Rész, Fejezet

 1       1,      2|        az?~ ~Azzal a két úr oly közel hajolt egymáshoz, hogy suttogásának
 2       1,      4|    puskánk, töltényünk elég; ha közel érnek, lelövöldözzük őket.
 3       1,      4|    negyedik, a vén ordas, midőn közel ért ellenfeléhez, megtorpant,
 4       1,      9|  temetve. Ahol az emberek olyan közel vannak egymáshoz, mint itt
 5       1,      9|         hangja akadozott:~ ~Már közel voltunk a megmeneküléshez;
 6       1,     11| cselédeket sem bocsátja magához közel, s mindenkit igen nyersen
 7       1,     14|    Baradlay Richárd százados.~ ~Közel egy éve már, hogy a városból
 8       1,     15|         a végzetes pillanat már közel.~ ~- Ha a roham holnap ismételtetik,
 9       1,     15|    mikor a lerchenfeldi kapuhoz közel értek.~ ~Mikor a pusztán
10       1,     17|  azoknak ápolására, biztatására közel tartja magát, sőt a ház
11       1,     18|    trombitaszó most már egészen közel hangzott a völgyben, s a
12       1,     18|      jobb állapotban.~ ~Bár ily közel beérte ellenfelét, az egyenes
13       1,     18|      jönni.~ ~Egyszer aztán oly közel jutottak, hogy egymás szavát
14       1,     18|    gondja volt rá, hogy egészen közel ne eressze magához üldözőjét.~ ~
15       2,     25|      Tiszán innenről; hogy Ödön közel sem jár az ellenség lőtávolához;
16       2,     28|         nyomát.~ ~- Hát van itt közel ellenség?~ ~- Az nincs,
17       2,     28|         Zebulon.)~ ~- Hát nincs közel ellenség?~ ~- Nincs kétnapi
18       2,     30|      meg egy lépéssel!"~ ~Olyan közel kellett mennie ellenfeléhez,
19       2,     30|    bizonyosan.~ ~Sem távol, sem közel egy élő lélek. Oltásra gondolni
20       2,     36|        helyreállítsák."~ ~"Igen közel jár az elhihetőséghez, hogy
21       2,     37|    hallani. Ángyom az őrüléshez közel. Engemet ez az élet megöl.