Az
 491       1,     15|            hintóbul két nőalak száll le: egy apáca és egy fiatal leány.
 492       1,     15|            nőalak száll le: egy apáca és egy fiatal leány. Mind a ketten
 493       1,     15|             rettenetes éjszakában. Sehol egy lámpa nem ég, s a kövezet
 494       1,     15|                   A körülzároló seregből egy csapat egyetértésére számítanak
 495       1,     15|               minden veszve talál lenni, egy kiszámított menekülési út
 496       1,     15|              lerchenfeldi temetők között egy osztály huszár képezi az
 497       1,     15|                  is. Hanem most érkezett egy váratlan, új segítség a
 498       1,     15|                 a számukra.~ ~- Nos?~ ~- Egy asszony.~ ~- Egy asszony?~ ~-
 499       1,     15|                Nos?~ ~- Egy asszony.~ ~- Egy asszony?~ ~- Egy veszedelmes,
 500       1,     15|            asszony.~ ~- Egy asszony?~ ~- Egy veszedelmes, minden vakmerőségre
 501       1,     15|     elkényeztetett főispánné Schwechaton egy zöldségáruló kofánál póröltözetet
 502       1,     15|                    Csodálatos vakmerőség egy úriasszonytól! S mit akar
 503       1,     15|           asszonyi lélek kéjelegni akart egy másik női szívnek halálos
 504       1,     15|           gyönyörködhetett.~ ~Edit arcán egy vonás sem mutatta azt, hogy
 505       1,     15|             félreállt tőle a képe, s még egy kis ecetet kért ahhoz a
 506       1,     15|                   Nem állhatta meg, hogy egy hüllő hideg haragjával ezt
 507       1,     15|                   Edit a villájára szúrt egy darab zselatint, s pikáns
 508       1,     15|                válaszolta neki:~ ~- Jobb egy vőlegény meghalva, mint
 509       1,     15|                  vőlegény meghalva, mint egy élő vőlegény eltemetve.~ ~
 510       1,     15|     arckifejezéssel bizonyítani, hogy ez egy megtörhetetlen, ördögi rossz
 511       1,     15|              Soror Remigia negédeskedett egy kicsit, hogy talán már sok
 512       1,     15|                  fog halni.~ ~Rettenetes egy leány!~ ~Most meg már a
 513       1,     15|                  fromage de Brie-ből kér egy szeletet, s fogyasztja a
 514       1,     15|             Baradlayt tudják. Tehát csak egy nap van hátra. Ha az úrfi
 515       1,     15|                 nem volt szabad elárulni egy arcvonásával sem, hogy mindezt
 516       1,     15|           elmenetelre.~ ~Edit érzé, hogy egy hideg kéz mint hideg kígyó
 517       1,     15|             látott? Hova gondolt?~ ~Csak egy dologra gondolt.~ ~Elfutni! ~ ~
 518       1,     15|           felnyitotta a hintó ajtaját, s egy szökéssel kinn termett belőle.~ ~
 519       1,     15|                    Sötétben, éjféltájon, egy kivilágítatlan óriási városban,
 520       1,     15|          kivilágítatlan óriási városban, egy szűz, egy gyermek, senkitől
 521       1,     15|               óriási városban, egy szűz, egy gyermek, senkitől sem védve,
 522       1,     15|                vezetve, megindul keresni egy utcát, egy házat, ahol sohasem
 523       1,     15|              megindul keresni egy utcát, egy házat, ahol sohasem volt,
 524       1,     15|              ahol sohasem volt, és abban egy asszonyt, akit sohasem látott.~ ~
 525       1,     15|               véghetetlen szerelem, mely egy ilyen gyermekszívben istenné
 526       1,     15|         tévelyednie.~ ~Valahogy kijutott egy utcakereszttérbe.~ ~Ismét
 527       1,     15|                  De hogy lásson meg most egy utcanevet, egy házszámot,
 528       1,     15|                  meg most egy utcanevet, egy házszámot, mikor ily vak
 529       1,     15|              sötétség van körös-körül?~ ~Egy utcaszegleten megállt, ott
 530       1,     15|               számlált kapu mélyedésében egy élőlénybe ütközött, s a
 531       1,     15|              részéről amaz élőlény. - Ez egy őrült.~ ~Az egy vénasszony
 532       1,     15|            élőlény. - Ez egy őrült.~ ~Az egy vénasszony volt, kibe Edit
 533       1,     15|                késő éjszaka, mamzel.~ ~- Egy asszonnyal.~ ~- Egy asszonnyal?
 534       1,     15|                      Egy asszonnyal.~ ~- Egy asszonnyal? Micsoda asszonnyal?~ ~-
 535       1,     15|                  Micsoda asszonnyal?~ ~- Egy zöldségárusnével, ki egy
 536       1,     15|                 Egy zöldségárusnével, ki egy másik kufárnővel érkezett
 537       1,     15|          Istenben, higgye el nekem, hogy egy ember életéről, nem, két
 538       1,     15|            eszmélni Edit, hogy mit tett. Egy idegen, ismeretlen házban,
 539       1,     15|               idegen, ismeretlen házban, egy elhagyott éjféli órában
 540       1,     15|               kényre-kegyre átadta magát egy soha nem látott idegennek.~ ~
 541       1,     15|                 végén lobogtatott a szél egy földre tett mécsest. A kövér,
 542       1,     15|           szemlélve:~ ~- Szent atyám, ez egy apácanövendék!~ ~Edit egész
 543       1,     15|                  az ismeretlen asszonyt. Egy mártír, egy szentkép állt
 544       1,     15|         ismeretlen asszonyt. Egy mártír, egy szentkép állt előtte.~ ~-
 545       1,     15|                 előre. A szűk folyosórul egy még szűkebb pincetorkolathoz
 546       1,     15|           botoljék?~ ~A lépcsőkön leérve egy dohszagú gádorba jutottak.~ ~-
 547       1,     15|          tekervényes menetein, míg végre egy kívül belakatolt, rozzant
 548       1,     15|              raktára.~ ~- Vigyázzon, még egy lépcső van lefelé! - figyelmezteté
 549       1,     15|               maga kívül maradt. ~ ~Edit egy boltozatos üregben találta
 550       1,     15|             szalmaszék; az egyiken égett egy faggyúgyertya, gombának
 551       1,     15|            kanóccal; a másikon pedig ült egy asszony, népies öltözetben,
 552       1,     15|                  leány zokogott, de csak egy percig; akkor ismét egész
 553       1,     15|                 magával engem is!~ ~A nő egy percig tanakodott magában.~ ~-
 554       1,     15|              termet számára.~ ~Frau Bábi egy ócska láda tetejét felnyitva,
 555       1,     15|                kicsi kofa. Nomármost még egy puttony is jön a hátára.
