Rész, Fejezet

 1       1,      1|            emelve, hogy amint a tósztnak vége szakad, friss lelkesüléssel
 2       1,      2|      gyászénekkel még nem volt mindennek vége.~ ~A katedra melletti padban
 3       1,      2|                      Végre az is elmúlt; vége lett éneknek, gyászbeszédnek,
 4       1,      3| főispán-beiktatási ebéd volna.~ ~Az ebéd vége felé, mikor már a fagylalthoz
 5       1,      3|             szobája felé távozott, s így vége lett a további beszédnek.~ ~
 6       1,      4|          elhallgatott, valami jelenetnek vége volt. Ödön csak most kezdé
 7       1,      4|              egész hosszában, mert akkor vége van. Visszamerült a víz
 8       1,      5|              veszniek!" Hanem aztán csak vége lett a feje fölötti dobogásnak
 9       1,      6|                volna.~ ~Jenő a diskurzus vége felé odább sandalgott, hogy
10       1,      7|                 nem tudja még, mi lesz a vége.~ ~Ismét letette kardját,
11       1,      9|                  ajtaján az utcának azon vége felé, amerre az apját hetek
12       1,     12|              hogy itt az ő uralkodásának vége. Innen neki pusztulni kell.~ ~
13       1,     13|             suttogva: "Mi lesz a mai nap vége?"~ ~Az idő estére jár; a
14       1,     13|              elvonuló menetnek alig akar vége szakadni.~ ~És ismét új
15       1,     15|                 SZERETNEK~ ~Egyszer csak vége van minden szép álomnak.~ ~
16       1,     15|                 majd egyszer, a történet vége felé meg fogjuk érteni;
17       1,     15|                  két nap múlva mindennek vége.~ ~- Vége az egész komédiának.~ ~-
18       1,     15|                múlva mindennek vége.~ ~- Vége az egész komédiának.~ ~-
19       1,     15|                 ki e falak közül. Hiszen vége lenne az egész testület
20       1,     16|          ágyúdörejnek, a puskaropogásnak vége van már; a férfiküzdés zaja
21       1,     17|               harmadik nap estéjén aztán vége volt a harcnak.~ ~A védők
22       1,     17|                 Most mindennek egyszerre vége. Sem pokol, sem paradicsom
23       1,     17|                  Ó, én tudom, mi ennek a vége! El akarnak bennünket örökre
24       1,     17|                   és azoknak még nincsen vége. Ó, én nem vagyok más, mint
25       1,     17|                  valami, aminek most már vége. Még átlátszó a víz, amelybe
26       2,     22|             Mikor a kellemetlen afférnek vége volt, még szokás szerint
27       2,     22|                  hiszi, hogy ott a világ vége. Azonkívül négy lovas jár
28       2,     23|               már. De még azzal nem volt vége a napnak. Az éjt megvilágította
29       2,     23|             elhinni, hogy a csatának már vége; akik harcolnak, csak azért,
30       2,     24|                  Szót sem érdemel. Nálam vége van a világnak. Ne búsulj
31       2,     25|               tudja, mi lesz mindennek a vége.~ ~És a kis pacsirta énekli
32       2,     27|              szopókájával, melynek másik vége selmeci dohányégető cserépkatlanba
33       2,     27|                  Ádám úrnak, hogy milyen vége van mindennek. A lázadók
34       2,     27|                  s aztán akkor egyszerre vége lesz a nagy uraságnak".~ ~-
35       2,     27|                 nem bántunk őtet.~ ~Ebéd vége felé már az egész európai
36       2,     29|                 annak a budai partot érő vége. Nyugoti szél fútt, a híd
37       2,     30|                 tehetetlenné lett, akkor vége a további védelemnek.~ ~
38       2,     32|               alig várta, hogy mindennek vége legyen.~ ~A gyermekkórházba
39       2,     35|                 délibábot.~ ~Tudta, hogy vége van mindennek. Csak az eszmének
40       2,     35|                 meghaljanak.~ ~Ez volt a vége minden apostolnak.~ ~A mártírkoszorú:
41       2,     36|                 Mennyi minden nagyságnak vége lett egyszerre! Az is káprázat
42       2,     36|            főuram, mikor látom, hogy már vége van mindennek, a fegyvert
43       2,     36|              hogy még nincs ám mindennek vége! Egy egész kaleidoszkóp
44       2,     43|              kevés szavú férfi volt.~ ~- Vége van az éjjeli munkának? -
45       2,     43|                     kérdé Alfonsine.~ ~- Vége.~ ~- Mi van az ítéletekben?~ ~-
46       2,     47|               Pedig még azzal mind nincs vége.~ ~A törvény még azt is
47       2,     49|                  A kísérletnek az lett a vége, hogy a fiú beárulta gyámapját
48       2,     49|              milyen bölcs lesz az ember, vége felé.~ ~- És most nincs