Rész, Fejezet

 1       1,      1|  hallgatott.~ ~- Az óra végire jár - rebegé a haldokló, küzdve
 2       1,      1|      rebegé:~ ~- Az óra végire jár... Az orvosnak igaza volt...
 3       1,      8|        hálószobámba, ahova nem jár senki. No, ugye, itt hagyja?~ ~
 4       1,     13|     nap vége?"~ ~Az idő estére jár; a szobák sötétedni kezdenek,
 5       1,     13|    beszél, és lenyírt barkóval jár, hogy katonás kinézését
 6       1,     14|       ilyen kalábriai kalapban jár, nagy lebegő tollal, karddal
 7       1,     15|       híven tudósít felőle, ki jár be a Plankenhorst-házba
 8       1,     15|       embereinkkel. Idegen nem jár hozzájuk. Egyedül a Brigittáktól
 9       1,     15|       Edit, hogy itt jó helyen jár. Az ajtóhasadékon fülledt
10       1,     15|   venni, hogy a nap alkonyatra jár. A többi időt átaludta.~ ~-
11       1,     16|       ALKONY~ ~A nap nyugovóra jár, előtte a vérvörös felhőkkel
12       1,     17|      elámulva.~ ~- Valóban itt jár, s hogy veled eddig nem
13       1,     17|       Valami nyugtalan szellem jár minduntalan mögötte, s büszkesége,
14       1,     17|      anyja a veszély tűzhelyén jár.~ ~Megölelte őt, mintha
15       1,     18|   szerencse. Valahol melegedni jár a napsugárban, vagy vizet
16       1,     18|      volna fiát, mely helyeken jár!)~ ~A huszárok őrtüzeket
17       1,     18|        senkit elpusztulni. Ott jár leghátul, biztat, vigasztal,
18       2,     20|       hozta Szalmás Bécsbül ki jár most mindenfele. Mármost
19       2,     22|     vége. Azonkívül négy lovas jár kivont karddal a kerítésen
20       2,     25|      hogy férje a halál piacán jár, és nem hallani felőle hetekig
21       2,     25|  innenről; hogy Ödön közel sem jár az ellenség lőtávolához;
22       2,     25|   jöhet hozzá, mert a táborban jár; napa nem küld neki levelet
23       2,     25|   másikat békén hagyja? Hogyan jár egy ember száz kolerabeteg
24       2,     25|         mert a táborral együtt jár a kolera.~ ~Azért nem látogatta
25       2,     25|         a ház nagyasszonya ott jár végig e sóhajhallgató szobában,
26       2,     25|      fejünk mindenütt az égben jár... Én nem félek attól, hogy
27       2,     25| ellenséges éltet...~ ~És ismét jár, és ismét hallgatja a túlvilági
28       2,     28|     helyeken, ahol a madár sem jár; egész odáig, ahonnan majd
29       2,     29|     van zárva. A Lánchídon nem jár a polgári közönség. A budai
30       2,     31|      hajnalban ostrom.~ ~- Jól jár az órád? - kérdé Ödön.~ ~-
31       2,     31|  főparancsnokság órája szerint jár.~ ~- Hát jól van, öreg.
32       2,     31|    Amint Ödön a hágcsó közepén jár, egyszerre a lába alatt
33       2,     32|      szép szállása van, kocsin jár, selyemmel söpri az utcát,
34       2,     35|    kalauz. Jól hajt. Jó nyomon jár. Engem ne félts. Én utánad
35       2,     36| helyreállítsák."~ ~"Igen közel jár az elhihetőséghez, hogy
36       2,     36|       kérdé tőle.~ ~- Alkonyra jár.~ ~- Olyan hosszan aludtam?
37       2,     39|   sincs az udvaron; vendég nem jár most! S a háziak szobáikon
38       2,     39|        unoka is fekete ruhában jár. Kegyetlen gondolat. Egy