Rész, Fejezet

 1       1,     11|         Minek következtében Boksa Gergő főkolompos, felgyűrve inge
 2       1,     11|        teherhordó maga volt Boksa Gergő; beszélhetett aztán Szalmás
 3       1,     11|          egyik teherviselő, Boksa Gergő:~ ~- Szalmás! Mondj má'
 4       1,     11|             Ühm! - dünnyögé Boksa Gergő. - Hát csak ennyire becsüli
 5       2,     20|     nélkül az ütközet? Hogy Boksa Gergő ott ne volna, ahol verekedni
 6       2,     22|           Jó volna, ha most Boksa Gergő előkerülne ötven ökrödmagával -
 7       2,     22|      nevettek erre a szóra. Boksa Gergő láthatta, hogy ezt nem hiszik
 8       2,     22|      ötven farmatring szóra Boksa Gergő felhagyta szánalomgerjesztő
 9       2,     22|      kapitány úrral - szólt Boksa Gergő sarkára ágaskodva, s fokosával
10       2,     22|       alássan - szabadkozék Boksa Gergő.~ ~- Most vegyétek el tőle
11       2,     22|    csikorgott, öklével fenyegetve Gergő. - Nem szárad ez énrajtam!~ ~
12       2,     22|    könnyűlovasok tanyáztak. Boksa Gergő megmagyarázta nekik, hogy
13       2,     22|           tud még szolgálni Boksa Gergő!~ ~- S miféle minőségben
14       2,     22|          tőle az ezredes.~ ~Boksa Gergő csak megvallá az igazat:~ ~-
15       2,     22|    beállhatsz hajcsárnak.~ ~Boksa Gergő e szóra megragadta a tiszt
16       2,     22|           az én nevem nemes Boksa Gergő!~ ~A kortes szemei vérben
17       2,     22|           szeret hallani.~ ~Boksa Gergő megnyerte a tetszését a
18       2,     22|  hatáskörébe: a gulyához.~ ~Boksa Gergő megint kezet csókolt sorba,
19       2,     22|        mind úgy tett, ahogy Boksa Gergő: előre elszaladt.~ ~Hanem
20       2,     22|           ütött tanyát, míg Boksa Gergő erős szolgálati buzgalommal
21       2,     22| telepedjék le, ahol akar.~ ~Boksa Gergő csak azt nézte, hogy merről
22       2,     22|      szennyet levakart róla Boksa Gergő, akkor felnyitotta a pipája
23       2,     22|           senki megmondani. Boksa Gergő még csak hozzájuk sem ért;
24       2,     22|     kiálta rá az ezredes.~ ~Boksa Gergő becsülettudóan kivette a
25       2,     22|           hangon mondta már Boksa Gergő, ami nagyon különbözött
26       2,     22|       annyifelé száguldott. Boksa Gergő hagyta a katonákat utánuk
27       2,     22|       ügyességgel összevert Boksa Gergő valami ötvenet; hol az egyik,
28       2,     22|          neki! - biztatá őt Boksa Gergő, s csak úgy féloldalt fordult
29       2,     22|        lovasát a hátárul.~ ~Boksa Gergő pedig nem törődött vele
30       2,     22|           Ödön kisietnek.~ ~Boksa Gergő katonás üdvözléssel jelenti:~ ~-
31       2,     22|        Ember kend a talpán, Boksa Gergő! Hát itt a gulya?~ ~- Mind
32       2,     22|          Megkövetem - szólt Boksa Gergő ünnepélyes komolysággal
33       2,     22|       mikor összeölelkezett vele, Gergő már fogta izmos karjaival
34       2,     22|        megcsókolta jobbrul-balrul Gergő ripacsos orcáját. Arra aztán
35       2,     22|      ripacsos orcáját. Arra aztán Gergő elereszté a derekát.~ ~-
36       2,     28|    Gergely úr.~ ~- Micsoda? Boksa Gergő? Ki volt énalattam ökörhajcsár.~ ~
37       2,     28|           összebeszélt neki Boksa Gergő harci erényeiről: hány gulyáját
38       2,     28|          is csak olyan volt Boksa Gergő; kopott daróc, aranypaszománttal
39       2,     28|      szólt hozzá:~ ~- Ugyan, édes Gergő öcsém, adja nekem egy kis
40       2,     28|          a szuverenitást.~ ~Boksa Gergő szívesen és gorombán kivett
41       2,     28|        embereket - folytatá Boksa Gergő kegyetlen dölyffel, s azt
42       2,     28|   megszökött még első éjjel Boksa Gergő ketrecéből, s elhordta a
43       2,     33|         mappát, amelyről őt Boksa Gergő et consortes lekergették,
44       2,     36|        alak, ráismert Ödön. Boksa Gergő volt.~ ~Még örömöt is érzett
45       2,     36|        Azt, hogy ez most is Boksa Gergő.~ ~- Tehát kantározzuk fel
46       2,     36|          oly büszkén mondta Boksa Gergő, mintha tudná, hogy ezen
47       2,     36|  megpihenjünk, uram - monda Boksa Gergő, leugorva lováról. - A lovakat
48       2,     36|       szokott üres lenni.~ ~Boksa Gergő leveté csizmáit, felgyürkőzött,
49       2,     36|        hangzott a mocsárban Boksa Gergő fütyörészése. Ismerős csatadalt
50       2,     36|           az utam állva. No most, Gergő, aki hunder-bundere van,
51       2,     36|      gunyhójában pihent meg Boksa Gergő védencével; a halász paprikás