Rész, Fejezet

 1       1,      1|  morzsolni küldetett alá a bűnös földre, s nagy úr volt, ahol sok
 2       1,      1|         a magasban megállni és a földre le nem szédülni. Ott megismeri,
 3       1,      2|  tükörből többé, térjen vissza a földre, és szállja meg gyermekeit,
 4       1,      4| nyeregben ült, hosszú dárdáját a földre leeresztve s két kezével
 5       1,      7|         elhangzottak, leborult a földre, s ahol Richárd legutoljára
 6       1,     11|         aplombbal léphessen le a földre.~ ~Nem volna igazság a földön,
 7       1,     11|        mert ki látja meg akkor a földre esett pénzt.~ ~Az indítvány
 8       1,     12|          mellett megsebesítve, a földre letiporva s a vértől fecskendő
 9       1,     14|    pillanatban le volt gázolva a földre.~ ~S öt perc múlva üres
10       1,     15|     végén lobogtatott a szél egy földre tett mécsest. A kövér, piros
11       1,     16|      Valami úgy fáj, úgy vonja a földre. - Szeretne élni.~ ~Eszébe
12       1,     17|        fakadt, miktől aztán Jenő földre zúzva, térdein csúszott
13       1,     18|    leborultak arra a hideg havas földre arccal.~ ~- Bizony, dicsértessék!
14       2,     19|       előttünk. - Talán nem is a földre esett le? Talán egy új földforgás
15       2,     24|      szüksége, hogy ha egyszer a földre, azazhogy a napra lefeküdt,
16       2,     26|        fal mellett odaroskadva a földre.~ ~Ott sírt egy ideig, senki
17       2,     29|         csapott kardja végével a földre. Amiért annyira sietett,
18       2,     30|          csapatokat. Három golyó földre teríti a ledöntött fal tövénél.~ ~-
19       2,     31| édesanyánkra, "itt" (a lábával a földre dobbantott), s védem nőm,
20       2,     35|           nem mindenik hull le a földre. Sok csak meggyullad a föld
21       2,     36|        hogy menjek én oly messze földre; azt sem tudom, merre van.
22       2,     40|        elé jut, ott leroskadni a földre, és zokogva mutatni fel
23       2,     40|         hasonlít. - Le akartál a földre zúzni; itt fekszem. Lábad
24       2,     43|  napvilágot, s árnyékot vetnek a földre; akik mérget csepegtetnek
25       2,     45|     fiavesztett özvegy, arccal a földre leborulva a kőszívű ember
26       2,     46|          hajtá.~ ~A legyőzött, a földre zúzott asszony két kezét
27       2,     48|     egyszer le is kell szállni a földre.~ ~Elővette kis feleségét,