 556       1,     15|               viselt? No ne féljen, majd egy könnyű puttonyt választok
 557       1,     15|             megtalálni.~ ~Frau Bábi most egy olyan utcán vezette őket
 558       1,     15|          leánytól. - Úgy reszketsz, mint egy érzékeny kisasszony, Léni.~ ~-
 559       1,     15|               értett mindent. Csodálatos egy gyermek ez!~ ~- No, Fra
 560       1,     15|             hátán.~ ~Csodálatos az, amit egy nő megbír! - Egy nő, aki
 561       1,     15|                az, amit egy nő megbír! - Egy nő, aki anya - egy anya,
 562       1,     15|             megbír! - Egy nő, aki anya - egy anya, aki szeret. - Fiát,
 563       1,     15|            Hernals között volt még akkor egy nyílt árok, a hegyi záporvíz
 564       1,     15|                  óta nem járt itt eső.~ ~Egy helyen, ahol az oldalfal
 565       1,     15|          Távolabb még öt-hat őrtűz égett egy csoportban; ott volt a temető,
 566       1,     15|             temető felé a két hölgyet.~ ~Egy kis fehér ház - a temetőőr
 567       1,     15|            haditanyája. Abban foglalt el egy kis szobát, melynek ablaka
 568       1,     15|                  az asztalomra mindennap egy csomó hírlapot! Ki teszi
 569       1,     15|        másvilágra, hagyj belőle nekem is egy kicsit!"~ ~- S minek tanultál
 570       1,     15|                  az éj sötétéből először egy szelíd, szeretetteljes női
 571       1,     15|               hódolatgerjesztő; és utána egy másik, kinek tekintetében
 572       1,     15|                  álomlátás, előtte állt. Egy élő pár azokból az úrnőkből,
 573       1,     15|                 ki ez.~ ~Nem szólt senki egy szót is, csak valami csendes
 574       1,     15|            belepillantott a lapokba.~ ~- Egy ezredrésze annak, ami igaz! -
 575       1,     15|            kívánok én tőled. Még ezelőtt egy órával magam sem tudtam
 576       1,     15|                  egyes kardviselőnek van egy anyja otthon; és ha kétszázezer
 577       1,     15|            meghallották szavunkat. És ez egy rettenetes parancsolat volt.
 578       1,     15|                 őrzöm.~ ~- Nézd, itt van egy fiatal leány, apácanövendék.
 579       1,     15|              gondolok semmire. Nekem még egy fiam van abban a városban,
 580       1,     15|             kedves gyermeket, s míg azok egy fájó ölelkezésben szerelmük
 581       1,     15|                nem kiáltva, csak susogva egy elfojtott "éljen" szóval
 582       1,     15|            trombitaszóra. Eltűntek, mint egy tábor kísértet.~ ~A két
 583       1,     15|                meredeken emelkedett föl. Egy gyaloghídon át kellett menniök
 584       1,     15|              menniök a túlsó partra, ott egy gyalogútra leltek. Frau
 585       1,     15|              húszlépésnyire előttük állt egy csárdává rögtönzött mezei
 586       1,     15|          hangzott. Talán táncoltak is?~ ~Egy csoport künn állt az ajtóban.~ ~
 587       1,     15|                  három nőt megpillanták, egy csapat szilaj fickó eléjük
 588       1,     15|               ifjabbakat is közrekapták. Egy gonosz szem észrevette,
 589       1,     15|             észrevette, hogy azok között egy szép leány is van.~ ~- Gyertek
 590       1,     15|                 a kufárnőt előrebocsáták egy harmadik gavallér kalauzsága
 591       1,     15|                  torlasz előtt megálltak egy percre megpihenni, s puttonyaikat
 592       1,     16|          felhőkkel borított ég.~ ~Mintha egy óceán hömpölyögne odafenn
 593       1,     16|                 tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki
 594       1,     16|                 folton látszik ki az ég. Egy darab világoszöld ég.~ ~
 595       1,     16|                 tudja, miért van azon az egy helyen az ég nyitva; ki
 596       1,     16|                eget topázszínűvé!~ ~Csak egy felhőt nem tud a nap megaranyozni,
 597       1,     16|                  tud a nap megaranyozni, egy nagy, fekete felhőt, mely
 598       1,     16|                  fest a véres alapra. Az egy égő templom füstje.~ ~A
 599       1,     16|                  eltűnni. A kettő között egy futamodásnyi tér, egyórai
 600       1,     16|               fekete füstfellege árnyal, egy magányos alak bukdácsol
 601       1,     16|            bukdácsol még végig az utcán. Egy ifjú harcos az aula légiójából.~ ~
 602       1,     16|          összeszorított köntösét tartja; egy szuronydöfést takargatott,
 603       1,     16|                  a paradicsom ege; talán egy csillámló könny is fog azokból
 604       1,     16|            időmérője.~ ~Minden pihenőnél egy cseppel többet engedett
 605       1,     16|                     A haldokló ifjú csak egy tárgyat lát még: a háromszínű
 606       1,     16|                 csepp vére, mely kihull, egy cseppje a kárhozat gyehennatüzének.~ ~
 607       1,     16|                  alá ugyanazon erkélyről egy másik zászló; ugyanaz a
 608       1,     16|         halálszínű zászló, amely ellen ő egy óra előtt küzdött; amelytől
 609       1,     16|                  odaszorított jobbját, s egy névtelen fájdalom kiáltásával
 610       1,     17|                engedi-e az etikett, hogy egy nőtlen ifjú egy családapátlan
 611       1,     17|            etikett, hogy egy nőtlen ifjú egy családapátlan körben tölti
 612       1,     17|                bátorítja, s valahányszor egy bomba szétrobban, valahányszor
 613       1,     17|                kezd a távoli ágyúdörgés, egy gyöngéd csókkal költeni
 614       1,     17|        tüneményes, rettenetes napja csak egy tegnap és ma közötti éjnek
 615       1,     17|         szemeivel fölkeresé Jenőt is, ki egy ablakmélyedésbe támaszkodva
 616       1,     17|             színdarabot.~ ~Alig érkezett egy új ismerős, ki a hölgyeket
 617       1,     17|                  és paradicsommal, miket egy bomlott kéz egymással összekevert:
 618       1,     17|               lélekgyújtogató tűz égett; egy pillanatban kacagott és
 619       1,     17|               hölgy lábaihoz, s átölelte egy szenvedélyes szorítással.
