Rész, Fejezet

 1       1,      4|          szólítá meg:~ ~- Jó napot, vitéz, honnan jössz, és hová tartasz?~ ~
 2       1,      8|           azért voltam elég bátor a vitéz huszár úr által azt az izenetet
 3       1,     11|          jól elbújt.~ ~Mire aztán a vitéz had az ispánlaknál összetörvén
 4       1,     14|     nyugalomra terelte a népet.~ ~A vitéz urakat nagyon bosszantotta
 5       1,     14|         nagy fekete strucctollal; a vitéz maga hegyes spanyol szakállt
 6       1,     14|              hadd éljen.~ ~A fiatal vitéz parolára nyújtá kezét; Richárd
 7       1,     14|          egyre növekszik.~ ~Az ifjú vitéz büszkén veté hátra fejét
 8       1,     14|             párbajban osztott sebet vitéz ellenfeleknek egy kontratáncban
 9       1,     15|    Nagyanyád jön, krumplit hoz.~ ~A vitéz uraknak azonban már egyszer
10       1,     18|        egész kedélyesen folyt a két vitéz közt, kiket alig három lóhossznyi
11       1,     18|           többi, bezárta a sort Pál vitéz; ő volt a sereghajtó.~ ~
12       1,     18|              ki legelöl ment, s Pál vitéz, ki leghátul járt, tartották
13       1,     18|     firkálsz, héj? - kérdé tőle Pál vitéz.~ ~- Felírom ezeket a dolgokat,
14       1,     18|    kegyetlen hideg földön.~ ~De Pál vitéz nem enged senkit elpusztulni.
15       1,     18|           az utat a mély hóban; Pál vitéz az utóhaddal a nyomában
16       2,     20| engedelmeskedjék.~ ~Újonc van elég; vitéz is mind. Csak úgy danolnak,
17       2,     20|            jó puskások, azután régi vitéz, verekedő kortesek, kik
18       2,     22|         ismét hadsereget alakítani; vitéz, csatakész sereget, mely
19       2,     22|          berekben, nem menekült-e a vitéz kortes oda a rábízott gulyával.
20       2,     22|            történt? - nyavalygott a vitéz hajcsár. - Bezzeg mi történt?
21       2,     22|     noncombattant? Most értem már a vitéz elszántságot. Tehát nem
22       2,     22|             megnyerte a tetszését a vitéz uraknak. Az ezredes megígérte
23       2,     22|          jelenti:~ ~- Itt a tulkok, vitéz kapitány uram, jelentem
24       2,     22|    dicsekedni soha meg nem történt, vitéz kalandokkal, most, mikor
25       2,     23|        hinné: istenítélet ez! A két vitéz kardjára van bízva, kié
26       2,     23|      menteni elesett vezérét.~ ~Pál vitéz, ki ott járt vezére nyomában,
27       2,     24|         Richárd sírt az elesett vén vitéz felett, mint egy gyermek.
28       2,     24|          Bajtárs - szólt a haldokló vitéz -, add kezedet rá, hogy
29       2,     27|   átalakulás történt vele. Féltében vitéz lett.~ ~Mintha legkisebbet
30       2,     28|         faluból - felel a megrohant vitéz.~ ~- Van ott még több is?~ ~-
31       2,     28|          tisztelkedni.~ ~Az érdemes vitéz úr szabadalmat kapott lovas
32       2,     29|         lefektetett bajtársnak, egy vitéz ellenfélnek halállal küzdő
33       2,     30|            Hanem most vigyázzanak a vitéz urak, hogy az az ember az
34       2,     31|            a légben, amint a lelőtt vitéz a magasból aláhullott. Sokszoros
35       2,     31|          Mausmannra ismer Ödön.~ ~A vitéz tornász a hágcsón alulról
36       2,     46|        Egyszer a csatában egy derék vitéz ellenfelemet halálra sebesítém.