Rész, Fejezet

 1       1,      2|            végre mégiscsak ráakad, akit keresett.~ ~- Ott van ni.
 2       1,      5|            huszár volt a szolgája, akit ő úgy hítt, hogy Pál úr.~ ~
 3       1,      5|            hogy egy szegény papot, akit ide felcitáltatott ad audiendum
 4       1,      6|            az ujját egy csigabiga, akit úgy hínak az olaszok, hogy "
 5       1,      6|           családhoz tartozó rokon? Akit egyedül hagynak este a lépcsőn
 6       1,      8|       tárgy emlékeztette valakire, akit szeretett volna már elfeledni.
 7       1,      8|        lesz arra szükségem, annak, akit én elveszek, nem kellenek
 8       1,      9|     elcsitítja keblét, nem jön az, akit vár, s nagyot sóhajtva folytatja
 9       1,      9|           mint itt falun, ott azt, akit senki sem szeret, gyűlölik.
10       1,     10|       tagad mindent.~ ~- Pedig az, akit számodra választottam, olyan
11       1,     11|          leányát, s ugyan levágja, akit elöl-utol talál.~ ~Pedig
12       1,     11|             Ez valakit mást keres, akit megöljön. Mert egyébért
13       1,     13|         ágyút, éljent ordít annak, akit gyűlölt, csak a fehér kokárdát
14       1,     14|           szét is fogja azt tépni, akit kikacaghatott.~ ~Richárd
15       1,     15|             és abban egy asszonyt, akit sohasem látott.~ ~Csak a
16       1,     15|          szuronyerdőnek anyja van, akit úgy hívnak, hogy haza. Hanem
17       1,     15|          szebb menyasszonyt talál, akit az udvarlói úgy hínak, hogy "
18       1,     17|   szikrázott, ahol kedveséhez ért. Akit azután egészen magával ragadt
19       1,     17|     visznek, s meggyőződésünk azé, akit szeretünk. Leányom bizonyosan
20       1,     17|   teremtésnél alábbra becsüli azt, akit ő imád. Akárkit, annak a "
21       1,     17|        előtte, akitől ő rettegett, akit ő úgy várt, mint büszke,
22       1,     18|          Az az embertelen őszi éj, akit oly szitkozódva emlegettek.
23       2,     20|      várhat. De itt van Chariclea. Akit mikor kicsi volt, mindig
24       2,     20|  kétségbeesett ember próbálgatott, akit elővett az álmosság, hogyan
25       2,     20|           fiatalembernek a sorsát, akit elküldtek Pestre futárnak!~ ~
26       2,     22|       körülállók között. Meglátta, akit keresett.~ ~- No, mármost
27       2,     26|           e nevet.~ ~- Igenis. Az, akit futárnak küldtek, jelen
28       2,     26|          fogok feledni. Jaj nekem, akit elhagytál! Jaj neked, aki
29       2,     26|         közöttük vagy. Megölte az, akit te szeretsz, azt, akit én
30       2,     26|             akit te szeretsz, azt, akit én szerettem! Megölöm én
31       2,     26|         szerettem! Megölöm én azt, akit te szeretsz!~ ~Mintha megmérgezett
32       2,     26|            egyetlenegy ember volt, akit szerettem szívvel, szenvedéllyel,
33       2,     26|        legboldogtalanabb közöttük, akit élve hagyok, hogy a többit
34       2,     28|          Nekem is van egy leányom, akit Bendeguzellának hínak. Szabadcsapat,
35       2,     28|      mindig úgy érezte magát, mint akit a vízbül húztak ki. Nem
36       2,     29|   odajuthat, de csak elkárhozva.~ ~Akit keres, akitől meg kell tudnia
37       2,     30|       Attul a bizonyos asszonytul, akit ott fönn fogva tartanak,
38       2,     30|           egy ember, aki ügyel rá. Akit el nem kergetnek sem bombák,
39       2,     31|            az oroszlánketrechez.~ ~Akit az a szuronysor meg fog
40       2,     32|           Ma ne közelítsen hozzám, akit szeretek.~ ~És elfutott
41       2,     33|     csinálunk, mint Baradlay Ödön; akit szerettük, becsültük, és
42       2,     35|            embernek az irgalmából, akit addig legkevesebbre becsült;
43       2,     35|       addig legkevesebbre becsült; akit a legnevetségesebb embernek
44       2,     35| legnevetségesebb embernek tartott; akit éppen nem kötelezett le
45       2,     36|        világon ez az egy ember az, akit kerülök, akinek nem adom
46       2,     36|        legelső osztrák tábornokot, akit legközelebb találok, annak
47       2,     36|         egy ember, kivételnek sem, akit itt valami kis része e holdkóros
48       2,     36|            Csak itt kell felednie, akit idáig behozott, az ingovány
49       2,     38|                         EGY EMBER, AKIT MÉG EDDIG NEM ISMERTÜNK~ ~
50       2,     46|         élő ember és nem kísértet, akit maga előtt lát.~ ~Hanem
51       2,     46|            kezét annak fogja adni, akit én vezetek elé.~ ~Most aztán
52       2,     46|            kezét másnak adni, mint akit szeret.~ ~Plankenhorstné
53       2,     49|            Hátha nem én vagyok az, akit keres.~ ~- Palvicz Károly!~ ~-