 620       1,     17|         gyöngéden fölemelte Alfonsine, s egy mély reszketeg sóhajjal
 621       1,     17|                     Játék tárgya vagy te egy országos hisztriótársaság
 622       1,     17|                hisztriótársaság kezében. Egy igen szomorú, véres játék
 623       1,     17|          lámpavilágba.~ ~A lámpa világát egy porcelán fényernyő enyhíté,
 624       1,     17|                   azon a fényernyőn volt egy nagyon ismeretes kép: egy
 625       1,     17|                egy nagyon ismeretes kép: egy angyal repül az égen keresztül,
 626       1,     17|                  s kebeléhez ölelve visz egy kis alvó gyermeket.~ ~A
 627       1,     17|               szabad legyen hinnem, hogy egy dolog nem változott meg:
 628       1,     17|                  kifogása nincsen. Hanem egy változást, melyet a dolgok
 629       1,     17|                 sem mert a szíve, hiszen egy semminek ahhoz sincsen joga...
 630       1,     17|              eltemetett embernek még van egy társa a föld alatt: a vakondok.~ ~
 631       1,     17|              foglalni.~ ~- Legelőször is egy levelet kell neked átadnom.
 632       1,     17|              lesz a győztes. Hanem azért egy lángész nem lehet arra kárhoztatva,
 633       1,     17|                helyzetbe juttatott, hogy egy éppen most megürült állomás
 634       1,     17|            tárgyai közé. - Ha választasz egy leányt az ismeretlen néptömeg
 635       1,     17|               leszek rá. S ha választasz egy divatleányt, kinek rossz
 636       1,     17|          elfogadom. - De ha nőül veszesz egy Plankenhorst Alfonsine-t,
 637       1,     17|            vettél.~ ~A legkeserűbb döfés egy szerelmes szíven!~ ~Tehát
 638       1,     17|                szerelmes szíven!~ ~Tehát egy divatleánynál, egy kacér
 639       1,     17|                 Tehát egy divatleánynál, egy kacér teremtésnél alábbra
 640       1,     17|                mondá: "Ön most semmi! Ön egy nem látott ember! Ki adna
 641       1,     17|         tényezőnek a világban. Egyszerre egy nagy lépéssel foglalni el
 642       1,     17|          amelyben preszupponálható, hogy egy szubalternus a büróséfjét
 643       1,     17|                  emberileg kívánni, hogy egy megszűnt kancelláriának
 644       1,     17|                statum fogalmazója, mikor egy elvesztett ezerkétszáz forintos
 645       1,     17|            forintos hivatalból egyszerre egy tizenkétezer forintosba
 646       1,     17|                     Jenő érzé, hogy most egy kicsit meg kell mereszteni
 647       1,     17|                  mire az Jenő homlokának egy csókot adott - hideget,
 648       1,     17|             csókot adott - hideget, mint egy fakép.~ ~Alfonsine nem volt
 649       1,     17|              zenitjét képezte, egyszerre egy napon elérve mind a kettő.
 650       1,     17|            nincsenek. Akkor írtam hozzád egy levelet, megkaptad-e? Büszke,
 651       1,     17|                emlékezzél rá többet! Azt egy haragos asszony írta. Az
 652       1,     17|                  én nem vagyok más, mint egy gyászoló özvegy, ki fiainak
 653       1,     17|               már a másik fiam, vezetője egy csapatnak. Tudod, kikből
 654       1,     17|           hatalmasai által. Ha meghalnak egy ütéstől, jó; ha nem, kapjanak
 655       1,     17|                 Mi őrjöngők vagyunk, kik egy semmiért, egy gondolatért,
 656       1,     17|               vagyunk, kik egy semmiért, egy gondolatért, egy álomképért
 657       1,     17|               semmiért, egy gondolatért, egy álomképért mindenünket odaadjuk;
 658       1,     17|                  van. Az egyik csak most egy hónapja született. Bizonyos
 659       1,     17|                  nevet.~ ~- Családunknak egy régi ismerőse; ugyanaz,
 660       1,     17|           vakmerő halász evezése mellett egy keskeny csónakon a hullámokra
 661       1,     18|                  Duna és a March; azután egy hegylánc, a Kárpátok. Ahol
 662       1,     18|                 hajlék megpihenésre, sem egy falat kenyér.~ ~Másfél óra
 663       1,     18|           hosszat ügetve mentek folyvást egy dűlőúton előre, melyről
 664       1,     18|                   A jobb parton látszott egy leégett révház, melyet öt
 665       1,     18|                képet, a sötét víz tükrén egy ezüstszegélyű óriáskígyót
 666       1,     18|             hosszú sorban.~ ~A túlparton egy fiatal nyárfapagony fogadja
 667       1,     18|             fogadja a menekülőket. Annak egy tisztásán összegyűjti Richárd
 668       1,     18|                  itt vannak - szólal meg egy dörmögő hang, melyben Pál
 669       1,     18|              velünk egyet; elzártuk őket egy kriptába.~ ~- Élve?~ ~-
 670       1,     18|              esküdött kétszázhúsz ember, egy sárguló erdő közepett vezére
 671       1,     18|           keresni. A legközelebbi dűlőút egy magányos úri kastélyhoz
 672       1,     18|             vezette őket.~ ~Az a kastély egy cseh főnemes birtoka volt.~ ~
 673       1,     18|                  itt. Richárd az úrnőtől egy részletezett térképet kapott,
 674       1,     18|                  volt legfőbb szükség!~ ~Egy erdőkerülője az úri kastélynak
 675       1,     18|                 őszi éjborongás.~ ~Amint egy hegyhátra felkapaszkodtak,
 676       1,     18|              éjszaka ellenük zajdítva.~ ~Egy máglya a hátuk mögött hagyott
 677       1,     18|                     Hogy utat veszítsen, egy mély völgynek vette irányát.~ ~
 678       1,     18|           medencét táplál vizével. Annak egy része halastónak van elrekesztve,
 679       1,     18|                 állt már. S a vízen csak egy keskeny cölöpös gát vezetett
 680       1,     18|                 csakugyan talált Pál úr, egy hordóval. Végigönték s elmázolták
