Rész, Fejezet

 1       1,     10|     menyasszonyi arcképe mellett büszke tekintettel néze le rá a
 2       1,     13|       csak álmodva voltatok!~ ~A büszke urak ezúttal dekorálatlanul
 3       1,     13|      egyszerre; fennhangzó nevű, büszke jelszavú hírlapok, miknek
 4       1,     14|         A priornő magas, szikár, büszke alak, szigorú tekintettel
 5       1,     14|      egyedül, ellenséget keresve büszke tekintetével; utána hű lovásza
 6       1,     17|       egyszerűt, áldásom fogadd; büszke leszek rá. S ha választasz
 7       1,     17|              Minő diadal volna e büszke, nagyralátó nő előtt mindjárt
 8       1,     17|          s szemébe mondhatá:~ ~- Büszke vagyok önre!~ ~Jenő most
 9       1,     17| rettegett, akit ő úgy várt, mint büszke, parancsoló tekintetű úrnőt. -
10       1,     17|        egy levelet, megkaptad-e? Büszke, sértegető levél. Tépd össze!
11       1,     17|      asszony írta. Az a haragos, büszke asszony nincs többé. Minket
12       1,     17|       mikor ismét visszatérsz. A büszke emberek már sorakoztak,
13       2,     28|          beretvával férfiúsága e büszke címerének, s levágta azt
14       2,     29|      hidat.~ ~A "háta mögött"? A büszke főúr, ki előtt csak a bárónál
15       2,     31|         E szóval vált el tőle.~ ~Büszke volt, ha megtámadták, mint
16       2,     37|    borult Ödön fia nyakába. Az ő büszke lelkének hangjai voltak
17       2,     37|        Könnyei omlottak, és arca büszke volt.~ ~- Tehát menj! Menj,
18       2,     43|     hízeleg nekem, tábornagy. Én büszke vagyok arra, hogy gyűlöletem
19       2,     48|           agglegény. Sajátságos, büszke ember. Én ismertem jól,