Rész, Fejezet

 1       1,      1|          vállán emelő Átlászunkat az igaz hazafiúságnak örök időkre
 2       1,      2| főtisztelendő urat, szépen beszél.~ ~Igaz is, hogy nagyon szépen beszélt.
 3       1,      2|          Minden élőknek és holtaknak igaz bírája, nagy Isten!~ ~Hallgasd
 4       1,      4|          leereszté ölébe.~ ~- Már az igaz, hogy átkozott állatszelídítő
 5       1,      4|           fejét vakarta. Mert hiszen igaz, hogy Szent Prokop az utasok
 6       1,      5|         fölötte egy végső imádságot. Igaz, hogy kemény dolgokat mondék;
 7       1,      5|             hát mégis igaza volt! Az igaz ember. Kár, hogy legalább
 8       1,      6|              is ütközetek, mikben az igaz hűség kipróbáltatik.~ ~-
 9       1,      6|     származásánál fogva.~ ~- Az mind igaz, kedves Richárd, hanem az
10       1,      7|              volt Alfonsine-be.~ ~Az igaz, hogy igen szép hölgy volt;
11       1,      8|           széttekintésre?~ ~- Az már igaz - szólt Richárd -, ez egészen
12       1,      8|           házasodni készül! Hej? Nem igaz? Már van is más arckép ennek
13       1,      8|             ennek a helyén? Mit?~ ~- Igaz, Salamon úr, házasodni akarok;
14       1,      9|    mennyországba lehessen jutni.~ ~- Igaz - szólt az úrnő felsóhajtva -,
15       1,      9|             kínáltam azt barátomnak; igaz amulét; megóv vízbefúlástól,
16       1,     10|     kastélyban történik.~ ~Valóságos igaz pedig, hogy Bakó Márton
17       1,     10|              rá, hogy mind egy szóig igaz.~ ~Egy reggel pedig azzal
18       1,     11|             fogata pompázott előtte. Igaz, hogy a gyeplős kimustrált
19       1,     11|             vagy mar nem kisasszony; igaz, hogy mente férjhez?~ ~Ez
20       1,     11|             a nyulat a bokorból.~ ~- Igaz - felelt rá a pap nagy bonhómiával,
21       1,     11|             a boldogult nagy férfiú, igaz barátom, végleheletével
22       1,     12|        levette kalpagját.~ ~Eljárása igaz, hogy nem volt korrekt,
23       1,     14|           reakció azzal igyekszik az igaz ügy győzelmét megdönteni,
24       1,     15|              is fog vezetni!~ ~Annyi igaz felmagasztaltság volt az
25       1,     15|        borultabb lett utána.~ ~- Nem igaz! Nem lehet ez igaz! - kiálta
26       1,     15|               Nem igaz! Nem lehet ez igaz! - kiálta fel önmagával
27       1,     15|      keserűen nyögé:~ ~- Hát ez mind igaz?!~ ~Anyja belepillantott
28       1,     15|            Egy ezredrésze annak, ami igaz! - monda fiának. - Esküszöm
29       1,     17|            mint magyar földesúr fia, igaz, hogy mindig elég disztingvált
30       1,     17|            szóltam önnek.~ ~- Az már igaz.~ ~- Ne véljen ön szavaimban
31       2,     19|           hol a próza? Hát a pénz?~ ~Igaz. Pénz nélkül nem viselnek
32       2,     19|            közül!~ ~Vagy nem volt ez igaz?~ ~És ami legfőbb, mit ki
33       2,     22|          halálnak kell esni, amilyen igaz, hogy az én nevem nemes
34       2,     24|            is mi temettetjük el.~ ~- Igaz! Mi történt Palvicz Ottóval?~ ~-
35       2,     25|              nőnek mondtak, nem volt igaz.~ ~Férjét folytonosan rémület
36       2,     27|             tettél te semmit.~ ~- Az igaz, de ott voltam mindenütt.~ ~-
37       2,     28|            sem gyújtott még.~ ~- Úgy igaz. - Azzal zsebébe dugta pipáját,
38       2,     28|             mert ez nagyon szorít.~ ~Igaz is, hogy szorította, mégpedig
39       2,     28|            torka körül; hanem az nem igaz, hogy Zebulonnak más csizmája
40       2,     29|      hadiszekeret meg tudósításokat. Igaz, hogy sokat járt Debrecenbe.
41       2,     31|       Mentsétek meg a Lánchidat!~ ~- Igaz. Bajtársak, a Lánchíd elé!~ ~-
42       2,     32|         kiadta hozzám dajkaságba. Az igaz, hogy ez tizenkét forintot
43       2,     33|         gyűlöli a hazáját. Pedig nem igaz - csak jól akart belőle
44       2,     36|              tengersziget. És az sem igaz. A természet is hazudik.~ ~
45       2,     38|              elolvasott sorokat.~ ~- Igaz. Mindezeket én mondtam.~ ~
46       2,     38|       egyszerre nem lehettem.~ ~- Ez igaz. Hanem ahelyett a hadseregnél
47       2,     38|   Indulatosan kiálta fel:~ ~- Az nem igaz! Az rút rágalom! Azt egy
48       2,     38|               s testvérét megelőzte. Igaz ez?~ ~Jenő keble elszorult.
49       2,     38|              erre? Talán nem is volt igaz?~ ~- Egy Baradlay nem szokott
50       2,     40|           űztem őt a halálba? Az nem igaz! Én nem űztem őt oda. -
51       2,     40|               Én nem űztem őt oda. - Igaz, hogy nehéz szó volt, amivel
52       2,     46|           azt legjobban, hogy ez nem igaz. Igaz, és mégsem igaz. Igaz,
53       2,     46|         legjobban, hogy ez nem igaz. Igaz, és mégsem igaz. Igaz, hogy
54       2,     46|            nem igaz. Igaz, és mégsem igaz. Igaz, hogy ott volt kedvesénél;
55       2,     46|          igaz. Igaz, és mégsem igaz. Igaz, hogy ott volt kedvesénél;