Rész, Fejezet

 1       1,      4|   szellentyűkkel ellátva; a három  befogva, egy középen a kétrudas
 2       1,      4|       észre, hogy kivel beszél.~ ~ és lovas meg voltak fagyva.~ ~
 3       1,     18| éppenséggel nem akart rámenni egy  sem. A degettől csúszott
 4       1,     18|     mármost megint előre, ahogy a  bírja!~ ~Most már nem kereste
 5       1,     18|        visszatekintett.~ ~Egy-egy  ki is dűlt; annak a lovasa
 6       1,     18|          Pillanat múlva felmerült  és lovas a fejük fölött
 7       1,     18|           őket az isten hidege.~ ~ és lovas füstölgött a párázattól.
 8       1,     18|      tőzeges, mocsáros ingoványba  és lovas odaveszne.~ ~Valamerre
 9       1,     18|    szándékot. Félóra alatt minden  lába be volt burkolva pokrócba.
10       1,     18|        egy félrelépés, s ember és  összezúzva hever ott lenn.~ ~
11       1,     18|        csak előre, ahogy ember és  bírja!~ ~Délutánra egy juhászkunyhóhoz
12       1,     18|         is jobban éget.~ ~Egy-egy  nem bírja már tovább, s
13       2,     19|          másik had jön, nincs egy  sem; mind kinn a ménesen,
14       2,     21|          meg, és nyargalt vissza,  és lovas holtan, sebesülten
15       2,     26|        országútra, egy ember, egy  meg nem szabadul az ellenségből:~ ~
16       2,     27|     hetedíziglen minden famíliája  farkára köttetik.~ ~- Akkor
17       2,     29|        virágfüzértől nem látszott  és lovas. Hogy omlottak
18       2,     29|          a tenyerébe, onnan meg a  szájába, s úgy örült neki,
19       2,     35|               Hurrá, Ljubica!~ ~A  vágtatott a kerten alá.~ ~
20       2,     36|  Széttekintett. A figyelmes kozák  közeledő lovast vett észre
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License