Rész, Fejezet

 1       1,      5|                Különben én is ilyen voltam, mikor fiatal voltam.~ ~
 2       1,      5|          ilyen voltam, mikor fiatal voltam.~ ~Nemsokára visszatért
 3       1,      5|        magában:~ ~"Én is csak ilyen voltam, mikor ifjú legény voltam."~ ~
 4       1,      5|           voltam, mikor ifjú legény voltam."~ ~
 5       1,      6|           Egyszer, mikor Velencében voltam, találkoztam a tengerparton
 6       1,      8|            hiszen megkövetem, én is voltam ifjú legény, nekem is csinált
 7       1,      8|           Salamon úr. - Éppen azért voltam elég bátor a vitéz huszár
 8       1,     11|        Bécsben izs volt.~ ~- Ott is voltam.~ ~- Valami baj volt?~ ~-
 9       1,     15|              mármost megmondom, hol voltam! - monda a körülállóknak. -
10       1,     15|           Az éjjel a huszárőrtanyán voltam. Ott töltöttem az időt a
11       1,     17|     fiatalember kezét.~ ~- Bizonyos voltam felőle. Hogy lásd, mennyire
12       2,     20|             ellenségével magunk is. Voltam én már különb csetepatéban
13       2,     22|             igazat:~ ~- Ökörhajcsár voltam.~ ~- Ahán! Tehát noncombattant?
14       2,     24|      megérti és megőrzi. Ellenséged voltam. Most már mindenkinek jó
15       2,     24|     szívtelen hölgy. Fiatal hadnagy voltam, mikor megismerkedtem vele.
16       2,     24|             gyermekemet!" Kegyetlen voltam hozzá. Mehetett volna nőül
17       2,     24|          tudja meg soha, hogy én ki voltam. Szegény katona voltam:
18       2,     24|           ki voltam. Szegény katona voltam: Add őt valami becsületes
19       2,     27|             fehíret, feketit; olyan voltam, mint ördög.~ ~Ádám úr az
20       2,     27|       elbujtata engemet pincébe. Ot voltam két nap, két icaka befenekelve
21       2,     27|       komájának:~ ~- No nizzed. Itt voltam táborban. Innen felszaladtam
22       2,     27|         semmit.~ ~- Az igaz, de ott voltam mindenütt.~ ~- Eltagadod.
23       2,     27|              Látnak belüle, hogy én voltam totumfac! S úgy elitilnek,
24       2,     28|                No, én egy óráig sem voltam amott - menté magát Zebulon.~ ~-
25       2,     30|         visszakerült.~ ~- Mindenütt voltam. Mindent láttam. Lássuk
26       2,     33|  tisztelendő urat, három esztendeig voltam ott egyházfi.~ ~Zebulon
27       2,     35|    Boldogult atyádnak is jó barátja voltam. De meg egy ilyen nagy hazafinak
28       2,     35|                Akkor testőr hadnagy voltam - felelt Leonin fagyosan.~ ~-
29       2,     36|          múlt már, hogy legutoljára voltam Nemesdombon.~ ~- Tehát még
30       2,     38|            felkelő seregnél?~ ~- Az voltam végig!~ ~- Ön ugyanazon
31       2,     39|          engedelmes, szófogadó fiad voltam mindig.~ ~Aranka gyermekei
32       2,     39| valamennyiünk között. Mikor kicsiny voltam, s nehéz vitáitok voltak
33       2,     39|     vitáitok voltak együtt, sokszor voltam köztetek engesztelő közbenjáró.
34       2,     46|          megszöktem, és kedvesemnél voltam. Itt van a vállamon a korbácsok
35       2,     48|             teljes becsületű mindig voltam!~ ~- Á! Ez már nagy mondás.
36       2,     48|         ismertem jól, mert bankárja voltam, pénzét kezeltem; minden
37       2,     48|            minden családi ügyébe be voltam avatva.~ ~Az öreg báró egy
38       2,     48|            ki annak végrehajtásával voltam megbízva; de a titkár, ki
39       2,     49|         Magam is ilyen önfejű fickó voltam kicsiny koromban" - szokta