Rész, Fejezet

 1       1,      6|            történik; s az a fiatal kisasszony, ki itt tőlünk nem messze
 2       1,      6|         nem szobaleány, hanem Edit kisasszony, a család egyik nőrokona.~ ~
 3       1,      6|            a kredenchez, ahol Edit kisasszony osztott cukrot és narancsot.~ ~
 4       1,      6|      olyasvalamit érzett.~ ~- Edit kisasszony, én bocsánatát kérem. De
 5       1,      6|              Nem kell biz énnekem, kisasszony, se mandulatej, se citromvíz,
 6       1,      7|       belőle, s most már ő is házi kisasszony lesz. Taníttatjuk táncolni,
 7       1,      7|         mindjárt haza fog jönni. A kisasszony odabenn van.~ ~Richárdnak
 8       1,      7|        gyermeket.~ ~- És Alfonsine kisasszony? - kérdezé tőle.~ ~- Együtt
 9       1,      7|        bebocsátott. Bocsánat, Edit kisasszony, hogy háborítottam kegyedet.
10       1,      7|                 Megbocsásson, Edit kisasszony - szólt Richárd -, minden
11       1,      7|            egyet kérek öntől, Edit kisasszony. Sürgetős levelet kell írnom
12       1,      9|         van bízva most már, mert a kisasszony ezentúl a kastélyban fog
13       1,     10|           Hogy van a lelkem Aranka kisasszony? - kérdé a nótáriusné asszony.~ ~-
14       1,     11|        heten volnatok.~ ~Chariclea kisasszony igyekezett apja historizálásának
15       1,     11|          szelídség.~ ~- Hat Aranka kisasszony, vagy mar nem kisasszony;
16       1,     11|           kisasszony, vagy mar nem kisasszony; igaz, hogy mente férjhez?~ ~
17       1,     13|            riadó, nem nézte a szép kisasszony, hogyan van öltözve, azon
18       1,     15| zöldségárusnővel akar ön beszélni, kisasszony?~ ~- Nem ővele, hanem azzal
19       1,     15|       lakatot.~ ~- Ide megyünk be, kisasszony.~ ~De már az ajtónyitás
20       1,     15|    kisasszonynak vagyok Fra Mám. A kisasszony nekem és a nagyságos asszonynak:
21       1,     15|       reszketsz, mint egy érzékeny kisasszony, Léni.~ ~- Majd mindjárt
22       1,     15|             elárulja magát, hogy ő kisasszony.~ ~- Ó, ne féltsen engem,
23       2,     26|         hatását.~ ~- Bizony pedig, kisasszony - monda kemény hangon -,
24       2,     26|           aztán egyszerre elmúlt a kisasszony arcáról.~ ~- Palvicz Ottó? -
25       2,     26|      tartozom.~ ~- Fizetni fogunk, kisasszony, arról legyen nyugodt! Fejet
26       2,     43|     csinálni egy éjszakából, ugye, kisasszony?~ ~A nagy férfiú csöngetett.~ ~-
27       2,     43|      köszönöm a jókor hozott hírt, kisasszony! Nagyon köszönöm. Mikor
28       2,     44|          az ő válasza Plankenhorst kisasszony izenetére.~ ~Alfonsine rosszul
29       2,     46|            intézi szavát:~ ~- Edit kisasszony! Nem látom át, miért ez
30       2,     46|        választani. Liedenwall Edit kisasszony még mindig a Plankenhorst
31       2,     46|         nagy szabadság. Liedenwall kisasszony! Liedenwall kisasszony kezét
32       2,     46|  Liedenwall kisasszony! Liedenwall kisasszony kezét annak fogja adni,
33       2,     46|          önmérsékletéből.~ ~- Edit kisasszony! Semmi teátrális produkciót!
34       2,     48|        mármost még Liedenwall Edit kisasszony menyasszonyi hozománya: