Rész, Fejezet

 1       1,      1|   bolygó elvnek. Ön itt marad utánam.~ ~A hölgy megállt az írás
 2       1,      1|       A mű, mit megkezdettem, utánam fennmarad, Marie! Tegye
 3       1,      5|   másiknak a kezére; előttem, utánam komplimentíroznak, csakhogy
 4       1,     12|      álló fegyveresekhez:~ ~- Utánam, pandúrok!~ ~És azzal maga
 5       1,     12|     bekiáltott a pandúrokra: "utánam, pandúrok!", a főispáni
 6       1,     15|     Tudom.~ ~- No, hát jöjjön utánam.~ ~A némber megindult a
 7       1,     18| morgolódás nélkül. Most tehát utánam, akinek tetszik! Jön az
 8       1,     18|  csapatjának e szót kiáltsa: "utánam!" - s azzal a magas partról
 9       1,     18| ellenfelére:~ ~- Nos, hát jer utánam!~ ~Erre az egész huszárcsapat
10       1,     18|       Aki hisz bennem, jöjjön utánam, hisz én megyek elöl!~ ~
11       1,     18|  zúgolódott senki.~ ~- Jertek utánam! - monda Richárd, és elkezdte
12       2,     22|     elő, te nímet, aki tegnap utánam kiáltottál, hogy "Gerge
13       2,     27|        Egy éjjel mindig lűtek utánam. Soha iletemben nem hittem,
14       2,     30|       az utolsó csapásra.~ ~- Utánam! - kiált a magyar táborkari
15       2,     30|    ledöntött fal tövénél.~ ~- Utánam! - kiált az osztrák táborkari
16       2,     35|     fenevadakon keresztül; ki utánam rohantál a jég alá, hogy
17       2,     36|           Nem kell félni, aki utánam jön!~ ~Ezt oly büszkén mondta
18       2,     49|     Oda, remélem, nem tetszik utánam jönni!~ ~Adieu!~ ~Még csak