Rész, Fejezet

 1       1,      1|  iskoláit; önnek nem szabad őket addig látni. Ne sóhajtson ön,
 2       1,      4|          nekem az egész komédia, addig el nem vehetem, míg nagykorú
 3       1,      4|          vállrózsát nem kapok, s addig éppen két esztendő van,
 4       1,      4|        éppen két esztendő van, s addig az ember nem él meg csupa
 5       1,      4|  Dnyeperen végigutazni. Hanem az addig beszélt neki időveszteségről,
 6       1,      4|       árvafenyő bozótjai között, addig a farkasok tüskön-bokron
 7       1,      4| kanyarulat ívén sikamlott végig, addig ő társait az egyenes vonalon
 8       1,      4|          lyukakat a szíjadon. Én addig megvívok ezzel a négy fenevaddal.~ ~-
 9       1,      4|          száraz ruhákba.~ ~- Nem addig, míg szemeit kinyílva nem
10       1,      5|          nyugodni.~ ~- Gyújts rá addig, öreg - kínálta öccsét Richárd. ~ ~-
11       1,      6|       minden viharban megállott: addig helyettetek ott leszek én,
12       1,      7|      leszek, akkor eljövök érte. Addig bánjék ön úgy vele, mint
13       1,      7|       kérdé Antoinette.~ ~- Csak addig, míg e levelet megírta nagynénémhez -
14       1,      8|   segédem. Amíg odafenn leszünk, addig nem jön be senki. Csak tessék
15       1,      8|          van a szállásom. Tessék addig helyet foglalni ott.~ ~Richárd
16       1,      9|        múlva folytatjuk az utat. Addig csak arra kérem Ödön csillagait,
17       1,     12|   hivatal jut. Pedig fiatalember addig nem házasodhatik, mig valami
18       1,     12|        mert amig nem adunk neki, addig megvan; de amint odaadunk
19       1,     12|          mennydörgős-mennykőzött addig, míg a tárcája kiürült,
20       1,     12|          beiktatva főispánnak, s addig nem is lehetett igazi főnöke
21       1,     13|         kit oly távolból imádott addig; tartózkodás, titkolózás,
22       1,     14|      végiglobog az égő borszesz, addig a tömeg nem hatolhat előre.~ ~
23       1,     14|           akkor majd előkéri őt; addig minek háborítaná a gyermek
24       1,     14|         beszélj az apácákkal. Én addig itt maradok Mausmannnal,
25       1,     14|         a testvéreiddel, én majd addig beszélek a nénéimmel.~ ~
26       1,     14|       amihez tarthassam magamat. Addig pedig megmaradunk a helyeinken;
27       1,     15|          felé meg fogjuk érteni; addig higgyük csak azt, hogy kegyetlen,
28       1,     15|  elneveti magát. Ne legyen nekem addig örömem! Ki tudja, hátha
29       1,     15|           Majd estére megmondom, addig nem.~ ~Hallatlan elvetemültség!~ ~
30       1,     15|      után: "Kedves Richárd!" - s addig mondá, míg aztán egyszer
31       1,     18|       nem.~ ~- Még ma bizonnyal. Addig meg nem pihenek.~ ~- Megpihentet
32       1,     18|   Elfogadom.~ ~- Lövünk egymásra addig, míg egyikünk a lórul lemarad.~ ~-
33       2,     22|         sem vette azt a szájáról addig, míg ki nem vallatta belőle
34       2,     23|        tartanák, hogy nem szabad addig lemenni a napnak, míg hírt
35       2,     27|        asztal felé oldalgott; de addig csak nem mert a likőrrel
36       2,     28|        hogy "fölfelé", és mennek addig, amíg menni "lehet".~ ~Most
37       2,     28|          Míg a kocsmában voltak, addig nem szólt neki; hanem amint
38       2,     29|        hogy ezt látná! Nem akart addig meghalni, míg egy huszárt
39       2,     29|       szolgálatjára. Szabad lesz addig ennek a dicső paripának
40       2,     30|       órában számíthatunk rájuk. Addig nem. Ha az ostromhágcsóink
41       2,     30|       hogy felsegítsenek rajtuk, addig azonban lőni fognak bennünket.
42       2,     30|          Richárd nem távozott el addig mellőle.~ ~- Jöjj már innen! -
43       2,     32|       vacokba, melyet használnak addig, míg egészen össze nem rohad,
44       2,     32|        behozom. Tessék besétálni addig a tisztaszobába!~ ~- De
45       2,     32|        kísérte az urat. Mert nem addig van az; hanem hát a tartáspénzt
46       2,     33|      tetszett már ez az állapot. Addig csak szerette a mulatságot,
47       2,     35|          az orosz áll mögöttünk, addig szabad az út. Később nem
48       2,     35|     embernek az irgalmából, akit addig legkevesebbre becsült; akit
49       2,     36|         megtehet, hogy ne menjen addig valahová, amíg nem invitálják.~ ~-
50       2,     36|       amíg nem invitálják.~ ~- S addig lakjam a kukoricát, míg
51       2,     36|       meg ön, míg helyébe jön, s addig se engedje kialudni a pipáját.
52       2,     36|       tovább fűzte e gondolatot. Addig fűzte, míg egyszer felriadt
53       2,     37|         parancsát. ~ ~És mármost addig az ideig örüljünk egymásnak!~ ~
54       2,     47|       feleségét itt fogja hagyni addig Edit kisasszonynál, míg
55       2,     47|      hogy az sokáig elhúzódik, s addig minden jövedelmet, mely
56       2,     48|        az összeget egészen!~ ~És addig erőszakoskodott, míg azt