Rész, Fejezet

 1       1,      1|            engedi. Az én fiam törjön utat mások előtt. Lesz Európának
 2       1,      3|        egy-egy új eszme tört magának utat bajusza alul:~ ~"Kihordatnam
 3       1,      4|             az eltűnt, arra nekik is utat kellett találniok kifelé.~ ~
 4       1,      4|              jusson ki a víz alól, s utat mutat neki a nyílás felé,
 5       1,      9|              életed minden szakában. Utat egyengetek előtted a legmagasabb
 6       1,      9|              hét múlva folytatjuk az utat. Addig csak arra kérem Ödön
 7       1,     10|               s folytatták együtt az utat Nemesdomb felé.~ ~Még jó
 8       1,     11|             volna. Önök az ellenkező utat választották. Asszonyom,
 9       1,     14|        szeszár közé, s praktikábilis utat tölteni vele a pokoltengeren
10       1,     14|             úgy látszik, legrövidebb utat választottam; a többiek
11       1,     15|            végveszély idején nemcsak utat fog rajta keresztül nyitni,
12       1,     15|      előrehaladniok; ő ismeri azt az utat, az a veteményeskertek közé
13       1,     15|          vértesei a Bécs felé vezető utat tartják reggelig zárva Richárd
14       1,     15|             Én magam nyitottam nekik utat, s kísértem az ellenfél
15       1,     16|              megváló lélek keresi az utat a felhők között; talán azoknak
16       1,     17|             kormányhoz, s kövesse az utat, amin testvérei járnak.
17       1,     17|              tiszttársai, kik ezt az utat követték. Vagy választhatta
18       1,     17|            éppen ide, az nem engedte utat választani. Érezte, hogy
19       1,     17|             élnek? Az egyik most tör utat magának a Kárpátokon keresztül
20       1,     17|             hogy leüljek nálad; nagy utat tettem, és sokat gyalog.~ ~-
21       1,     18|     megindultak a nyárerdőből előre, utat keresni. A legközelebbi
22       1,     18|           tanakodni való idő.~ ~Hogy utat veszítsen, egy mély völgynek
23       1,     18| szétriaszthatta volna, de inkább más utat vett, s kétórai kerülőt
24       1,     18|              folytatták a lovasok az utat.~ ~Még jó volt rájuk nézve
25       1,     18|       mellette haladni, hanem azt az utat egészen uralta egy magas
26       1,     18|             világítanak.~ ~- Kapni-e utat és vezetőt a havasok felé? -
27       1,     18|      parancsára állni; nem lát többé utat senki maga előtt.~ ~A kalauz
28       1,     18|         elejével messze elöl töri az utat a mély hóban; Pál vitéz
29       2,     20|               mit tartóztatja fel az utat mindenféle emberekkel?~ ~
30       2,     23|          ágyúk tekéi recsegve törnek utat a sudarak között jobbról-balról,
31       2,     23|       Egymást fölkeresik. A harcosok utat nyitnak nekik a találkozásra.~ ~
32       2,     25|           egy kínos jajkiáltás, mely utat tör összeszorított ajkak
33       2,     26|             mi annak azt az arasznyi utat megtenni ott az abroszon?~ ~
34       2,     30|             ő találta el a helyesebb utat. S azért úgy tudtak egymás
35       2,     30|        vízvezetéket, kinyithatjuk az utat a vízivárosi rohamra.~ ~-
36       2,     33|            magam is elmegyek vele az utat megmutatni neki, én is jól
37       2,     35|            sok pályatársa kereste az utat a személyes menekülésre.~ ~
38       2,     36|            lovára. Ismerte az már az utat maga is.~ ~Olyankor aztán
39       2,     37|          soha. Ne zárd el előlünk az utat az égbe! ~ ~- Anyám, kérlek,
40       2,     43|          éjszaka vár rám. Szerencsés utat.~ ~- Az enyim az.~ ~A delnő
41       2,     44|           tízszer is megjárta azt az utat, amit a gőz egyszer.~ ~Türelmetlen