 681       1,     18|            éppenséggel nem akart rámenni egy ló sem. A degettől csúszott
 682       1,     18|                 Pál úr káromkodott, mint egy pogány.~ ~- Bizony itt nyomnak
 683       1,     18|             Megpihentet ez a mocsár.~ ~- Egy óráig. Egy óra alatt betömetem
 684       1,     18|                 a mocsár.~ ~- Egy óráig. Egy óra alatt betömetem a rést,
 685       1,     18|             Palvicz Ottó észrevevé, hogy egy új áradat rohan a gátrés
 686       1,     18|                  nem fogod te ezt a rést egy óra alatt betömetni.~ ~Palvicz
 687       1,     18|                égett a híd; jó világítás egy éjjeli párbajhoz.~ ~Fehér
 688       1,     18|                 beledöntötte a mocsárba; egy perc alatt sötét lett, s
 689       1,     18|                Richárd.~ ~A mocsár, mely egy perc előtt még vérveres
 690       1,     18|              mert rabolni nem akarnak.~ ~Egy híd előtt már kaszás népfölkelés
 691       1,     18|               verekszünk.~ ~Azokat ugyan egy sor lövéssel is szétriaszthatta
 692       1,     18|               eldugott előlük.~ ~Délfelé egy kocsmában jutottak egy egész
 693       1,     18|           Délfelé egy kocsmában jutottak egy egész kenyérhez és pálinkához.~ ~
 694       1,     18|                   mint az Úr vacsoráját. Egy korty pálinka a kenyérhez;
 695       1,     18|              Mint a hajótörötteknél, kik egy tutajon menekülnek a tenger
 696       1,     18|            tenger hátán.~ ~Délután ismét egy patakmalomhoz jutottak;
 697       1,     18|                eleség, s aztán a jó sors egy juhászkunyhóhoz vezetett,
 698       1,     18|                 A huszárok lenyergeltek, egy rész a lovak vasalásához
 699       1,     18|               hozzájárultával lassankint egy tömör egésszé idomul, amit
 700       1,     18|              meghallhatták.~ ~- Állj meg egy szóra! - kiálta Palvicz.~ ~-
 701       1,     18|               Erre az egész huszárcsapat egy harsogó éljenordítást rivallva
 702       1,     18|         továbbihoz ereje legyen.~ ~"Csak egy falut hozna már elénk az
 703       1,     18|             falut, hanem várost.~ ~Amint egy dombra felkanyarodtak, az
 704       1,     18|                fekvő völgyben ott láttak egy szép hattornyú mezővárost.~ ~
 705       1,     18|               azt az utat egészen uralta egy magas sáncok közül kilátszó
 706       1,     18|             fordulva huszáraihoz -, most egy furcsa tréfát csinálunk.
 707       1,     18|             tizenegy órát. Azután láttak egy lámpást közeledni maguk
 708       1,     18|                 várost elhagyja, ott van egy sorompó. A sorompóknál egyúttal
 709       1,     18|                  Hallották a robogását. "Egy róta lehet" - mondá Pál
 710       1,     18|                 az őrvezetőnél, s az még egy óra múlva a parancsnokkal,
 711       1,     18|             gyújthattok - mondta Richárd egy óranegyed múlva -, s leszedhetitek
 712       1,     18|               fogtak hozzá az ügetéshez. Egy fiatal legény elkezdett
 713       1,     18|                    A túlsó oldalon pedig egy világtenger! Amennyire a
 714       1,     18|                  Amennyire a szem ellát, egy hullámzó óceánt lát, a földön
 715       1,     18|               semmi panasz.~ ~S méghozzá egy barátságos falu fogadja
 716       1,     18|                morzsolva a huszárcsapat; egy sem jut belőle hazájáig;
 717       1,     18|               siker nélkül.~ ~De van még egy út. Egyenesen fel a hegyeknek!
 718       1,     18|                   Az üldöző ellenfél, ki egy óráig folyvást csatarendben
 719       1,     18|                  hosszú, elszórt sorban; egy szédületes sziklafal oldalában,
 720       1,     18|               sziklafal a túlsó oldalon. Egy szédület, egy félrelépés,
 721       1,     18|             túlsó oldalon. Egy szédület, egy félrelépés, s ember és ló
 722       1,     18|                    Az üldözők szeme elől egy új hegykanyarulat lassankint
 723       1,     18|            végigmentek szerencsésen. Itt egy fenyves fogadta őket, ünnepélyes,
 724       1,     18|                   visszhangos erdő, mint egy templom.~ ~A legénység itt
 725       1,     18|                 és ló bírja!~ ~Délutánra egy juhászkunyhóhoz értek. Az
 726       1,     18|             kalauzolásra.~ ~Ott találtak egy boglya szénát, azt megvették,
 727       1,     18|                mára felhozni. Hanem volt egy szapu savanyú tej, ami olyanformán
 728       1,     18|                  a juhtejet naprul napra egy edénybe öntögetik, s azt
 729       1,     18|                 is kaptak.~ ~Felfedeztek egy verem répát. A birkák számára
 730       1,     18|                  volt. Jóllaktak vele.~ ~Egy huszár a térdén firkált
 731       1,     18|                bugyellárisba!~ ~Estefelé egy kis holdvilág kezdett sütni.
 732       1,     18|                 A halál országa volt az: egy tájék csupa sírkövekből.~ ~
 733       1,     18|           havastul elválasztá őket, mint egy lomha fehér rém emelkedett
 734       1,     18|              mindenkit. ~ ~Azután vártak egy negyedig az eltávozott kalauz
 735       1,     18|                után csakugyan eljutottak egy hegyoldalba, amely sűrű
 736       1,     18|        megparancsolá, hogy minden tűznél egy ember ébren maradjon, aki
 737       1,     18|              burkolta magát, és lefeküdt egy tűz mellé.~ ~A fiatal huszár
 738       1,     18|            kívánt, aki azt kívánta, hogy egy ember minden tűznél ébren
 739       1,     18|                jönni. Az egész hegyoldal egy izzó palásttal volt már
 740       1,     18|                  Már második napja, hogy egy falatot nem evett senki.
 741       1,     18|               hol a végcél!~ ~A sors még egy próbát tartott fenn számukra.
