Rész, Fejezet

 1       1,      2|               ha az a fáklyatartó hajdú megint a jobb lábáról a bal lábára
 2       1,      3|              Zebulon gondolva, hogy már megint a grammatika ellen vétett,
 3       1,      4|                 vették észre, hogy azok megint csak sarkukban vannak; s
 4       1,      5|           talpig a kérdezőt.~ ~- Hát ma megint itthon ebédelünk?~ ~- Ha
 5       1,      5|                 így szól hozzá:~ ~- Már megint nincs egy vad garasunk sem,
 6       1,      5|                  Richárd kénytelen volt megint nevetésre fogni a dolgot.~ ~-
 7       1,      6|                bottal. Restauráció lesz megint?~ ~- Nem, édes öcsém. A
 8       1,      6|           mestere lett volna.~ ~Egyszer megint összeakadt az öccsével.~ ~-
 9       1,      7|            fogason.~ ~- Talán én vagyok megint a legelső? - kérdé a komornyiktól.~ ~-
10       1,      8|         arcképekkel? Hogy ád rajtuk túl megint?~ ~Salamon csendes mosolygással
11       1,     11|                  A címerterem ajtajában megint csak bele kellett botolnia
12       1,     11|        nemességet...~ ~Nem ment tovább. Megint rákezdte:~ ~- Íme, magad
13       1,     12|                 folytatta a filippikát. Megint új, erőteljes kifejezés
14       1,     12|               erőteljes kifejezés jött; megint hangzott Zebulon szava: "
15       1,     13|              kap halottas szekeret, ami megint elviszi a vámsorompóig;
16       1,     13|             viszik azt előre.~ ~Délután megint gyászpompa váltja fel az
17       1,     14|              negyedik rendelet, melyben megint az ezredparancsnok förmedt
18       1,     14|            ahonnan előkerült.~ ~S akkor megint vissza.~ ~Gyors lovának
19       1,     14|     táborkarával, hogy mit szóljon erre megint.~ ~Izzadt bele a homloka.
20       1,     15|      szabadságharc.~ ~- Kudarc!~ ~- Már megint rímeket gyártasz?~ ~- Nem
21       1,     15|             hova szaladt már az a leány megint? Úgy kell rá vigyáznom,
22       1,     15|            öklével az asztalra.~ ~- Már megint itt vannak?~ ~Mik voltak
23       1,     15|                      Ki lopta nekem ide megint ezeket az infámis hírlapokat
24       1,     15|                 jelszót mondták.~ ~- Ez megint hazugság. Ebben az órában
25       1,     17|                láthatóvá, s visszajöhet megint. Ha holnap, hát holnap. "~ ~
26       1,     18|             sűrű áldástól!~ ~És mármost megint előre, ahogy a ló bírja!~ ~
27       1,     18|               megállt az előttük, s ott megint elkiáltotta az őr a tizenegy
28       2,     20|         Puskájuk ugyan nincs. De vannak megint jó puskások, azután régi
29       2,     20|                 hol? hol nem? ő tudja - megint összejön a nagyméltóságú
30       2,     20|             volna több tinta.~ ~De csak megint neki kellett dűlni a jegyzékkészítésnek,
31       2,     20|              akkor riad fel, mikor Ödön megint visszajön valamit megtudakolni.~ ~
32       2,     22|                 gulyához.~ ~Boksa Gergő megint kezet csókolt sorba, és
33       2,     22|                 aztán mesterségbe kerül megint összeterelni. Hanem csak
34       2,     24|                 a napra lefeküdt, onnan megint fel tudjon kelni.~ ~- Nos?
35       2,     24|              kínzómester egy-egy percre megint nyugtot hagyott neki; olyankor
36       2,     25|               sohasem lett volna; aztán megint visszahibban az őrhelyére,
37       2,     25|        kitalálta.~ ~Hanem az a ragyogás megint olyan szomorú volt ez ifjú
38       2,     25|                szempillák alól, s aztán megint hirtelen lehunyódik a nagy
39       2,     25|                attól, hogy ezt tudom.~ ~Megint végtül-végig járja a szobáit;
40       2,     25|           végtül-végig járja a szobáit; megint szembeáll a kísértő arcképpel.~ ~-
41       2,     27|             csavargó gézengúz fiára, ki megint elszökött az iskolából,
42       2,     27|               van magyar sereg, amelyik megint felülkerekedik? - szólt
43       2,     27|             ajtóra; inkább odaterítette megint az asztalra. Szalmás láttára
44       2,     28|                 maga szalad énelülem, s megint csak összehoz bennünket
45       2,     28|               neki; hanem amint kiértek megint az útra, visszafordult a
46       2,     28|               egész odáig, ahonnan majd megint mások odább viszik, míg
47       2,     28|        Lengyelországba!~ ~Zebulon vitte megint a tarisznyát gyalog. Soha
48       2,     28|             kell a késnek adni; mert az megint csak kinő; de a nyak, úgy
49       2,     29| megreggeliztetni.~ ~Mikor aztán Richárd megint leszállt az udvarra, a világért
50       2,     30|                 óra múlva aztán Richárd megint találkozott Mihály mesterrel;
51       2,     30|                éjjel megszökött, s most megint itt van a várban. Én ráismertem.
52       2,     30|                   Pedig a polgártársnak megint igaza volt.~ ~Amint tízet
53       2,     31|             fogadja őket; vissza-, majd megint előrehömpölyögnek, felhatolnak
54       2,     36|            mikor a lovamra felkaphattam megint, s úgy elszeleltem onnan,
55       2,     36|              tisztek maguk beszélik; az megint új fordulatot ad a dolognak."~ ~"