Rész, Fejezet

 1       1,      7|           kisasszony odabenn van.~ ~Richárdnak nem volt ez új dolog. Akárhányszor
 2       1,      7|           szolgálatára lenni, midőn Richárdnak rebegé:~ ~- A bárónő nincsen
 3       1,      7|         volt nagy, aranyos rámában. Richárdnak úgy tetszett, mintha e szép
 4       1,      7|             s úgy nyújtá azt vissza Richárdnak.~ ~Azután Richárd is ajkával
 5       1,     14|     elfelejtette azt megkérdezni, s Richárdnak  okai voltak öccsét nem
 6       1,     14|            tőle:~ ~- Mit akar ön?~ ~Richárdnak e pillanatban minden gondolat
 7       1,     14|       levegőben, csak úgy zúgott.~ ~Richárdnak úgy tetszék, mintha a zárda
 8       1,     14|           előtti tér két oldalán.~ ~Richárdnak minden ízét átvillanyozta
 9       1,     14| visszaérkeztek. Mind a kettő hozott Richárdnak pecsétes levelet. Legelőször
10       1,     18|            Palvicz Ottó látta, hogy Richárdnak igaza van.~ ~- Azt látom,
11       1,     18|          neveznek, hogy puliszka.~ ~Richárdnak azalatt, míg a lakoma készült,
12       1,     18|          tér választa el egymástól. Richárdnak gondja volt , hogy egészen
13       1,     18|        füzes partra felkaptatott.~ ~Richárdnak kétpillanatnyi ideje volt.~ ~
14       1,     18|         pihennünk - mondta a vezető Richárdnak. - Igyekezzünk lejutni a
15       2,     24|            amikor az már jólesik.~ ~Richárdnak rettenetes volt a haldokló
16       2,     29|           öreg. Megmondom. Baradlay Richárdnak hínak. Ha kedve telik benne,
17       2,     29|             utcán végignyargalni.~ ~Richárdnak már csak végig kellett várni,
18       2,     30|         félve tekintett szét, midőn Richárdnak súgva mondá:~ ~- A várban
19       2,     31|       ostromra megyünk - monda Ödön Richárdnak.~ ~- Tudom, bátya. Éjfélkor
20       2,     31|      következő percben úgy tetszett Richárdnak, mintha a felkelő nap ezer
21       2,     41|            A BÖRTÖN TÁVÍRDÁJA~ ~Hát Richárdnak nem adott hírt Jenő?~ ~Ó,
22       2,     47|            A  öreg aztán elmondta Richárdnak az eddig történteket. A
23       2,     48|     feldiktálni, kiknek tartozik.~ ~Richárdnak e dologban  emlékezete
24       2,     49|          fondor.~ ~Egy napon, mikor Richárdnak hosszabb útra kellett menni,
25       2,     49|           adta be. - Könyörög végre Richárdnak, hogy szabadítsa őt meg
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License