 742       1,     18|                  Ha Richárdot a véletlen egy kijárástalan völgyszorosba
 743       1,     18|                  veszi észre, hogy az út egy idő óta folyton lefelé halad.~ ~
 744       1,     18|               zúg a sudarak között, mint egy borzasztó orgonán; de e
 745       1,     18|               megkapja Richárd figyelmét egy hang, mely a borzalmak közepett
 746       1,     18|                  vigaszt önt szívébe. Az egy fejszecsapás hangja.~ ~Itt
 747       1,     18|                   milyen örvendetes lesz egy új emberarcot látni! Tudni
 748       1,     18|                hang után, s ott találtak egy bocskoros embert, ki egy
 749       1,     18|                 egy bocskoros embert, ki egy ledöntött szálfát csonkázott.~ ~
 750       1,     18|               meg.~ ~A hegy alatt feküdt egy szép kis mezőváros. A hegyoldalon
 751       1,     18|               hegyoldalon kanyargott fel egy út.~ ~Azon az úton jött
 752       1,     18|                jött ünnepi processzióval egy menet zászlókkal és zenével
 753       1,     18|               előre.~ ~Mindenki megjött; egy sem veszett oda.~ ~Már hadsorban
 754       2,     19|                                          EGY NEMZETI HADSEREG~ ~Mesemondás!~ ~
 755       2,     19|            Lehetett is az valaha!~ ~Hogy egy kicsiny, elszigetelt országnak
 756       2,     19|                 Hogy ne bírt volna vele "egy" óriás, hogy rá kellett
 757       2,     19|              Elmondom, ahogy megértem.~ ~Egy véghetetlen jajkiáltás hangzott
 758       2,     19|            férfiak álltak a gyermekekkel egy sorba.~ ~Nem kellett felpénzzel
 759       2,     19|            felpénzzel csalogatni senkit; egy nemzetiszínű kokárda volt
 760       2,     19|               rongyban és dicsőségben!~ ~Egy ügyvéd itthagyta irodáját,
 761       2,     19|             Sohasem tanulta a háborút.~ ~Egy fiatal földesúr menyegzőjét
 762       2,     19|               Még a rablók is megtértek. Egy hírhedt rablóvezér amnesztiát
 763       2,     19|          rontásáért elébb megérdemelt.~ ~Egy főúr maga egész huszárezredet
 764       2,     19|               aztán küzdhessenek vele.~ ~Egy közönséges székely földész
 765       2,     19|            holnap gyakorlatot tartott, s egy hét múlva ment a tűzkeresztelőbe.~ ~
 766       2,     19|              tótnak, németnek; azok mind egy zászló alatt egy haza fiainak
 767       2,     19|               azok mind egy zászló alatt egy haza fiainak vallották magukat.~ ~
 768       2,     19|              Együtt evett, együtt ázott, egy szalmán hált a közlegényeivel,
 769       2,     19|                 a földre esett le? Talán egy új földforgás alkalmával
 770       2,     19|       ezüstsarkantyúja volt, összehordta egy rakásra. Fiatal lyánykák
 771       2,     19|              fináncminiszternek nem volt egy jó kabátja.~ ~A hadügyminiszter
 772       2,     19|             várat ostromolni.~ ~Losoncon egy táblabíró, egy alispánból
 773       2,     19|                  Losoncon egy táblabíró, egy alispánból lett hadvezér
 774       2,     19|        megfélemlíti tömegével az ellent. Egy helyütt rendszeres álhírekkel
 775       2,     19|          legtitkoltabb terveit. Ozoránál egy ember gyalog oda és vissza
 776       2,     19|             mikor a másik had jön, nincs egy ló sem; mind kinn a ménesen,
 777       2,     19|            nemzeti seregnek élelem kell, egy kurta nyugtatványra előterem
 778       2,     19|                  gazda is koplal.~ ~Csak egy hiányzott még a nemzeti
 779       2,     20|                is vágyott volna utána.~ ~Egy jellemző mondásra emlékszem
 780       2,     20|                  nemzeti színháznak volt egy derék operai inspiciense,
 781       2,     20|               nem lop az ország pénzéből egy garast sem, hát akkor minek
 782       2,     20|               Már hadjáratot is próbált. Egy szomszéd faluban reakcionárius
 783       2,     20|                kastélyából, mely fekszik egy felsővidéki falu végén.~ ~
 784       2,     20|                 és ennek az erénynek még egy konkrét indoka is van: az
 785       2,     20|              egyedüli lény a világon, ki egy nagyságos úrnak meg meri
 786       2,     20|                  maradnak itt.~ ~Most is egy éppen felbontott levéllel
 787       2,     20|                esetre már készen tartott egy hazafiúi kifakadásokkal
 788       2,     20|                mert itthon vagyok. Nincs egy nap, hogy öt-hat vendég
 789       2,     20|                Hát én micsináljam iteneg egy magamban? Most legifjabik
 790       2,     20|              hogy Rideghváry felhívására egy "ibis redibis"-féle választ
 791       2,     20|                lóttatnak a zsidóhoz, hol egy kis alkörmösért a tortába
 792       2,     20|            tortába való cukorjéghez, hol egy kis cukorért az alkörmöshöz,
 793       2,     20|                  az alkörmöshöz, hol meg egy kis manduláért a tortához;
 794       2,     20|         elmulathatja magát Baradlay Ödön egy hétig is.~ ~No, hanem ugyan
 795       2,     20|          sarkantyúval és az ülésbe vetve egy szironyos juhászbunda.~ ~
 796       2,     20|                  a szerencsében, de most egy elveszteni való percünk
 797       2,     20|                hogy abból nem lesz egyéb egy kis kedélyes demonstrációnál;
 798       2,     20|                vedd magadhoz a pénztárt, egy tarisznyába tégy egypár
 799       2,     20|                dugd a zsebedbe, s keríts egy jó juhászbundát, mert sokszor
 800       2,     20|               muszáj menni, hát legalább egy kis útravaló elemozsináról
 801       2,     20|                barátjával, kibe még csak egy pohár szilvóriumot sem tudott
 802       2,     20|                Egyetlen csárdában kaptak egy csésze keserves rossz feketekávét.~ ~
 803       2,     20|                Délután csakugyan akadtak egy sor társzekérre, mely kenyereket
 804       2,     20|                 Egyszer a többi közt jön egy ismerős alak, aki végett
 805       2,     20|                kell; hogy maradna hát el egy friss háborúból? Nincs ugyan
 806       2,     20|                  a vállán keresztülkötve egy karikás ostor, melynek suhogójába
 807       2,     20|                némettel?~ ~- Hát van itt egy csapat német diák. Bécsbül
 808       2,     20|              édes barátom, mi sajnáljunk egy kis szalmát ezektől az idegen
 809       2,     20|                 hogy amint Ödön elhagyta egy pillanatra a szobát, abban
 810       2,     20|               két különböző dolog.~ ~Van egy kegyetlen kínai tortúra,
 811       2,     20|                   dörömbözzenek rajta.~ ~Egy nagy, ketyegő kakukkóra
 812       2,     20|                közeledik az idő. Siessen egy óra alatt kettőt aludni.~ ~
 813       2,     20|             lehetett az alvásról.~ ~Jött egy másik csapat meg egy harmadik
 814       2,     20|                Jött egy másik csapat meg egy harmadik meg ki tudná hányadik,
 815       2,     20|              főhadiszállás volt. Zebulon egy szobában vacsorált a főtisztekkel,
 816       2,     20|                 tizenkét fontost. De még egy röppentyűtelepet is.~ ~Ez
 817       2,     20|           legjobban a fülét.~ ~Olvasta ő egy régi conversations lexiconban,
 818       2,     20|              kongrév-rakéta. Ahova annak egy szikrája leesik, az keresztülég
 819       2,     20|                 jut. S ha száz ember van egy rakáson, ahova az leesik,
 820       2,     20|           legbiztosabbnak érzed magadat; egy része az élelmezésnek itt
 821       2,     20|                 had dereka odább vonult; egy része még az éjjel, s Zebulon
 822       2,     20|                  a lövöldözést hallotta, egy szál harisnyában, a csizma
 823       2,     20|                 országban kapott egyszer egy magyarországi hírlapot,
 824       2,     20|              alkalommal a nép segélyével egy egész ellenséges hadosztályt
 825       2,     21|               vezényszót nem is ismerve, egy zilált gomollyá váltan terelte
 826       2,     21|        menekülésben. Az ellenségnek csak egy lovas osztályt kellett utánaküldeni,
 827       2,     21|                fogdossa el csapatjait.~ ~Egy ilyen elátkozott pillanatban
 828       2,     21|          pillanatban van azután nagy ára egy helyén levő szívnek!~ ~Baradlay
 829       2,     21|                  csak fegyvere sem volt, egy lovagostor volt mindössze
 830       2,     21|              országúton jött már robogva egy lovascsapat az ellenségtől,
 831       2,     21|             ellenálló csapatra. Most már egy század nehézlovas jött a
 832       2,     21|                  der Höh?~ ~Azzal hurrá! Egy üdvlövést húszlépésnyi távolból
 833       2,     21|          szuronyok kifelé fordítva, mint egy óriási sün tövisei. És hangzik
 834       2,     21|                  Itt a hátunk mögött van egy híd; ott megállunk, és ott
 835       2,     21|                  végigjátszani. Az a híd egy kis emelvényt képezett a
 836       2,     21|                látszott; túl rajta pedig egy fehér lepel volt a mező.
 837       2,     21|            magaslaton úgy tűnt fel, mint egy égbe menendő mártírsereg;
 838       2,     21|              fiúk: száz golyó közül csak egy talál!"~ ~Az az egy éppen
 839       2,     21|                 csak egy talál!"~ ~Az az egy éppen talált. Egy fiatal
 840       2,     21|                  Az az egy éppen talált. Egy fiatal honvédet ott mellette
 841       2,     21|               abban a percben sújtott le egy szétpattant gránátdarab.
 842       2,     21|            befagyott nádas bozótja közül egy osztály huszár robogott
 843       2,     21|              ekkor a huszárosztály, mint egy gondolatra, hirtelen félrekanyarodott;
 844       2,     21|                  fordulhat.~ ~Most aztán egy tanakodni való pillanat
 845       2,     21|                 Elöl lovagolt vezetőjük, egy délceg, daliás alak, hetykén
 846       2,     21|                Bizony, ha nem jössz, úgy egy óra múlva te vagy a majoreszkó.~ ~-
 847       2,     22|               meg a szalonnát, hogy majd egy kicsit kollációzok, hát
 848       2,     22|                  kérdé tőle Richárd.~ ~- Egy pisztolyt se sütött el,
 849       2,     22|            intézett az ellenfélre, s ott egy dombtetőre felkaptatva széttekintett.
 850       2,     22|       felkaptatva széttekintett. A rónán egy helyütt tüzek égtek. Azok
 851       2,     22|             észrevette, hogy azok mögött egy mezei tanya fekszik.~ ~Hallgatózott.
 852       2,     22|                 megrázott kolomp hangja, egy hosszúra nyújtott éhbőgés
 853       2,     22|                elviszi.~ ~Nemsokára jött egy szakaszvezető meg egy közlegény
 854       2,     22|               jött egy szakaszvezető meg egy közlegény lóháton. Ott könnyűlovasok
 855       2,     22|           jelentették neki, hogy itt van egy szökevény az ellentáborból,
 856       2,     22|                  a furcsa legény alakja. Egy ember, aki egyszerre gyáva
 857       2,     22|                 ezredes.~ ~- Azért, mert egy új parancsnok jött oda,
 858       2,     22|             húztak, ötvenig vertek, mint egy kutyát, mint egy parasztot,
 859       2,     22|            vertek, mint egy kutyát, mint egy parasztot, mint egy tolvajt.
 860       2,     22|                 mint egy parasztot, mint egy tolvajt. Engem, ki tizenhat
 861       2,     22|             választottam! Engem, ki soha egy gombot el nem loptam! (Gombot
 862       2,     22|             elkergetett a táborból, mint egy kapcabetyárt! De jó! Másutt
 863       2,     22|                  nagyon lövöldöznek, ott egy kicsit zsenírozom magamat.~ ~
 864       2,     22|               Minálunk úgyis szükség van egy emberre, aki ökrökkel tud
 865       2,     22|                  aki ökrökkel tud bánni. Egy gulyát fogtunk az ellenségtől.
 866       2,     22|            akkorákat csókolt rajta, mint egy papucs.~ ~- Ó, a mennybéli
 867       2,     22|               Hogy a vert seregnek nincs egy harapás kenyere; hogy a
 868       2,     22|               hogy alig jut száz emberre egy tiszt; hogy el van csüggedve
 869       2,     22|            elfogadták. Mikor menni kell, egy suhanc elhajtja őket csendesen
 870       2,     22|                  elhajtja őket csendesen egy bottal. Ha sebesebben kell
 871       2,     22|                Ha sebesebben kell menni, egy ostordurranás elég parancsolat.
