Rész, Fejezet

 1       1,      6|              Bizonyos lehetsz felőle, kedves Richárd, hogy kézcsókodat
 2       1,      6|             hódolattal fogom én magam kedves, szeretett anyádnak átadni.
 3       1,      6|               fogok kitartani. Adieu, kedves Richárd. Én még az éjjel
 4       1,      6|               az éjjel utazom. Adieu. Kedves anyádnak meg fogom mondani,
 5       1,      6|           nagyon szeret téged. Adieu, kedves Richárd.~ ~A szegletes úr
 6       1,      6|              fogva.~ ~- Az mind igaz, kedves Richárd, hanem az engemet
 7       1,      8|            kép végett?~ ~- Nem lehet, kedves öregem - szólt Richárd derültebb
 8       1,      9|              már valóban az ő írása! "Kedves anyám!"~ ~- No, ugyebár?~ ~
 9       1,     11|               Alazatos szolgaja ides, kedves nagytiszteletű urnak! Hogymint
10       1,     13|              helyet kér a földön.~ ~- Kedves jó barátom - szólt a kapushoz,
11       1,     13|           bejönni. Ugye, megteszi ön, kedves, édes házinspektor?~ ~A
12       1,     14|                Mindez összevegyülve a kedves utcai fiatalság gyermekhangú
13       1,     14|             szólott hozzá magában:~ ~"Kedves jó kardom, ha te nem volnál
14       1,     15|              odanyomta fia kebléhez a kedves gyermeket, s míg azok egy
15       1,     15|              mondá minden ütés után: "Kedves Richárd!" - s addig mondá,
16       1,     17|        férfias magatartása által.~ ~- Kedves Baradlay! Ön jól tudhatja,
17       1,     17|              önnek fedeznem. S ez az, kedves Baradlay, hogy ön... Nem
18       1,     17|           maga iránt gerjesztett.~ ~- Kedves öcsém. Tudod, hogy engemet
19       1,     17|               szóljunk a te ügyedről, kedves öcsém - szólt Rideghváry,
20       1,     17|       Anyjának saját írása volt az.~ ~Kedves fiam!~ ~Olvastam soraidat,
21       1,     17|                 Hogy jössz ide, édes, kedves anyám?~ ~- Nagy útról jövök.~ ~-
22       2,     20|       mosolyra némult.~ ~- No, látod, kedves tubicám - szólt Zebulon
23       2,     20|           volt hódítva.~ ~- No látod, kedves tubagalambom - szólt diadalmasan
24       2,     20|              mint örvendett Zebulon a kedves vendég megérkezésének! Hogy
25       2,     20|            csak tréfa.~ ~- Akarsz te, kedves barátom, mindjárt elmenni? -
26       2,     20|             de szigorú ember vagy te, kedves barátom!~ ~- Gondold meg,
27       2,     20|         Zebulon ugyan váltig biztatta kedves barátját, valahányszor falut
28       2,     20|       keserves élményeit Ödönnek.~ ~- Kedves bruder, ezer darabra vagyok
29       2,     20|           kirukkolt vele Ödönnek:~ ~- Kedves barátocskám, én már öregember
30       2,     23|            agyontaposták. De megmenté kedves gazdáját. Hiszen oly szegény
31       2,     24|           költögeté:~ ~- Pál vitézem! Kedves, hű öreg cselédem. Ébredj
32       2,     25|         kibetűzte az abrakadabrát.~ ~"Kedves Ödön. Szeretlek."~ ~Aranka
33       2,     26|               karjaival, zokogva: "Ó, kedves Ottóm!" - s végigcsúszott
34       2,     26|               mint két játéktekét. Ó, kedves Ottó!~ ~A hölgy arccal a
35       2,     27|               róla, hogy derék ember, kedves ember, affábilis, respektábilis
36       2,     27|          látja az érkezőt. Ez aztán a kedves vendég, aki ilyenkor jő!
37       2,     27|        keresztanyja.~ ~- Hozta isten, kedves komámuram! Ugyan minek köszönhetjük
38       2,     27|           csak elgyüttem meglátogatni kedves komámasszonyt, ha ki nem
39       2,     27|                 Jaj, bár tréfa volna, kedves baratocskam; de nem akartam
40       2,     27|                  De szomoru dolog ez, kedves baratocskam - folytatá Zebulon -;
41       2,     27|               De nem nevetni való ez, kedves baratocskam, csak meggondold:
42       2,     27|             cladesünkből. Arul neked, kedves baratom, nincsen fogalma:
43       2,     27|              obsitos.~ ~- Hja, bizon, kedves barátom, ahogy mondtam;
44       2,     27|               úr ezt olvasá belőle:~ ~Kedves baratom. Én itt egy éjjel
45       2,     28|               magamat. Magának pedig, kedves barátom, itt van egy forint
46       2,     28|               útlevelével.~ ~- Az ám, kedves papom - mondta mindezekre
47       2,     32|       megfizet érte. A Károlykáért, a kedves kis Károlykáért.~ ~- Melyik
48       2,     33|            belőle, ha ő most ezt az ő kedves barátját derékon kapná,
49       2,     33|               a mulatságot, amíg az ő kedves barátja és pártfogója társaságában
50       2,     33|             elcsapja magától ezt az ő kedves barátját.~ ~"Ha te nem engedsz
51       2,     33|   leszakította a kertből, mint valami kedves csemegét.~ ~Érlelte e tervét
52       2,     35|              levél pedig így szólt:~ ~Kedves barátom!~ ~Sohasem elfeledem
53       2,     39|        Ödönhöz írt levél így szólt:~ ~Kedves Edmund!~ ~Én ma bevégzem
54       2,     39|            levelében pedig ez volt:~ ~Kedves szeretett Arankám!~ ~Lelkemben
55       2,     39|              levél pedig így szólt:~ ~Kedves, imádott jó anyám!~ ~Ami
56       2,     46| felmagasztaltsággal rebegi: "Richárd, kedves Richárd!"~ ~Most már tud
57       2,     48|               dolgokrul beszélni:~ ~- Kedves kicsi feleségem. Tudod-e
58       2,     48|               Richárd összecsókolta a kedves feleségét, s aztán átadott