Rész, Fejezet

 1       1,      4|     hátulsó kapun szökünk ki, ott vár a szánkóm meg a bundáim.
 2       1,      4|          mulatsága ez. Ránk egyéb vár.~ ~Leonin kettőt koccantott
 3       1,      5| huszártiszt -, mert engem odafenn vár öt pajtásom, akik közül
 4       1,      5|          excellenciás borravalóra vár.~ ~Ezt a cifra pádimentumot
 5       1,      7|           a bárónő, hogy vendéget vár?~ ~- Azt mondta, hogy komornyikját
 6       1,      9|          keblét, nem jön az, akit vár, s nagyot sóhajtva folytatja
 7       1,     11|        még kellemesebb meglepetés vár reájuk, midőn egyszer csak
 8       1,     17|        vagy megtorolni?~ ~Mi sors vár akkor a Plankenhorst családra?~ ~
 9       1,     17|          vele, hogy soror Remigia vár reá hálószobájában. Mielőtt
10       2,     23|          minden fatörzs egy külön vár; minden bokor egy külön
11       2,     27|     kolbásznemű transzfigurációra vár. Valami hasznavehetetlen
12       2,     30|          hadoszlop élén mind.~ ~A vár bástyáiról tizenkét fontosokkal
13       2,     30|          ostromló a várat, mire a vár kilencvenkét löveggel felelt.
14       2,     30|                Csakhogy azalatt a vár ágyúi porrá lőhetik Pestet.~ ~-
15       2,     30|     közötti courtine fala alá két vár alatti pince mélyed be,
16       2,     30|               Rohamra menjünk-e a vár ellen ma vagy holnap?~ ~-
17       2,     30|           leültek az asztalhoz. A vár ágyúi keresztül-kasul lyuggatták
18       2,     30|  megkezdik egyszerre a tüzelést a vár ellen. E lövöldözés alatt
19       2,     30|         főváros órái, megindult a vár ellen három oldalrul a roham.
20       2,     30|          hallgatás. Az ostromlott vár vezére azt hitte, hogy ellenfele
21       2,     31|              Legnehezebb küzdelem vár azokra, kiknek a rés omladványain
22       2,     31|      Amelyikünk hamarább föllép a vár fokára, azé a lovagias elégtétel.~ ~
23       2,     31|         egy fehér zsebkendőt.~ ~A vár túlsó oldalán, a Várkert
24       2,     31|    ostromlók, s a védők feladva a vár alatti harcot, siettek fel
25       2,     31|         küldöttségének, hogy ha a vár elesik, ő e remekművét a
26       2,     32|           a küzdelem.~ ~A királyi vár még egyre lángolt. Régibb
27       2,     36|         fővezérnek, hogy íme, itt vár további rendelkezésre. Ha
28       2,     39|          kell kérdezni, hogy mire vár még.~ ~De ki kérdi meg?
29       2,     43|       Hahaha! Átkozott jó éjszaka vár rám. Szerencsés utat.~ ~-
30       2,     43|           amit érez. A kéj otthon vár reá. A másik leánynak a