 872       2,     22|         összetartják a fejeiket, szélrül egy sem szeret menni. Mikor
 873       2,     22|            tenyerébe. Biz az rökönyödött egy darab jószág volt már, sok
 874       2,     22|               többet ér ebben a munkában egy karikás ötven kardnál. Három
 875       2,     22|             lovas sem lesz képes elfogni egy ökröt, ha az egyszer meg
 876       2,     22|             svalizsér látni kezdte, hogy egy csepp jót sem akar ez az
 877       2,     22|               jobb felül. Akkor a betyár egy másikat vágott hozzá az
 878       2,     22|                  lova orrára csippentett egy hegyeset az ostor végével
 879       2,     22|             akart. Az ezredes csak várta egy ideig, hogy visszatér, utoljára
 880       2,     22|                huszár nem akarta magával egy tanyán tűrni a honvédet. "
 881       2,     22|                  S még emellett nem volt egy falat hús, amit a kifáradt,
 882       2,     22|                 látja leszállni a lórul, egy csoport tulok közepette,
 883       2,     22|                ember a nímet! Visszaadta egy szó nélkül valamennyit,
 884       2,     23|                ezt már! Ezer ember közül egy ha tudja, mi volt az a Királyerdő!~ ~
 885       2,     23|                  volt az a Királyerdő!~ ~Egy erdő, amelynek minden fája
 886       2,     23|                  történetet mondó emlék. Egy erdő, telve ünnepélyes suttogással;
 887       2,     23|             itten fehér-piros virágaival egy kis gömbölyű halom felett,
 888       2,     23|                  valakinek az üdvéért.~ ~Egy nagy tisztás közepén pedig
 889       2,     23|                tisztás közepén pedig van egy széles, kerek tér, melyen
 890       2,     23|               kövekkel és puszta kézzel. Egy óriási párharc, hol külön
 891       2,     23|             ellenfelével; minden fatörzs egy külön vár; minden bokor
 892       2,     23|                  külön vár; minden bokor egy külön sánc, mit véd, vív,
 893       2,     23|              találkozik Isaszegen, s ott egy országúttá egyesül. Ez a
 894       2,     23|                ezerkétszáz lépés; hossza egy mérföld. Ezt az erdőt kell
 895       2,     23|           Isaszegnél és távolabb északra egy malomnál.~ ~Mind a két átjáratot
 896       2,     23|            zászlókat.~ ~Az osztrák sereg egy döntő csapást intéz a magyar
 897       2,     23|                  gázlóján Isaszeg fölött egy tömegben, s mint a lavina
 898       2,     23|                  állt a magyar huszárság egy gyönyörű tömegben.~ ~Háromezer
 899       2,     23|                az irtó tüzet.~ ~Itt csak egy út volt a menekülésre. Azt
 900       2,     23|                 egész csatatért. S mikor egy szélroham hirtelen elkapta
 901       2,     23|            Előre-hátra hullámzanak, mint egy csodálatos gépezet, melynek
 902       2,     23|       összezsúfolva, hogy az egész, mint egy hangyaboly, zsibong előre-hátra,
 903       2,     23|             magyar lovasság együtt.~ ~Ó, egy orosz hadvezér tudná, mit
 904       2,     23|                adva, mintha attól függne egy ország, egy korszak, egy
 905       2,     23|                 attól függne egy ország, egy korszak, egy eszme győzelme.
 906       2,     23|                 egy ország, egy korszak, egy eszme győzelme. Két óriás
 907       2,     23|           melynek minden csepp vére maga egy lélek, egy hős, egy csoda.~ ~
 908       2,     23|               csepp vére maga egy lélek, egy hős, egy csoda.~ ~Rettenetesek
 909       2,     23|                 maga egy lélek, egy hős, egy csoda.~ ~Rettenetesek a
 910       2,     23|              kettévágva, vas mellvértek, egy döféssel keresztülszúrva.
 911       2,     23|               között. Mindkettő magasabb egy fővel a tömegnél.~ ~Az egyik
 912       2,     23|                  a másik Palvicz Ottó.~ ~Egy gondolatuk van.~ ~Nem is
 913       2,     23|            fogjon azon a kard éle. Talán egy örökké hangzó imádkozás
 914       2,     24|                mintha az a sötétség mind egy nagy súlyos tömeg volna,
 915       2,     24|                  a neszre aztán megnyílt egy oldalajtó, s abból világosság
 916       2,     24|      huszárlámpától ered; a lámpát pedig egy hosszú kéz tartja egy hosszú
 917       2,     24|              pedig egy hosszú kéz tartja egy hosszú arc előtt, mely arc
 918       2,     24|              ezerháromszáz mázsa, s ahol egy közönséges embernek négyszázhúsz
 919       2,     24|              Mausmann.~ ~- Hát élek?~ ~- Egy körmöd sem hiányzik. Csak
 920       2,     24|                 Nincs neked semmi bajod. Egy ökölnyi daganat van a fejeden,
 921       2,     24|                  semmi bajod sincs, csak egy kis daganat és bőrrepedés.
 922       2,     24|                biz azon a flastrom alatt egy jókora daganat, de azt már
 923       2,     24|                sebesültekhez. Ehhez csak egy kis hidegvíz-borogatás kell;
 924       2,     24|             kendő, olyan vagy vele, mint egy ős druida. Kapaszkodjál
 925       2,     24|          koponyája hátul össze van zúzva egy patkóütéstől.~ ~Richárd
 926       2,     24|           elesett vén vitéz felett, mint egy gyermek. Hiszen olyan hű
 927       2,     24|                ember szokott lenni: mint egy hű állat, akiben egy angyal
 928       2,     24|                mint egy hű állat, akiben egy angyal lakik.~ ~- Temettesd
 929       2,     24|                  búsulj rajta. Nem az az egy vágás öl meg. Ó, nekem kemény
 930       2,     24|        befejeztem a számadásomat. Csupán egy nagy adósságom van hátra.~ ~
 931       2,     24|             megígérte, hogy nem vet neki egy napot, és igen csendes ember
 932       2,     24|             mondá neki:~ ~Bajtárs, nekem egy gyermekem van, akinek holnap
 933       2,     24|                 nem bízhatom másra, mint egy nemesemberre, aki azt megérti
 934       2,     24|                amit rád bízok. Nekem van egy fiam, kit én sohasem láttam,
 935       2,     24|                nem is fogok látni. Anyja egy előkelő hölgy. Hogy kicsoda?
 936       2,     24|                 miket tárcámban találsz. Egy szép, egy szívtelen hölgy.
