Rész, Fejezet

 1       1,     15|           vasárnap odamenni soror Remigia, ki látogatóba viszi nagynénjeihez
 2       1,     15|          elő.~ ~- Hozta ég, soror Remigia - súgja az úrnő.~ ~- Valóban
 3       1,     15|           a teát, odaült szorosan Remigia mellé.~ ~- Mit izent a tábornok?~ ~-
 4       1,     15|        roham lesz - suttogá soror Remigia; még így is félve tekingetett
 5       1,     15|         Antoinette asszony. Soror Remigia szemeit ég felé forgatva
 6       1,     15|         likőrrel. És azután soror Remigia poharát is megtölté csordultig.~ ~-
 7       1,     15|     csordultig.~ ~- Igyunk, soror Remigia; valamivel csak nekünk is
 8       1,     15|          pajkos humorral.~ ~Soror Remigia negédeskedett egy kicsit,
 9       1,     15|          feledkezzék ön el, soror Remigia, Baradlayné szállásának
10       1,     15|         ámolyogva, ásítozva soror Remigia keblére, ki őt támogatva
11       1,     15|           róla, hogy Editet soror Remigia viszi magával.~ ~Hátha mégis?
12       1,     15|           felügyelőnéjeé.~ ~Soror Remigia horkolt, mire a belvárosból
13       1,     15|       őket a jelenet, mikor soror Remigia egyedül hajtatott be a kolostorudvarra,
14       1,     15|    Tudniillik, hogy mikor a soror Remigia által informált küldöncnő
15       1,     17|           tudatá vele, hogy soror Remigia vár reá hálószobájában.
16       1,     17|           visszaérkezett - felelt Remigia -; hasztalan üldözte Baradlayt,
17       1,     17|   levelemre?~ ~- Itt van.~ ~Soror Remigia átadta a levelet, s azzal
18       2,     26|        estélyeknek, amikben soror Remigia is részt szokott venni növendékével
19       2,     26|    szökési eset óta azonban soror Remigia nem kísérte egyedül Edit
20       2,     26|       többet ábrándozott.~ ~Soror Remigia a múltkori tapasztalat óta
21       2,     26|           az ütközet terét. Soror Remigia érti azt legjobban.~ ~Kirakják
22       2,     26|      Palvicz Ottó? - rebegé soror Remigia. Más nem mondta ki e nevet.~ ~-
23       2,     26|    rábízták a cselédekre.~ ~Soror Remigia - szokásból - vigasztalni
24       2,     26|    rosszabbat is tesznek.~ ~Soror Remigia ijedten szedte föl a köpönyegét,
25       2,     46| Brigitta-kolostorban, tudja soror Remigia, hogy megszöktem, és kedvesemnél