Rész, Fejezet

 1       1,      2|              Azt ugyan nem látod te többet!)~ ~Végre az is elmúlt;
 2       1,      4|         perc múlva aztán nem láttak többet semmit az utazók.~ ~A burána
 3       1,      5|              hogy már nem beszélnek többet, akkor hajtsa meg magát;
 4       1,      5|          hítta, mert Pál úr valóban többet parancsolt őneki, mint ő
 5       1,      5|        táncos volt, de ő sem kapott többet ötszáz forintnál egy estére
 6       1,      6|           az egész társaságról.~ ~- Többet ér ennél az egész kompániánál
 7       1,      7|        Hasztalan. Nem gyullad az ki többet erre a névre. Az most már
 8       1,     15|         zokogás. A minden beszédnél többet mondó hang.~ ~Richárd oly
 9       1,     15|    visszatért. Nem lehetett Edittől többet kérdezni.~ ~- Hölgyeim,
10       1,     16|        Minden pihenőnél egy cseppel többet engedett magának.~ ~"Huszonegy,
11       1,     17|          óra múlva majd személyesen többet fog neked elmondani.~ ~-
12       1,     17|            csakugyan nem kereste őt többet. Azt vagy elfogták, vagy
13       1,     17|             össze! Ne emlékezzél rá többet! Azt egy haragos asszony
14       2,     20|        hazaviszi.~ ~Sohasem látta ő többet a hadsereget. A pénztárt
15       2,     21|   töltényünket vertük le a puskába. Többet nem puskázunk. Itt a hátunk
16       2,     22|        utánuk iramodni; tudta, hogy többet ér ebben a munkában egy
17       2,     22|             Sohasem lehetett belőle többet kivenni.~ ~Az a nagyszájú
18       2,     24| ellenfelének. Az ki nem bocsátá azt többet.~ ~- Tárcámban megleled
19       2,     25|    elvesznek mind... Az meglehet... Többet ér a jó veszteségben részt
20       2,     26|            volt ma. Az utolsó annál többet ábrándozott.~ ~Soror Remigia
21       2,     26|         vissza:~ ~- Én nem beszélek többet az Istennel! Én nem imádkozom
22       2,     26|          Istennel! Én nem imádkozom többet soha.~ ~A kegyes hölgy áhítatosan
23       2,     28|             a fuvaros. - Nem kérdek többet. No, majd elviszem én az
24       2,     28|     Lengyelországba. Nem kell nekem többet mondani.~ ~No, ennek örült
25       2,     28|             úgy segéljen, nem nő ki többet.~ ~Hát csak a bajuszt is
26       2,     28|         Zebulon.~ ~Amiért aztán még többet nevettek rajta a főurak.~ ~
27       2,     30|         vásárban ismét felmegyek, s többet tudok meg.~ ~Kínos dolog
28       2,     30|            ketten ismerjük egymást. Többet nem merek Budára felmenni.
29       2,     31|        tűzakna.~ ~Richárd nem szólt többet, hanem közelebb lépett hozzá.~ ~
30       2,     33|       Zebulon aztán nem szólt hozzá többet az egész úton egy szót se.~ ~
31       2,     37|          elvégeztétek, nem tehettek többet magatokért semmit. Most
32       2,     38|    atillájához is.~ ~Jenő feleletei többet árultak el, mint kellett
33       2,     41|           volna meg rajtuk, azokból többet olvashatnának le a régiségbúvárok,
34       2,     49|         felült, és hátra sem nézett többet.~ ~A kopott ruhás úrhölgy