Rész, Fejezet

 1       1,      4|        sok hozzád simuló szilfid, ezek a szemedbe mosolygó szemek
 2       1,      4|    indultak a további üldözéshez. Ezek az állatok kannibáljai!~ ~
 3       1,      4|        három paripa után.~ ~- No, ezek már nem kapják meg azt a
 4       1,      4|         az imsik felkapaszkodott. Ezek úgy csinálták ki maguk közt,
 5       1,      4|  visszatérésről gondolkoznék.~ ~- Ezek eszükre tértek - mondta
 6       1,      5|       arra mifelénk nem beszélik, ezek meg nem tudnak semmiféle
 7       1,      5|  csattogást hall a feje fölött.~ ~Ezek éppen az ő feje fölött duellálnak.~ ~
 8       1,      5|        Előre-hátra tuszkolódás!~ ~Ezek valósággal duellálnak!~ ~
 9       1,      7|        valaki ezeket a könnyeket. Ezek már az enyéim. Mutassa meg,
10       1,      9|         ennek a leánynak az arcán ezek a szavak nem idéznek elő
11       1,      9|            Ez a B egészen az övé! Ezek az erősen megnyomott vonások,
12       1,     10|         te rendelkezésedre fognak ezek a szobák állni. Embereket
13       1,     13|         szív meg nem bír tagadni? Ezek az óriási nagyságok az ő
14       1,     14|          változata? Hol rejtőznek ezek, mikor csendes idő van?
15       1,     14|   tisztessége nem látszik rajtuk. Ezek a világvárosok élősdijei;
16       1,     14|        egy rakáson! Hogy kerültek ezek össze, ki gyűjtötte őket
17       1,     14|        igazán nem tudja, hogy mik ezek. Sorban és hadirendben felvonuló
18       1,     15|      Minket aligha el nem árultak ezek az angyalok.~ ~- Honnan
19       1,     15|        vannak.~ ~- Én azt hiszem, ezek a Plankenhorsték a legjobb
20       1,     15|        roham holnap ismételtetik, ezek itt benn estén túl nem tarthatják
21       1,     15|       Mind azok a mondatok voltak ezek, miket Plankenhorstné soror
22       1,     18|         hozzá kell gondolni, hogy ezek a vitézek két éjjel nem
23       1,     18|          robaj közelebb jött.~ ~- Ezek egyenesen ránk jönnek! -
24       2,     20|         szabadcsapatot alakítani. Ezek fogják a legnagyobb csodákat
25       2,     20|        készen volt. Zebulon úrnak ezek voltak a rigorózumai. Kritikus
26       2,     21|           el nem akarták fogatni. Ezek vén katonák, nem ijednek
27       2,     23|        benőtte azokat kérgével.~ ~Ezek a szétszórt kövek itt a
28       2,     23| háromszínű s a császári kétszínű. Ezek körül foly a legdühösebb
29       2,     25|          részt kiveszek belőle... Ezek a borzasztó hangok itt körülöttem
30       2,     26|      kenyérhajdarabkák háta mögé, ezek mind el vannak fogva. -
31       2,     27|        egyet csóvált a fején.~ ~- Ezek biz elszöktették egymást.
32       2,     29|     mikből ágyúk leskelődnek elő; ezek a csodaszörnyek, amiknek
33       2,     31|     Vilmos-ezred négy szakasza.~ ~Ezek a vízi védművektől jöttek,
34       2,     32|        Károlykáért.~ ~- Melyik az ezek közül?~ ~- Ó, az nincsen
35       2,     32|          közül?~ ~- Ó, az nincsen ezek között. Az odakinn van;
36       2,     32|           keresztecskék jeleznek. Ezek az apró, földbül kiálló
37       2,     37|           lelkének hangjai voltak ezek.~ ~Jenő nem szólt rá semmit,
38       2,     45|          arca elé tartja.~ ~Igen! Ezek az ő vonásai! Ez az ő írása!
39       2,     46|          dühtől. Új dolgok voltak ezek, amiket hallott, amiket
40       2,     48|         két ember lesz a világon, ezek után én igen szegényül fogok
41       2,     49|         nekem. Hogy megtudják itt ezek a kurucok, hogy te vagy