Rész, Fejezet

 1       1,      1|        a haldokló férj várta az utolsó óra letöltét.~ ~Ott feküdt
 2       1,      3|        fél tőle!~ ~- Nem kaptam utolsó stáción forspontot!~ ~E
 3       1,      3|        fogva. Elgyütem egiszben utolsó stációig szerencsisen, Szunyoglakig.
 4       1,     11| neveznék azt más nyelven.~ ~Nem utolsó neme a küzdelemnek.~ ~Egy
 5       1,     13|   szorított az asszonysággal, s utolsó volt, aki termeit elhagyá.~ ~
 6       1,     14|          ha te nem volnál az én utolsó, egyetlen jó barátom, bizony
 7       1,     15|            Halljam.~ ~- Vidd el utolsó kártyámat Alfonsine-nak.~ ~-
 8       1,     15|         szerettem, adieu."~ ~Az utolsó szónál már lobbant a gránát,
 9       1,     16|    talán megmondhatja majd neki utolsó leheletével: "Én önt szerettem."~ ~
10       1,     16|      lobog az. Ó, azok hívek az utolsó pillanatig, az utolsó szembehunyásig.~ ~
11       1,     16|        az utolsó pillanatig, az utolsó szembehunyásig.~ ~De sokszor
12       1,     17|     HARMADIK~ ~Baradlay Jenő az utolsó napokban minden percét Plankenhorsték
13       1,     17|      leste, mikor távozik el az utolsó látogató Antoinette asszonytól,
14       1,     17|         annak a "némber"-nek az utolsó cselédjét üdvözölné fia
15       1,     17|        legyen. Az pedig így ősz utolsó napjaiban nagyon szeret
16       1,     18|       messze háta mögött hagyta utolsó kísérőjét is. Ő egyes-egyedül
17       2,     19|       onnan a magasból; ez volt utolsó szava, midőn az ismeretlen
18       2,     21|          mi nekik Hekuba"?~ ~Az utolsó, most már dühös verekedéssel
19       2,     21|         most, patrónus uram, az utolsó töltényünket vertük le a
20       2,     21|     esküdjetek meg, hogy ezt az utolsó lövést nem adjuk az ellenségnek;
21       2,     22|       ki nem vallatta belőle az utolsó cseppet is.~ ~Akkor aztán
22       2,     24| főkötőcskét; egy élő tanút; míg utolsó nyomára is ráakadtam. Ennél
23       2,     26|   kedélyhangulatban volt ma. Az utolsó annál többet ábrándozott.~ ~
24       2,     29|      időkre emlékeztetnének, az utolsó védbástya fala rég házak
25       2,     29|    történik mai nap?~ ~Amint az utolsó lovascsapat áthaladt a hajóhídon,
26       2,     30|  szorulni fog a kapca, akkor az utolsó órában számíthatunk rájuk.
27       2,     30|    kardot. Maguk vezényelnek az utolsó csapásra.~ ~- Utánam! -
28       2,     30|  megérett az idő.~ ~A holnap az utolsó nap.~ ~Egyikre a két küzdő
29       2,     31|         a két csapatnak, míg az utolsó harcos túléli a másikat.~ ~
30       2,     33|        meg végveszedelméből; az utolsó bánat megöli.~ ~A vén Foscarinak
31       2,     33|         nézze, hogy ég az el az utolsó körömfalatig, már az nem
32       2,     33|     urak a hígított vitriolt az utolsó kupicáig kihörpölték a gyógyszertárban,
33       2,     35|   gúnyos kárörömmel:~ ~"Íme, az utolsó lépcső ama bizonyos magaslathoz!"~ ~
34       2,     35|        kellett azt vesztenie ez utolsó találkozás után. A halálra
35       2,     36|        Három napja már, hogy az utolsó csataképes magyar hadsereg
36       2,     37|      eltávoztam, ez volt hozzád utolsó szavam: "Szeretlek." Isten
37       2,     38|       megjósolt magaslathoz. Az utolsó lépcsőfokon áll - Jenő.~ ~
38       2,     38|  végeztek és gyorsan.~ ~Még egy utolsó vádpontot kellett meghallania.~ ~-
39       2,     38|     neki, hadd írjon levelet az utolsó éjszakán nejének, anyjának,
40       2,     41|        napon, mely Jenőre nézve utolsó naplemente volt, ez a kérdés
41       2,     44|        fejgörcsök embere azt az utolsó tizenkét órát arra használta
42       2,     46|    látogatásom, biztosítom önt, utolsó.~ ~- És reménylem, rövid.~ ~-
43       2,     48|  részletfizetésre. Megkapják az utolsó fillérig követeléseiket.~ ~
44       2,     48|      Még a zsebekbe is!~ ~Ez az utolsó a legérzőbb orgánum. Minden