Rész, Fejezet

 1       1,      4|     el nem jutottak, nem volt sehol. Nehány lekoppadt, nyalka
 2       1,      4|       út mellett ültetett fák sehol. Ahol azelőtt hosszában
 3       1,      4| belebódorodtak a pusztába. És sehol egy szemközt jövő járművel
 4       1,      4|   Hanem a szán eleje nem volt sehol, az elszakadt a vasokrul,
 5       1,      4|       lelte közöttük barátját sehol.~ ~Még mélyebbre szállt
 6       1,      7|    nem találta az előszobában sehol. S a főajtó, amelyen a lépcsőtornácra
 7       1,     11|    szeretik.~ ~- De nem latok sehol kisasszonykamat, Karikat;
 8       1,     14|   tetszik, ne álIjon meg vele sehol, csak ebéd idején valami
 9       1,     15|      e rettenetes éjszakában. Sehol egy lámpa nem ég, s a kövezet
10       1,     15|  ellennek ne legyen célpontja sehol.~ ~Ami a városban élni mer,
11       1,     18|       hazájába nem ér.~ ~Enni sehol sem kaptak már, a nép mindent
12       2,     27|  szoktak; nincs az a kényelem sehol, ami otthon. Kártyázni szokott
13       2,     27|      belőle. Mink nem vagyunk sehol.~ ~Ádám úr nagy önérzettel
14       2,     27|  Nincsenek azok a vendég urak sehol.~ ~- Nincsenek sehol?~ ~-
15       2,     27|     urak sehol.~ ~- Nincsenek sehol?~ ~- Nincsenek azok. Még
16       2,     28|       kergetik, maradás nincs sehol, menekülés nincs sehova,
17       2,     32| Némely jól ismert ház nincsen sehol. Eltűnt.~ ~Azt tudta Richárd,
18       2,     36|       futni, álmában repülni; sehol meg nem pihenni. Önmagától
19       2,     49|   valamennyi nevelőintézetét. Sehol sem tűrték meg fél esztendőnél