 937       2,     24|             tárcámban találsz. Egy szép, egy szívtelen hölgy. Fiatal
 938       2,     24|            házassági összeköttetést, ami egy nő önfeledését orvosolta
 939       2,     24|              neki a szívéből kiszakítani egy darabot, s azt kihajítani
 940       2,     24|             másik után fedeztem föl. Itt egy keresztelőlevelet. Amott
 941       2,     24|                 keresztelőlevelet. Amott egy dajkát, egy iratot, egy
 942       2,     24|     keresztelőlevelet. Amott egy dajkát, egy iratot, egy pici főkötőcskét;
 943       2,     24|                  egy dajkát, egy iratot, egy pici főkötőcskét; egy élő
 944       2,     24|            iratot, egy pici főkötőcskét; egy élő tanút; míg utolsó nyomára
 945       2,     24|          vezetnek. A gyermek legutoljára egy pesti házalónő gondjára
 946       2,     24|                 gondjára volt bízva; ezt egy bécsi zsibárustól tudtam
 947       2,     24|          megnézte a gyermek mellét, azon egy szeder alakú anyajegy van,
 948       2,     24|          azonosságárul. A gyermek nyakán egy zsinóron kettétört rézpénz
 949       2,     24|        gyökereiből, s akkor dalolt, mint egy őrült, gassenhauereket,
 950       2,     24|                haldokló küzdelmét nézni; egy haldoklóét, ki az ő kezétől
 951       2,     24|               titok, amit neked átadtam, egy nő titka... Becsületedre
 952       2,     24|                 akivel kezet szorít - az egy halott.~ ~Úgy kellett az
 953       2,     25|                    NAPFÉNY ÉS HOLDFÉNY~ ~Egy idill a csatazaj közepett.~ ~
 954       2,     25|                az ezernyi őrtüzeket, mik egy közeledő tábort jeleznek.
 955       2,     25|         Komáromot, Budát, Titelt vívják. Egy folytonos, szakadatlan dörgés
 956       2,     25|                     Az egész Körössziget egy kis elzárt paradicsom, költői
 957       2,     25|            kívülről pillantani. ~ ~Hanem egy ponton, ahol a híd átvisz
 958       2,     25|              összehajló óriási fák, mint egy zöld templomíven át, engednek
 959       2,     25|             sziget belsejébe láthatni.~ ~Egy paradicsomi tájkép az ott.~ ~
 960       2,     25|                ott.~ ~A derült távlatban egy napsütötte kastély látszik,
 961       2,     25|                   A kastély déli oldalán egy óriási vén hárs emelkedik
 962       2,     25|                 fehér márvány esztrádján egy fejedelmi páva ül csendesen,
 963       2,     25|                 alá.~ ~S a kastély előtt egy széles tó, melynek azúr
 964       2,     25|             végig rajta.~ ~S a vízparton egy egész falka szarvas hűsel;
 965       2,     25|               egész falka szarvas hűsel; egy kis ünő a vizet szürcsöli,
 966       2,     25|                 a kastély ajtajáig, mely egy boltozatos verandába visz
 967       2,     25|                 az árnyékba helyezve van egy fehér függönyös bölcső,
 968       2,     25|                abban a bölcsőben aluszik egy kis csecsemő. Olyan kövérek
 969       2,     25|           aluszik.~ ~A bölcső peremén ül egy kis pacsirta, s énekli az
 970       2,     25|           legriadalmasabb harci indulója egy pacsirta gyöngéd, boldogságot
 971       2,     25|                 hangján. Aztán mikor jön egy szemtelen légy, s le akar
 972       2,     25|                anyja a bölcső lábánál ül egy nádfonatú karszékben. Tekintete
 973       2,     25|       szalagjával.~ ~Szemközt a hölggyel egy fiatal férfi ül egy festőállvány
 974       2,     25|             hölggyel egy fiatal férfi ül egy festőállvány előtt, s a
 975       2,     25|                 A veranda túlsó részében egy hároméves gyermeknek van
 976       2,     25|                gyermeknek van nagy dolga egy óriási újfundlandi kutyával,
 977       2,     25|                  nagy kék szemeivel.~ ~- Egy szép asszony.~ ~- Nem ismersz
 978       2,     25|                 mondasz? De hát legalább egy olyan levelét hoznád el
 979       2,     25|                 olyan írást, amit valaki egy ellenséges vidéken át küld,
 980       2,     25|               Azzal lerajzolta Arankának egy szelet papírra az egész
 981       2,     25|             keresztöltésekkel felvarrjuk egy zsebkendőre. Akárki a kezébe
 982       2,     25|             titkát, a fehér zsebkendőrül egy nagyítóüveggel szépen leolvassa
 983       2,     25|               összeállítását próbálgatni egy szelet papíron.~ ~- Nézd,
 984       2,     25|            Rákóczi-indulót.~ ~Hanem most egy új hang kér figyelmet. Két
 985       2,     25|           gyönyörködhetik benne.~ ~Ez az egy képlet, mely a tiszta gömbölyű
 986       2,     25|                  arcképe.~ ~Valamennyien egy nőre szegezik szemeiket,
 987       2,     25|                kastélyon végighangzik; - egy nyögés, melybe fogvacogás
 988       2,     25|              melybe fogvacogás vegyül; - egy kínos jajkiáltás, mely utat
 989       2,     25|             összeszorított ajkak közé; - egy csendes, zokogó panaszhang; -
 990       2,     25|            csendes, zokogó panaszhang; - egy hirtelen felordító szó,
 991       2,     25|                pokolból visszakiáltja; - egy félelemteljes hördülés...~ ~
 992       2,     25|                Baradlay-kastély jelenleg egy egész kórház. A kastély
 993       2,     25|          kínhangokat, amiknek hallásától egy arkangyalnak is össze kell
 994       2,     25|            feküsznek, kiknek jólesik, ha egy szelíd női arc mindennap
 995       2,     25|                Nem nő volt, nem asszony; egy szent volt.~ ~Szent, akihez
 996       2,     25|                 Miért választ ki magának egy városban egy negyedet, egy
 997       2,     25|                  ki magának egy városban egy negyedet, egy utcát, néha
 998       2,     25|               egy városban egy negyedet, egy utcát, néha egy utcának
 999       2,     25|                negyedet, egy utcát, néha egy utcának egyik felét, s a
1000       2,     25|                 békén hagyja? Hogyan jár egy ember száz kolerabeteg között