Rész, Fejezet

 1       1,      1|        Ezer esztendeig éljen!"~ ~"Nagyságos és tekintetes, nemes, nemzetes
 2       1,      1|       súgott neki valamit, mire a nagyságos asszony eltávozott. Valószínűleg
 3       1,      1|        Hiszen csak szokott baja a nagyságos úrnak, kit az Úristen éltessen
 4       1,      2|      nagyméltóságú, méltóságos és nagyságos, tekintetes, nemes, nemzetes
 5       1,      3|      Hatalmasan megvigasztaltad a nagyságos asszonyt, Zebulon! - szólt
 6       1,      8|         Legalázatosabb szolgája a nagyságos kapitány úrnak; ez a Salamon
 7       1,      8|           azt az izenetet küldeni nagyságos kapitány úrnak, hogy tisztelje
 8       1,      8|         ugyan minek megharagudni, nagyságos kapitány úr? A harag nem
 9       1,      8|         És azután azt is tudják a nagyságos és méltóságos urak, hogy
10       1,      8|          semmit. Salamon ismeri a nagyságos és méltóságos urak dolgait,
11       1,      8|     Richárd.~ ~- Igen egyszerűen, nagyságos kapitány úr. Az emberek
12       1,      8|               Nagyon jó üzlet ez, nagyságos kapitány úr! Az, aki eladja
13       1,      8|      utoljára. Ha házasodni fog a nagyságos úr, parancsoljon velem,
14       1,      9|          ő címere.~ ~- Megengedi, nagyságos asszonyom? - szólt a leány,
15       1,      9|    kastély udvarára hajtott be; a nagyságos asszony megölelte a kisasszonyt,
16       1,      9|             Ha ezt a megboldogult nagyságos úr látná!~ ~ ~ ~
17       1,     10|         megmondta őszintén:~ ~- A nagyságos úrfi érkezik ma.~ ~- Melyik
18       1,     11|        férjhez adni való; aztán a nagyságos mama nem mehet velük, mert
19       1,     11|           igen jó kútforrásból. A nagyságos asszonynak sikerült a leányt
20       1,     11|        megindítá leánya szívét, a nagyságos asszony bőkezű munificenciával
21       1,     11|    találkozott Baradlaynéval.~ ~- Nagyságos asszonyom. Ma utoljára volt
22       1,     11|          van látnoki szellem. Ön, nagyságos asszonyom, fiával együtt
23       1,     13|          hozzájuk. - Ugyan kérem, nagyságos asszony, adasson nekem egy
24       1,     13|       végigvárnom. Megmentem én a nagyságos urat, úgy, hogy a haja szála
25       1,     15|      fölsegíté a másik puttonyt a nagyságos asszony hátára, a legnehezebbet
26       1,     15|         hogyan hínak? Én vagyok a nagyságos asszonynak a Frau Bábi,
27       1,     15|           A kisasszony nekem és a nagyságos asszonynak: tu Léni. A nagyságos
28       1,     15|  nagyságos asszonynak: tu Léni. A nagyságos asszony pedig a kisasszonynak:
29       1,     15|       kisasszonynak: Frau Kodl. A nagyságos asszony pedig nekem Frau
30       2,     20|      tiltakozik ellene, ha valaki nagyságos úrnak titulálja.~ ~Eltávozott
31       2,     20|         mikor nagyon lármáznak, a nagyságos mamának pedig még mindig
32       2,     20|        minden ember tudja, hogy a nagyságos asszony, mielőtt nagyságos
33       2,     20|        nagyságos asszony, mielőtt nagyságos asszonnyá lett volna - (
34       2,     20|             no mert hiszen minden nagyságos asszonynak kellett elébb
35       2,     20|          hogy miként kell magát a nagyságos asszonyi kvalifikációra
36       2,     20|     gerlice; az egész világ előtt nagyságos úr - csupán az asszonyra
37       2,     20|   egyedüli lény a világon, ki egy nagyságos úrnak meg meri mondani azt
38       2,     20|          igazságokat mondjon az ő nagyságos urának. Anna úrhölgynek
39       2,     20| kétezer-ötszáz forint fizetéssel, nagyságos titulussal, plén puvoár
40       2,     20|         neked való. Köszönöm én a nagyságos asszonyt meg a méltóságos
41       2,     20|       ülne az asztalunknál, mióta nagyságos úr lettél. Nem tudtál olyan
42       2,     20|      urfit viszahoztak a Bécsbül. Nagyságos mama maga mente érte. Ostoba
43       2,     20|           görbe vassal.~ ~- Hát a nagyságos asszonyod mit csinál?~ ~-
44       2,     20|           rögtön beszélni akart a nagyságos úrral; százféle kérdéssel
45       2,     22|    mennybéli szentek áldják meg a nagyságos urat ezért a jóvoltáért!
46       2,     22|           káplár úrnak és a többi nagyságos uraknak, akiknek mind sorban
47       2,     32|          Ó, tessék innen kijönni, nagyságos úr, a tisztaszobámba, ebbül
48       2,     32|       Annyit bizony, édes lelkem, nagyságos úr; s még azért is mennyi
49       2,     32|   élelmére?~ ~- Jaj, édes lelkem, nagyságos úr; azt a magisztrátus adja;
50       2,     32|         befogod a szádat!" Kérem, nagyságos úr, tizennégy hónap óta
51       2,     32|               Tudja, édes lelkem, nagyságos úr, azért tettem erre az
52       2,     32|      vizet!~ ~- Jaj, édes lelkem, nagyságos úr, betegnek nem jó vizet
53       2,     48|       Ilyet nem mindennap ettünk "nagyságos úr korunkban"! (Kivált mikor
54       2,     48|      sohase volt kiskorú!" Lássa, nagyságos asszony, ilyen ember ez
55       2,     48|           Felét? És beleegyezik a nagyságos asszony?~ ~- Ó, igen! -