Rész, Fejezet

 1       1,      5|             pap úgy megijedt erre a szóra, hogy rögtön elereszté a
 2       1,      5|            úr?~ ~Pál úr végigméri e szóra tetőtül talpig a kérdezőt.~ ~-
 3       1,      6|              Csókolom a kezeit.~ ~E szóra a prizmatikus arc szögvonalai
 4       1,      7|           elállta az útját.~ ~- Egy szóra, Edit! Tudja-e ön, mire
 5       1,      9|             asszonyom csak kiejté e szóra kezéből a szakajtó kosarat
 6       1,     12|            főispán meggyógyult!~ ~E szóra kitörő üdvriadal támadt
 7       1,     14| főhadiszállásunkon.~ ~De már erre a szóra lehajolt a lovárul Richárd,
 8       1,     15| tulajdonáról, hogy a hozzá intézett szóra rímet mondjon.~ ~- Tudniillik,
 9       1,     15|       kívánsz tőlem?~ ~Baradlayné e szóra megfogta Edit kezét, s odavonta
10       1,     17|            elvárhatsz néhány komoly szóra.~ ~A kegyelmes úr ismét
11       1,     17|       lidércnyomás hagyta el erre a szóra. Tehát megszabadult az anyja!
12       1,     17|         között villámokat lövellt e szóra. Megragadta Jenő kezét hevesen.~ ~-
13       1,     18|     meghallhatták.~ ~- Állj meg egy szóra! - kiálta Palvicz.~ ~- Így
14       2,     21|            elszánt gyerek megállt e szóra. Csak közkatonák voltak.~ ~-
15       2,     22|            szörnyet nevettek erre a szóra. Boksa Gergő láthatta, hogy
16       2,     22|         neki!~ ~Az ötven farmatring szóra Boksa Gergő felhagyta szánalomgerjesztő
17       2,     22|         hajcsárnak.~ ~Boksa Gergő e szóra megragadta a tiszt úr kezét,
18       2,     24|       Becsületemre fogadom azt.~ ~E szóra a csuklóját szorító kéz
19       2,     36|         kisfiával beszélgetett.~ ~E szóra Ödön nagyon elkomorult.~ ~
20       2,     39|          Giant nem hallgatott semmi szóra; üvöltött, ugatott, s az