Rész, Fejezet

 1       1,     15|                Jézus Mária, Szent Anna! - kiáltott fel viszont
 2       2,     20|    mondjon az ő nagyságos urának. Anna úrhölgynek pedig ez kiváló
 3       2,     20|     kénytelen tudomására juttatni Anna úrhölgynek, hogy vendéget
 4       2,     20|         vendéget hítt a házhoz.~ ~Anna úrhölgynek kiváló erényei
 5       2,     20|         lótás-futás van olyankor! Anna úrhölgy ugyan maga meg nem
 6       2,     20|           kénytelen; amikor aztán Anna úrhölgynek a szempillái,
 7       2,     20|           Zebulon arra várt, hogy Anna asszony a maga természetes
 8       2,     20|         nagyon csalatkozott, mert Anna asszony még azon a fokán
 9       2,     20|            Zebulon úr látta, hogy Anna asszony nagyon elsáncolja
10       2,     20|           értek én? - pattant fel Anna asszony. - Értek úgy mindent,
11       2,     20|        volt felőle győződve, hogy Anna asszony nem tudja azt.~ ~-
12       2,     20| replikázott nekivörösödött arccal Anna úrhölgy.~ ~- Hát én meg
13       2,     20|          hagyott beszélni magának Anna úrhölgy.~ ~- Mert ne gondold,
14       2,     20|  szerencsésen bevette a sáncot.~ ~Anna úrhölgy még meg is hagyta
15       2,     20|           magas politika, ugyé?~ ~Anna úrhölgy válasz helyett a
16       2,     20|         magas politika.~ ~Azonban Anna úrhölgy még e magaslaton
17       2,     20|      úrnak azon tapasztalás, hogy Anna úrhölgy, az ő rendelete
18       2,     20|    kerülni: az ellenségnek-e vagy Anna úrhölgynek, azzal a napiparanccsal,
19       2,     20|           azt hallá Zebulon, hogy Anna asszony beszél hozzá lepcses,
20       2,     33|       rebegé: "Jézus Mária, Szent Anna!", s a mellét verte a két