Rész, Fejezet

 1       1,      2|       meglátja mögötte.~ ~- Ah, látom, látom; olyan se nem szürke,
 2       1,      2|         mögötte.~ ~- Ah, látom, látom; olyan se nem szürke, se
 3       1,      4|   Látod-e még csillagaidat?~ ~- Látom.~ ~Ott bizony nem volt mit
 4       1,      4|        míg szemeit kinyílva nem látom.~ ~Minden öltöny jéggé fagyott
 5       1,      6|    Keményen - felelt Richárd. - Látom, te is jól ki vagy keményítve.~ ~
 6       1,      8|      Pál úr, köszönöm kérdését. Látom, hogy jól eltakarított innen
 7       1,     14|         akkor hiszem el, amikor látom; és még akkor se hiszem
 8       1,     14|         is udvarias.~ ~- De azt látom - monda Richárd, a zárda
 9       1,     15|    barátom. ~ ~- Már én azt nem látom - mondá rá Fritz; ezúttal
10       1,     18|   Richárdnak igaza van.~ ~- Azt látom, hogy nem jutok hozzád,
11       1,     18|          Az gyávaság. A hátadat látom!~ ~- Majd lesz még megfordítva
12       2,     20|       mert mindig utazol; de én látom, mert itthon vagyok. Nincs
13       2,     20|    bajom, hogy ha egész nap nem látom is őket, este mindig oda
14       2,     22|        a derekát.~ ~- Csakugyan látom már, hogy nagy gaukler vagy.
15       2,     28|        van szerencsém! Szívesen látom ma ebédre nálam. Másutt
16       2,     30|        ablakban gyertya ég.~ ~- Látom.~ ~- Most ügyeljen ön egy
17       2,     36|    Képzelje csak, főuram, mikor látom, hogy már vége van mindennek,
18       2,     36|      úton ki fog dűlni. Azt már látom, hogy az útfélen kínálkozó
19       2,     36| előremenni a városházáig. Akkor látom, mikor a piacra érek, hogy
20       2,     46|            Edit kisasszony! Nem látom át, miért ez önfeledtség,