Rész, Fejezet

 1       1,      1|      Milyen dicső ajánlólevél egy testvér, ki a csatában elesett!...
 2       1,      6|      felvonult az orrig, míg Jenő testvér iparkodott olyan képet csinálni,
 3       1,      6|        együtt hazakocsizott a két testvér, Jenő úrfinak nagyon feltűnt,
 4       1,     17|          agyonkínozva a legkisebb testvér, s odarohant íróasztalához,
 5       2,     19|       tűzkeresztelőbe.~ ~Mindenki testvér volt a trikolór alatt, nem
 6       2,     21|  szokatlan kifejezést ad.~ ~A két testvér összeölelkezett. Ödön sírt,
 7       2,     21|         megcsókolta egymást a két testvér. Hiszen gondviselésük volt
 8       2,     22|     bankot adni.~ ~A két Baradlay testvér egész éjjel talpon volt,
 9       2,     25|        volna előtte magát? Hiszen testvér!~ ~S mért szégyenlette volna
10       2,     30|      haditanácsban a két Baradlay testvér. Ödön természetesen a hidegvérű
11       2,     30|       ellenség. Mintha mind a két testvér egymást tűzte volna ki ellenvetései,
12       2,     30|         volt az egésznek hű képe. Testvér testvér ellen. És miben?
13       2,     30|         egésznek hű képe. Testvér testvér ellen. És miben? Abban,
14       2,     37|     szabad.~ ~- De fiú is vagy és testvér - szólt közbe Ödön.~ ~Jenő
15       2,     38|       Jenő elsápadva. Erről a két testvér minden levele, miket anyjukhoz
16       2,     38| hullámokat vetett! Hogy két ilyen testvér azt tehette? Ő még hinni
17       2,     39|          kire hagyjam; egy oly jó testvér mellett, mint te vagy, nincs
18       2,     40|           meg a magát feláldozott testvér emléke előtt.~ ~"Ő volt
19       2,     42|          fájt érte a szíve. Egyik testvér.~ ~De nem merte megsiratni.