Rész, Fejezet

 1       1,      5|          senkihez, és ne panaszolja senkinek a baját. Azért, amivel ön
 2       1,      8|             de nem mondja el azokat senkinek.~ ~- Az mind igen dicséretre
 3       1,      8|             Azt nem szabad megtudni senkinek: Talán éppen valami szegény
 4       1,      8|        tudhatja, de nem szól felőle senkinek; ön aranyember, ön acélember,
 5       1,     11|          nem volt szabad észrevenni senkinek, hogy ő tudja azt, mit nevetnek
 6       1,     13|       szobák sötétedni kezdenek, de senkinek sem jut eszébe lámpákat
 7       1,     14|             föltétlenül nem hiszünk senkinek. A szabadság táborának is
 8       1,     15| felfedezésen. Dehogy mondták ezt el senkinek is! De úgy eltitkolták,
 9       1,     17|             összeköttetés. Ez ellen senkinek semmi kifogása nincsen.
10       1,     18|          lőnek. Én tehát nem mondom senkinek, hogy jöjjön velem, hanem
11       2,     19|     Elmentek a bírák; hisz nem volt senkinek panasza.~ ~A mérnökökből
12       2,     20|             levágnak; vagy ne szólj senkinek semmit, hanem szökjél meg
13       2,     28|          Nevetni nem volt ám szabad senkinek; mert komoly dolog ez nagyon.
14       2,     32|          kis síró-rívó portéka, aki senkinek sem kellesz, midőn megvagy;
15       2,     33|       egészségemre. Aztán ne mondja senkinek, hogy micsoda tréfa volt
16       2,     43|              mindenkire gyanakszik, senkinek nem irgalmaz.~ ~Hisz az
17       2,     43|   megújíttatott egy nap.~ ~Ilyenkor senkinek sem volt szabad hozzá bejönni.
18       2,     46|        gyermeke anyjának nevét soha senkinek el nem árulom. Nemesi szavamra
19       2,     48|             szabad e végrendeletről senkinek tudni, egyedül nekem, ki