Rész, Fejezet

 1       1,      1|      ahol sok szolgára talált.~ ~Ennek az adminisztrátornak a neve
 2       1,      1| gyógyszert adjon. Az nem használ ennek. Tartsa elém fiaim arcképeit.
 3       1,      5|      igazán ülj le, és igyuk meg ennek a szent békekötésnek az
 4       1,      6|     communist, s aztán jött más, ennek átadta a helyet.~ ~- Akarod,
 5       1,      7|  gondolja most magában, hogy "én ennek a leánynak egyszer megfogadtam,
 6       1,      8|      igaz? Már van is más arckép ennek a helyén? Mit?~ ~- Igaz,
 7       1,      8|          arckép azért nem került ennek a szegére.~ ~- Meg tudnám
 8       1,      8|        aki azt mondja: "Salamon, ennek az ára, amit nekem kínálsz,
 9       1,      9|             Az úrnő bámult, hogy ennek a leánynak az arcán ezek
10       1,      9|      innen. Ön tudja, asszonyom, ennek a gyűrűnek a történetét -
11       1,     11|     fejében. Az egész beszéd nem ennek a párnak volt szánva: transzpozíció
12       1,     12|         rendek felhangolására.~ ~Ennek ellenében a fekete tollas
13       1,     13|        azt gondolja, hogy de már ennek fele sem tréfa, s visszaszáll
14       1,     14| huszárkapitányt.~ ~- Pajtás! Még ennek sem nevetnek - monda neki
15       1,     14|  apácákat.~ ~De Edit ott volt!~ ~Ennek a kapunak az őrségét mindenkinek
16       1,     15|        rossz teremtés.~ ~Nem hat ennek a szívére semmi.~ ~Edit
17       1,     15|   szagolhassa előre a puskaport. Ennek az embernek meg kell halni!
18       1,     15|          Hadd higgyék, hogy íme, ennek is megtetszett már a kolostori
19       1,     15|          elárulni meglepetéseit. Ennek nem parancsolnak úrrá lett
20       1,     15|        jön.~ ~- Ez is? Akkor hát ennek is kosztüm kell?~ ~- Van
21       1,     16|   zászlót. Ezt tán ott feledték? Ennek az árnyában tán jó lesz
22       1,     17|  maradhat itten. Ó, én tudom, mi ennek a vége! El akarnak bennünket
23       1,     17|    életedre kihat; azért érdemes ennek körülményeit minden oldalról
24       1,     17|          nem akarta, az nem örül ennek.~ ~És ő hozzájutott ehhez
25       1,     18|           mikor érkezik.~ ~Hanem ennek a húsz embernek az élén
26       1,     18|        ki belőle zöld szigetnek. Ennek a tengernek a fenekén fekszik
27       2,     20|      gyöngeség, ez már erény, és ennek az erénynek még egy konkrét
28       2,     21|           hogy fúródik a földbe. Ennek az orra homokkal tőlt be.
29       2,     24|         Bajtárs! A föld alatt is ennek a gyermeknek a sírását fogom
30       2,     25|        tenni?... Tudod jól, hogy ennek a vérnek ki kellett folyni,
31       2,     27|          jaj, ha csapra ütnek!~ ~Ennek a körülménynek meggondolása
32       2,     28|      nekem többet mondani.~ ~No, ennek örült még csak Zebulon!
33       2,     28|       beteg, csak korhely; hanem ennek a levélnek az alapján egy
34       2,     29|       tekintet.~ ~Mármost azután ennek a fiatal hölgyarcnak csak
35       2,     29|       Itt van. Ugyan, nem szabad ennek a szép paripának egy kis
36       2,     29| szolgálatjára. Szabad lesz addig ennek a dicső paripának a kantárját
37       2,     30|   királyok királya?"~ ~"Bántotta ennek a háznak a gazdája valaha
38       2,     32|     városba, hogy lássa.~ ~- Hát ennek sem tart ön dajkát?~ ~-
39       2,     33|   iszonytatóbb mondás?~ ~Lehet-e ennek a mondásnak megfelelő érzés?~ ~
40       2,     33|          Hja, bizon ez nagy erő. Ennek, nem tudom, hogyan fognak
41       2,     33|        valami delikáteszt; hátha ennek a kozákvezetőnek meg ezt
42       2,     34|      mikor végig be volt fagyva. Ennek a bal partját ne tapodja
43       2,     34|   küllőkkel vette magát körül.~ ~Ennek a neve "koróna".~ ~Azután
44       2,     35|        iránt hálára soha? S most ennek köszönje az életét?~ ~Aztán
45       2,     36|       volt.~ ~Sokszor megjárta ő ennek a vigályosait. Ismerte minden
46       2,     40|      velem jöjjön. Miért kellett ennek meghalni? Miért kellett
47       2,     40|          meghalni? Miért kellett ennek a szívét megszakítani, aki
48       2,     46|       nem a te kedvesed egyedül. Ennek már hölgye van, kinek nevével,
49       2,     47|     találja, hogy ez fölösleges, ennek semmi nyoma a komjáti kánonban:
50       2,     48|          a gépgyári munkám után, ennek a felét szintén a törlesztésre